Egyéb kategória kategória bejegyzései

A legmagányosabb ember – a zsidó vallásjog szerint – Hagyomány XXV.

Közzétéve Szerző:
Válasz

Nagymamám Gärtner Margit, Mirjám bát Cirl emlékére, akit a történelem 32 esztendősen gúzsba kötött.

agunot_pinA rabbinikus hagyomány szerint egy rabbinak a világon mindösszesen két fontos dolga volna: felszabadítani az „aguná”-kat és megmenteni a „mámzer”-eket.
Mit is jelent ez?
Aguna jelentése: lekötözött asszony.
Aguná-nak nevezik azt az egyedül álló férjes asszonyt, aki nem tud új életet kezdeni, mert:
– a férje megtagadja a válólevél (get) átadását (napjainkban ez a legtöbbször előforduló eset)
– a férje úgy tűnt el, hogy a holtteste nem került elő.
(Egy ilyen eltűnés lehet szándékos (valaki disszidál), vagy lehet egy egyszerű tragédia (pl. a tengerbe fullad, a harctéren meghal, vagy bent volt a World Trade Center-ben szeptember 11-én). Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A zsidóságukat elhagyó családok gyermekeinek vagy unkáinak visszatérése a zsidó hitre – (Hagyomány XXIII.)

Közzétéve Szerző:
Válasz

anyakönyv2Mindennapi beszélgetésekben sokszor hangzik fel az az állítás, hogy „a zsidóságból nem lehet kitérni”, illetve, hogy „aki zsidónak születik, az is marad, akár vallja a hitet, akár nem”.
Természetesen ez nem felel meg a valóságnak, hiszen lehetséges, hogy a származása alapján valaki zsidó, ám ha hitében nem az, akkor a származás, a vérvonal, a rassz, stb, semmit sem jelent.
Kérem, ne feledjük el: a zsidóság elsősorban egy vallás, egy hit, egy filozófiai rendszer, egy 4 évezredes láncolat, egy közösségi lét és közösségi tudat, a saját szabályaival, ahová be lehet térni (erről többször is írtam a blogomban), vagy ahonnan ki is lehet térni.
És most erről szeretnék írni. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kellenek-e a népnek a zsidó alapítványok? – Elemzés a 2014-es 1%-os alapítványi kampányról

Közzétéve Szerző:
Válasz

palkó boglárkaÉn nagyon szeretem a számokat….
Ha szeptember, akkor 1%… Mindenki izgatottan figyeli, hogy a „nép hangja” mely zsidó alapítványokat emeli fel vagy ejti le.
A tavalyi (2013-as adóév)
és a két évvel ezelőtti elemzés után,
itt az idei, a 2014-es adóév!
Nézzük meg, mit változott az elmúlt évben a zsidó adakozási kedv…
De mindenekelőtt egy kis emlékeztető a tavalyi adóévről: Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Nyílt levél: „Ne szolgáltassa ki ezeket a szerencsétleneket a magyar szögesdrót-politikának!”

Közzétéve Szerző:
Válasz

19068NYÍLT LEVÉL
Tisztelt Szövetségi Kancellár Asszony,
mi, az Európai Unió polgárai, akik e nyílt levelet aláírásukkal gyakran csak azáltal látjuk majd el, hogy közösségi hálózatokban megosztjuk, aggódunk. Aggódunk Európa körül zajló polgárháborúk elől menekültek ezreiért, akik az Európai Unió csődöt mondott menekültügyi politikájának túszaiként és egy egyre fékeveszettebb nemzeti kormányzat játékszereként kénytelenek Magyarországon emberhez méltatlan körülmények között a bizonytalan holnaptól rettegni. Azoknak az Európa mellett elkötelezett magyaroknak, akik 25 éven keresztül büszkék lehettek arra, hogy ők bontották ki az első követ a berlini falból, e helyzet különösen szégyenletes és megalázó.
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Egy szubjektív gondolatsor a Petrás vs. MAZSIHISZ ügyben

Közzétéve Szerző:
1


in medias res:
Csodáltam Sebestyén Mártát és a Muzsikás együttest, amikor 1988-ban Kőbányai János ihletésére az erdélyi zsidó népzenét közismertté tette, és két teljes albumot is szentelt az emlékezésnek és ennek az eltűnt kultúrának. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

“Tiltja-e bármelyik vallás a válást?” – a Hir24 honlap kérdése a lelkészekhez XIX.

Közzétéve Szerző:
Válasz

gyj_divorceVan olyan vallás, amelyik megkülönbözteti az elvált embert a többitől? Az elvált ember is gyakorolhatja a vallását?
Ezúttal – Ferenc pápa legutóbbi nyilatkozata után – arról kérdeztük a vallások képviselőit, hogy miként állnak a házasság szent kötelékének felbontásához, mi a véleményük a válásról?
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Mi a hozzáállása az Ön vallásának a válásokhoz, az elválni készülő, vagy elvált emberekhez? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Egy kém, akinek a mai napig nem tudjuk még az igazi nevét sem — Életmesék XXXVIII.

Közzétéve Szerző:
Válasz

Kossuth_Lajos_és_családja1851. szeptemberében Kossuth Lajos megérkezett Angliába.
Útja – a korabeli leírások alapján – valóságos diadalmenet volt. Nemigen ünnepeltek úgy külföldit Angliában, mint a magyar szabadság bajnokát.
Kossuth legendás hírétől illetve magától a megjelenésétől is el volt ragadtatva mind az angol arisztokrácia, mind a polgárok.
Ugyanez a lelkesedés fogadta, bármelyik városban vagy országban is járt.
Szinte mindenki őszinte tisztelettel, alázattal és bámulattal adózott a magyar hősnek.
Kossut csodás és várva várt angliai látogatását megelőzően néhány héttel egy birminghami fogadásra betoppant az angol rendőrség és letartóztatta az alig 40 esztendős Beck Vilma bárónét, írónőt, aki mellesleg Kossuth Lajos bizalmasaként volt ismert és éppen ezért ünnepelt közszereplője volt az angol közéletnek.
A helyzet pikantériáját fokozza, hogy magát a fogadást is Beck bárónő tiszteletére adták, hogy pénzt szerezzenek a legújabb könyvéhez, ami a szabadságharcról szól.
Másnap reggel a bárónőt bírósági kihallgatásra vitték.
A kihallgatáson a bárónő elájult és rögtön meghalt.
Az angol média és közbeszéd összeesküvésről beszélt. Ám mi is történet valójában? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Menekültkérdés: „Tudom, hogy félve nem lehet élni" — akibic.hu körkérdése

Közzétéve Szerző:
Válasz

menekultAz alábbi cikkem akibic.hu honlapon jelent meg. Olvassuk elgondolkodva!
A dilemma a következő: mi való előrébb, az idegenek befogadásáról szóló tórai parancs és az európai liberális értékrend, vagy a zsidók ellen is elkövetett merényletekkel kapcsolatos nyugat-európai tapasztalatok, amelyek elrettenthetik a magyar zsidókat is attól, hogy szívesen fogadják a menekülteket?
A Kibic kérdést intézett a zsidó közösség prominens szereplőihez.
A következő dilemmára vártuk a válaszokat: van egyrészt az európai liberális értékrend, amely befogad és integrál, valamint a tórai parancs
(„Olyan legyen néktek a jövevény, aki nálatok tartózkodik, mintha közületek való bennszülött volna, és szeressed azt mint magadat, mert jövevények voltatok Egyiptom földén.” – Mózes harmadik könyve);
másrészt a rossz tapasztalatok, Toulouse, Párizs, Koppenhága, az európai zsidók ellen is elkövetett merényletek.
Vagyis a kérdés, hogy magyar zsidóként mit gondolnak a válaszadók arról, milyen hatása lenne a hazai zsidóság helyzetére, ha az ország tömegesen befogadna muzulmán menekülteket?
Alább Radnóti Zoltán, a Bét Sálom zsinagóga rabbijának válasza olvasható. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Elizabeth Taylor — Aki a zsidóságot választotta I.

Közzétéve Szerző:
1

fisher-taylor_0A zsidóság megélése lehet vallási, identitásbeli, történelmi, vagy akár szólhat egyszerű sorsközösség vállalásról is, akár tudatos az, akár csak valaki megszenvedi a saját zsidóságát.
Hasonlóképpen – a zsidó vallásba való betérés indokai is szerteágazóak lehetnek.
Az ortodox „rabbi”-k egy hangos csoportjának általános véleménye szerint az ember kizárólagosan egy vallást választ és egy vallásba tér be. Kizárólag abból kell vizsgáznia és annak minden szegmensét köteles gyakorolnia. Ha bármit is megszeg a micvák közül, azt számon kérik rajta és akár vissza is vonják a betérését.
Ezen rabbik véleménye szerint, aki bármi más miatt tér be (sorsközösség, Istenszeretet, Izrael-szeretet, stb), az nem számít betérésnek. (Ennek pszichés következményeiről most ne beszéljünk)
Más rabbik (akik szerencsére a többség) szerint elégséges ennél jóval kevesebb a zsidó néphez való csatlakozáshoz, és a betértnek nem kell feltétlenül zsidóbbnak lenni a zsidóknál. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →