Bekövetkezhet-e a Mazsihisszel, ami az ortodoxiával?

A válasz röviden: NEM.
Hosszan: IGEN.

A kérdés megválaszolásához meg kell ismerni a neológ hitközség felépítését, és választási rendszerét.
Ha feltárjuk a jelenlegi, egyébként mindenki által látható hibákat, és kijavítjuk azokat, akkor biztonságban lesz a neológ mozgalom.

Kezdjük az elején!
Megvan a Mazsihisz és a Bzsh új elnöke. Az újságok leírták az új elnökök új szavait. Ők úgy érzik és azt éreztetik, hogy: „Hatalmas győzelmet arattunk, akkora győzelmet arattunk, hogy még a Holdról is látszik”

Én pedig ilyenkor csak hümmögök, hiszen tudom, hogy a Bzsh és a Mazsihisz választási rendszere leginkább a 250 esztendős amerikai elektori választási rendszerhez hasonlít, azzal a különbséggel, hogy ott 4-8 esztendőnként – a szavazók számának váltazása arányában – újraosztják az arányokat, itt meg nem. (Ez az első gyenge pont, amit lentebb majd elemzek.)

Kezeljük tényként, hogy a Bzsh körzeteinek és a Mazsihisz hitközségeinek küldöttei – általában az elnök és/vagy a rabbi iránymutatása szerint – nagyjából egy irányba szavaznak.
Éppen ezért egy közösség szavazatán nem nagyon látszik meg az adott közösség esetleges sokszínűsége.
(Ez a „tömb-tény” nem ördögtől való, hiszen a hívők általában azért mennek egy adott közösségbe, mert az ottani rabbi számukra a követendő példa.)

Ennek a rendszernek pontosan ellentettje a MAOIH választási rendszere. Az ortodox hitközség közgyűlésén minden egyes hitközségi tag szavazhat.
Ez a képviseleti rendszer hasonló, mint egy közvetlen parlamenti választás. Aki állampolgár: szavazhat. Aki hitközségi tag: szavazhat.
Bár ez a rendszer látszólag demokratikusabb, de ilyen taglétszámnál sokkal sebezhetőbb is.
És be is következett. A báránybőrbe bújt Emih, a volt mazsihiszes jogi képviselője segítségével léptetett be izraeli, emih alkalmazottakat és így döntő módon változtatta meg a szavazók számát, elferdítve a magyar ortodoxia autonóm akaratát.
A végeredmény ismert: a meghekkelt demokratikus választási rendszer segítségével az Emih (hathatós külső támogatással) tönkretette a magyar ortodoxiát és végül ellopta magát az egyházat is.

És itt érkezünk el az eredeti kérdéshez: a Mazsihisszel is meg lehetne tenni – jogtisztán – ugyenezt vagy hasonlót? Egy kattintás ide a folytatáshoz….

11 ember a végekről, avagy kik a BZSH vezetői 2023-2027 között?

Vasárnap megtörtént a Bzsh vezetőségének megválasztása.
Mindenki nagyon készült.
Vagy talán mégsem?
Jártamban-keltemben azt éreztem, hogy az emberek most úgy látják, hogy ennek a választásnak nincs akkora tétje, mint 4 évvel ezelőtt. Semmi harci hangulat nem volt, csak a remény a nyugodt folytatásra.
És ez jó!
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Egyszer hopp, máskor kopp. Az egyházi 1% megmutatja a „nép hangját”.

Kezdjük összeszedni magunkat a covidból. Ennek fényében kellett 2022 elején nyilatkozni az előző, covidos év adóbevételeiről, és annak 1%-áról.

Sok egyház nyert ezzel, ám néhány veszített. Elkezdett kinyílni egy olló. A zsidó közösségen belül is.
Spoiler jön!!
A zsidó ortodoxia (Emih és MAOIH) leszálló ágban, míg a modern vallásos zsidóság (Mazsihisz és reform) felszálló ágban van.

Most, a Covid után bő 1 évvel látjuk, hogy az on-line világ miképpen érintette az emberek hitét és támogatási kedvét. Kevesebben vagyunk a 3D zsinagógákban. Minjenek szűntek meg, mert sokan egyszerűen leszoktak a zsinagógába járásról, hiszen egy évig elvoltak otthon is, és már ahhoz rendezték be (rendezték át) az életüket. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

1% Adóparadicsom, 1% egyházparadicsom, 1% vírusparadicsom?

Itt a szeptember… Azaz megjelentek az 1%+1%-os adatok…
A 2020-2021-as „covid év” után természetes a kérdés: a járvány csapása és az on-line világ átalakulása miképpen érintette az emberek hitét és támogatási kedvét.

Az elmúlt években megértettük, hogy az egyházaknak adott 1%-os támogatás csak szimbólum és nem jelent semmi mást. Az egyházak nem ebből élnek meg és már a kormányzat is letett arról a szándékáról, hogy ezen adatok alapján pontozza és osztályozza az egyházakat. Éppen ezért több egyház látványosan visszavett az 1%-os kampányából, mert rájöttek, hogy az többe került, mint maga a befolyt pénz, és semmi gyakorlati haszna nincs. Ám más egyházak ezt kihasználva ilyen módon is próbálták láthatóságukat megerősíteni, hogy ezeket a számokat akár lobbierőként vagy hatalomfitogtatás képpen is lobogtatni bármily tárgyaláson.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Az emelkedés csodája, azaz merre jár az adónk 1%-a?

Kedves Olvasók,

Nehéz időszakban vagyunk, ám a hagyomány kötelez. 2020. szeptember 9-én ismét megjelentek a kb 99%-os pontosságú adatok, hogy az adófizető polgárok melyik egyházban mennyire bíznak meg, és melyik egyházat támogatják.

Tavaly ujjongtunk, hogy valaminek köszönhetően óriást ugrott minden támogatás.
1) 14.220 ember adta az 1%-át a zsidó közösségeknek, ami 34%-os emelkedés volt 2018-hoz képest.
2) 96.848.947 forintot adtak az 1%-os adományozók a zsidó közösségeknek, ami 39%-os emelkedés 2018-hoz képest.

Mi lesz idén? Lehet-e tovább emelkedni? Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Miért nem támogatják a zsidó emberek a zsidó civil szférát?

In medias res…

Néhány hete leírtam, hogy 2018-hoz képest 2019-ben 3.566 fővel több ember adta a zsidó egyházaknak az adója 1%-át, azaz 14.150-en, ami 33,7%-os emelkedés.
Megdöbbentő!
Ám ebből az elég magas számból hány adózó gondolja, hogy az egyház mellett valamilyen zsidó civil csapatot is kellene támogatni?

Tavalyi civil 1%-os elemzésem fő kérdése szintén ez volt, ahol bemutattam, hogy mindösszesen 1733 fő, azaz az adózók kb 15%-a adta a 10 legnagyobb zsidó alapítványnak a másik 1%-át…
A miértek megválaszolása nem az én szakmám, ám tudok benne segíteni. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Szputnyik vagy Apolló? Azaz kilőttek az egyházi támogatások

(Fontos információ: ez a cikk a 2019. szeptember 13-i állapotot tükrözi, azaz pár tized %-os növekedés még várható az év végéig!)

Amikor tavaly sopánkodtam, hogy a 2017-i számhoz (1.046.362 fő) képest 2018-ban 5%-al csökkent (993.955 fő) az egyháznak adományozók száma, akkor most idén felkiáltok: OMG!
Valaminek köszönhetően óriást ugrott minden szám, hiszen idén 1.219.741 fő ajánlotta fel az adója 1%-át valamely egyháznak a 31 közül.
Ez 225.786 új felajánló!
Ez brutális 22,7%-os adományozói növekedés…
(A végleges tavalyi (2018-as) számok itt találhatóak)

Összegszerűen:
idén, 2019-ben, 6.225.780.975 forinton osztozhattak az egyházak,
míg tavaly csak 4.760.615.207 forint volt ez az összeg.
ez is 1.465.165.768 forintos növekedés.
Ami 30,77%-os, azaz még brutálisabb növekedés.

Már csak egy kínzó kérdés maradt:
vajon a zsidó egyházak tudták-e tartani ezt a lépést, vagyis nem lépést, hanem szökkenést??? Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Egy borzalmas új technika a magyar zsidóság életében.


Egy szombat cikk apropóján fekete-fehéren előjött az amitől már régóta félünk. Nem csak az eszme jön külföldről, hanem a technika is.
Ez a módszer ezeddig ismeretlen volt a hazai zsidó közéletben. Hát akkor íme, befutott. Ám menjen mihamarább jó messze innét!
Az utóbbi években a világ megismerte a “fake news” illetve a “kamu profil”-ok szerepét a közvélemény befolyásolásában. A látszólag független hírforrásokból megfelelő gyakorisággal érkező információ, előbb-utóbb evidenciává válik az egyszerű olvasó számára. Ez egy választás kimenetelén is igen sokat tud változtatni. Most egyébként az izraeli közvélemény is kezdi a gyakorlatban megtanulni, hogy mit is jelent mindez.
És most már látható, hogy ez megjelent az aktív magyar zsidók aprócska körében is. Valljuk be, ez egyszerre szomorú és vicces fejlemény.
Mi értelme van valakivel szemben karaktergyilkosságot megkísérelni ebben a közegben?
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Vallási kötelesség-e, hogy erőnek erejével kutassuk fel a dunai maradványokat?

Ezen cikk eredetije 2019. január 24-én jelent meg a Szombat folyóiratban.
Örömmel olvastam Balla Zsolt kollégám és barátom írását, a Dunában még meg nem talált csontok témájában.
Ám Balla rabbi nyitott kapukon kopogtat, hiszen minimális eltérés van az ő szavai és a Mazsihisz véleménye között. Mindannyiunk számára szent kötelesség, hogy a megtalált csontokat el kell eltemetni, ahogyan ezt a Mazsihisz is tette 3 esztendeje. Teljes egyházi és világi konszenzus által kísérve.
Ám a diskurzus itt másról szól: magáról a kutatásról! És itt már némi eltérés van rabbi és rabbi között… És úgy tűnik, hogy az információhiány néha elhamarkodott megnyilatkozásra sarkall embereket. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A zsidó civil szféra szomorú helyzete az adó 1% fényében vagy árnyékában.

Évek óta elemzem – persze szubjektív módon – a zsidó egyházak és a zsidó alapítványok támogatottságát és társadalmi beágyazottságát.
Megnézem miképpen rendelkezik az a kb. másfél millió ember, aki az adója 1%-ával egy egyházat és egy civil szervezetet támogat.
2018 szeptemberében kijött az első adat (ez kb 98%-os feldolgozottságot jelent).
A zsidó egyházak körében megdöbbentő fordulat történt, amit le is írtam.
Ám az már nehezebben kiszámítható, hogy a kevésbé „hangos” zsidó alapítványok eredményeiben hogyan visszhangzik ez az eredmény?
Hát akkor nézzük meg a zsidó faktort!
(Akinek kedve és ideje van, az akár pdf-ben vagy excel-ben is megnézni és böngészheti mind a 27.188 civil szervezetet!)
(Az első adat: több, mint ezerrel nőtt az alapítványok száma a tavalyi 26.136 szervezethez képest) Egy kattintás ide a folytatáshoz….