Reggeli, és mindenféle beszélgetések Breuer Péterrel (meg még sok-sok érdekesség)

Ez a folyamatosan bővülő bejegyzés legyen egy forrásgyűjtemény a világ számára, hogy bármikor lehessen önmagammal szembesíteni…
Illetve tükör önmagam számára, hogy megtanuljam, az ember minden szavának mekkora súlya van…
Ilyenkor azt szoktam mondani, hogy: „hallgassák szeretettel!”
Ám most azt mondom: „hallgassák kritikával!”
És írják is meg nekem! Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Rubin Eszter — Amiért írok: zsidónak lenni

Amiért írok: zsidónak lenni

Írta: Rubin Eszter

Válasz Bodansky György Miért nem bírok zsidó lenni című cikkére, mely az Élet és Irodalom 2013. április 5-i számában jelent meg.
Anyám, apám zsidó. Budapesten születtek mindketten. Anyám a háború után pár évvel,  apám negyvennégy tavaszán született. A családunkból senkit sem hurcoltak koncentrációs táborba, apai nagyapám Borban volt munkaszolgálatos, míg nagyanyám első gyermekét várta Pesten. Szülés közben magára hagyták a szülőszobán, orvosok, nővérek, bábák lerohantak az óvóhelyre. Egyedül maradt, lemászott a szülőágy alá. Megoldotta. Ilyenek a zsidó nők. Csecsemővel a karján nem fogadták be a rokonok, veszélyes volt.  A csillagos házban egyik este szólt a házparancsnok, menjen fel a gyerekkel a padlásra, holnap elvisznek mindenkit. Később a villamoson szedték össze a zsidókat, a sorból állította ki egy csendőr a fiatal anyukát, menjen a kisbabával, gyorsan.
Rubin Eszter
Anyai nagyszüleim házilag készült hamis papírokkal  bujkáltak. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

És most kiderül, mit tudsz a zsidó vallásról… – (Hagyomány XV.)

Itt az öntesztelés ideje…
334 eldöntendő kérdés. Igen vagy nem?
A kérdéseket igyekeztem röviden megfogalmazni, ezért néha – első blikkre – nem egyértelműek, ezért elnézést kérek.
(A kérdések tematikusan vannak összeállítva.)
A kritikákat örömmel fogadom és annak tükrében a kérdéseket folyamatosan javítom…
Sok sikert!!! (A megoldásokról itt lehet tanulni…) Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Hogyan taníthatjuk a gyermekünket zsidóságra és hagyományra? (Hagyomány XIV)

broken_windowBő 13 éve vagyok rabbi…
Szakmai ártalom, hogy bármerre is járok, kérdezgetek embereket a zsidóságukról.
1 évet laktam a vallási ortodoxia egyik fellegvárában, Bnei Brakban.
Egyszer fogtam magam és megkérdeztem egy tíz esztendős pajeszos kisfiút,
„milyen érzés zsidónak lenni?”
Rám nézett, és azt mondta: „Kef lihjot jehudi”, ami kb. annyit tesz:
„Zsidónak lenni nagyon jó buli…”
Az elmúlt hetekben Miri lányom iskolaválasztása miatt ismét előtérbe került a kérdés: Hol tanuljon a gyermek zsidóságot. Otthon vagy az iskolában? Vagy mindenhol?
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Gondolatok a teremtés 5773. esztendeje előtt… (Hagyomány XII.)

Kedves Barátaim!
Ismét eltelt egy esztendő…
Idén, 2012. szeptember 16-án este, ránk köszönt a világ teremtésének 5773. esztendeje, a zsidó újév, a ros hásáná.
Álmok, tervek és remények lengik be ezeket a napokat, hiszen a zsidó hagyományban az újesztendő nem a vidám papírtrombiták és a pezsgő ünnepe, hanem a zokogó-hangú, lélekig hatoló sófár, a megbánás, a magukba-nézés, és a közösség ereje felfedezésének napja. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Egy gyermek az édesapja sírjánál – (Életmesék II.)

Ismét leírok nektek egy történetet.
Mert ezt is le kell írni, hiszen a magyarországi zsidóság életére nincs jobb példa, mint önmaga tükre.
Egyszer volt, hol nem volt…
Volt valahol Pest megyében egy sváb község (jelenleg mintegy 5000 lakossal), ahová 80 esztendővel ezelőtt odaköltözött egy zsidó család.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….