Egyéb kategória kategória bejegyzései

A kérdés: régen, hogyan volt világos a zsinagógákban péntek esténként? Az egyik válasz a miskolci zsinagógában látható, ám már csak nyomokban.

Közzétéve Szerző:
Válasz

32-1024x685
Olyan sokszor képzeltem el, ahogy az ókorban, a középkorban, vagy a 19-20 században, péntek esténként, hogyan lobbannak fel a gyertyák a zsinagógákban, hogy szeretve és ölelve világítsák be az imatermet, hiszen a szombat beköszönte a napnyugtával kezdődik.
Synagogue02Magam előtt láttam a több több tucatnyi kis fénycsillagot.
A gyertyák helyei sok helyen ma is láthatóak, mint a fentebbi barokk, itáliai zsinagógában, a Tóraszekrény előtti kandeláberekben, vagy az itt látható krakkói zsinagóga mennyezetről lelógó hosszú lámpásokban.
Ám a technika előrehaladtával változott a világítás is.
Szívem egyik csücske az 1856 és 1863 között épült miskolci zsinagóga, aminek tervezője Ludwig Förster volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Szerdócz Ervin rabbi: Az én Erdélyem, zsidóságom, Máramarosszigetem, álmaim és a cél — önéletrajz gyanánt… – Életmesék XXXIX.

Közzétéve Szerző:
Válasz

dsc_00391Önéletrajz gyanánt…
Szülővárosom Máramarossziget. „Sziget” név önmagában misztikus.
A Jeruzsálemi Szentély idején a Főpap ruhájának két misztikus kellékét, az Urimot és a Tumimot a Talmud két szigettel azonosítja. A várost három folyó határolja: a Tisza, az Iza és a Mára teszi szigetté.
Máramaros névadója a Mára folyócska. A Máramaros névben a Mára eredetileg „mori” volt a „maros” pedig „mors”. Ősi indoeurópai nyelven a „mori” tengert, állóvizet jelent. A „mors” jelentése: „holt”. Egy ismeretlen így határozta meg a várost: „Sziget… egykor-volt, édes vásárhely”. 1951-ben az „egykor-volt” Sziget, az akkor már zsidók nélküli város légüressé vált állapotába születtem. Akkorra a hajdan volt „élő tenger” holt, állóvízzé lett. Minden utca, minden ház, minden sarok még őrizte zsidó múltját, titkait. Az „egykor-volt” zsidó sziget emlékeivel, titkaival végleg bezárult. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Arab országok és a zsidók a XX. században. A tények.

Közzétéve Szerző:
Válasz

nakba-ebraicaMenekültkérdés… Mostanság sokat hallom. Éppen ezért összegyűjtöttem néhány adatot, térképet és táblázatot, hogy megismerjük azokat a tényeket, amelyek a közel keleti menekültkérdés egy másik oldalát mutatják be.:
1)
1948-tól kezdve mintegy 850.000 zsidót űztek el az arab országok, olyan közösségeket, akik több száz, esetenként több ezer éve ott laktak.
Őket az újjáalakított Izrael befogadta és integrálta.
2)
A zsidó államban 1948-ban 150.000 arab élt, ma mintegy 1.640.000.
Korábban már írtam pozitív tényeket az arab – izraeli kapcsolatokról, és most ennek a fényében írom ezt a cikket is. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Perek Sirá – A teremtés dala (fordította és az előszót írta: Lefkovics Kornél)

Közzétéve Szerző:
Válasz

perek siraPerek Sirá – A teremtés dala

Előszó

A Perek Sirá – „A teremtés dala” – valójában tórai és rabbinikus szövegeken alapuló dalok és énekek összessége, melyet az égitestek és a földi testek, növények és különféle állatok énekelnek.
Témáját tekintve hat részre lehet bontani, a hat munkanapnak megfelelően, bár az egészet szokás ismételni minden reggel, Szombatot kivéve. Sábeszkor a „Sir HáJichud” – „Az egyesülés dala” ének helyettesíti.
Habár a Perek Sirá elmondása, imádkozása nem előírás és így nem soroljuk a kötelezően elmondandó imádságok közé, tehát a zsidó világ tág köreiben nem mondják, mégis a nagyon jámbor, Istenfélő embereknek ajánlott. Minél többször mondjuk annál jobb. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A zsidó temetés története, törvényei és szokásai

Közzétéve Szerző:
3

Jewish-Quarter-32510 cemetery temetőA zsidó vallásjogban pontos szabályai vannak az ünnepeknek és a hétköznapoknak, az örömnek és így a gyásznak is.
Sőt… Mint gyakorló rabbi (lelkész), két évtizedes szolgálatom alatt megtapasztaltam, hogy amikor az ember leginkább egyedül érzi magát, akkor segíthet legtöbbet a hagyomány többezeréves ereje, a törvényei és a szokásai.
Bölcs emberek (és rabbik) ezrei finomították a háláhát, a vallásjogot.
A zsidó temetést emberivé és különlegessé teszi egyszerű, szerény, ám éppen ezért ünnepélyes mivolta illetve az a tisztelet és alázat, ahogyan a haldoklóval, az elhunyttal, majd a gyászolóval foglalkozik az ősi hagyományok szerint eljáró közösség.  Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Verő Tamás – Radnóti Zoltán: Hogy kezdjünk el kóserül étkezni? 1-2-3. fejezet (Kóser-élet VII)

Közzétéve Szerző:
Válasz

koserEzen munka nyomtatott eredetijét barátom, dr. Verő Tamás rabbi állította össze.
A cél az volt, hogy mindenkihez eljuttassa azokat az információkat, amelyek „minimálisan” szükségesek, hogy meg lehessen felelni a kóser étkezés tórai és rabbinikus előírásainak.
Már a cikk elején ki szeretnénk hangsúlyozni, hogy lehetőség szerint törekedni kell a vallási felügyelet alatt készített ételek és/vagy hozzávalók fogyasztására!
Ám amennyiben ez nehezen megoldható, reményeink szerint ezzel, a vallási szabályokat szem előtt tartó cikksorozattal tudunk segítségül minden embernek, akik megpróbálják megtartani a kóser étkezés legalább 3 évezredes szabályait.
Verő Tamás rabbi papír alapon írt alap-munkáját ebben a blog-formában próbáltam internet-baráttá tenni, és kiegészíteni hivatkozásokkal, képekkel illetve rabbinikus döntvényekkel.
Ezen cikkek – a bloggal párhuzamosan – megjelentek a Magyarországi Kóser Felügyelet Facebook oldalán is. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A legmagányosabb ember – a zsidó vallásjog szerint – Hagyomány XXV.

Közzétéve Szerző:
Válasz

Nagymamám Gärtner Margit, Mirjám bát Cirl emlékére, akit a történelem 32 esztendősen gúzsba kötött.

agunot_pinA rabbinikus hagyomány szerint egy rabbinak a világon mindösszesen két fontos dolga volna: felszabadítani az „aguná”-kat és megmenteni a „mámzer”-eket.
Mit is jelent ez?
Aguna jelentése: lekötözött asszony.
Aguná-nak nevezik azt az egyedül álló férjes asszonyt, aki nem tud új életet kezdeni, mert:
– a férje megtagadja a válólevél (get) átadását (napjainkban ez a legtöbbször előforduló eset)
– a férje úgy tűnt el, hogy a holtteste nem került elő.
(Egy ilyen eltűnés lehet szándékos (valaki disszidál), vagy lehet egy egyszerű tragédia (pl. a tengerbe fullad, a harctéren meghal, vagy bent volt a World Trade Center-ben szeptember 11-én). Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A zsidóságukat elhagyó családok gyermekeinek vagy unkáinak visszatérése a zsidó hitre – (Hagyomány XXIII.)

Közzétéve Szerző:
Válasz

anyakönyv2Mindennapi beszélgetésekben sokszor hangzik fel az az állítás, hogy „a zsidóságból nem lehet kitérni”, illetve, hogy „aki zsidónak születik, az is marad, akár vallja a hitet, akár nem”.
Természetesen ez nem felel meg a valóságnak, hiszen lehetséges, hogy a származása alapján valaki zsidó, ám ha hitében nem az, akkor a származás, a vérvonal, a rassz, stb, semmit sem jelent.
Kérem, ne feledjük el: a zsidóság elsősorban egy vallás, egy hit, egy filozófiai rendszer, egy 4 évezredes láncolat, egy közösségi lét és közösségi tudat, a saját szabályaival, ahová be lehet térni (erről többször is írtam a blogomban), vagy ahonnan ki is lehet térni.
És most erről szeretnék írni. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kellenek-e a népnek a zsidó alapítványok? – Elemzés a 2014-es 1%-os alapítványi kampányról

Közzétéve Szerző:
Válasz

palkó boglárkaÉn nagyon szeretem a számokat….
Ha szeptember, akkor 1%… Mindenki izgatottan figyeli, hogy a „nép hangja” mely zsidó alapítványokat emeli fel vagy ejti le.
A tavalyi (2013-as adóév)
és a két évvel ezelőtti elemzés után,
itt az idei, a 2014-es adóév!
Nézzük meg, mit változott az elmúlt évben a zsidó adakozási kedv…
De mindenekelőtt egy kis emlékeztető a tavalyi adóévről: Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Nyílt levél: „Ne szolgáltassa ki ezeket a szerencsétleneket a magyar szögesdrót-politikának!”

Közzétéve Szerző:
Válasz

19068NYÍLT LEVÉL
Tisztelt Szövetségi Kancellár Asszony,
mi, az Európai Unió polgárai, akik e nyílt levelet aláírásukkal gyakran csak azáltal látjuk majd el, hogy közösségi hálózatokban megosztjuk, aggódunk. Aggódunk Európa körül zajló polgárháborúk elől menekültek ezreiért, akik az Európai Unió csődöt mondott menekültügyi politikájának túszaiként és egy egyre fékeveszettebb nemzeti kormányzat játékszereként kénytelenek Magyarországon emberhez méltatlan körülmények között a bizonytalan holnaptól rettegni. Azoknak az Európa mellett elkötelezett magyaroknak, akik 25 éven keresztül büszkék lehettek arra, hogy ők bontották ki az első követ a berlini falból, e helyzet különösen szégyenletes és megalázó.
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →