Egyéb kategória kategória bejegyzései

„Sem emlék, sem varázslat” – 3×5 mondat a közösségépítésről

Közzétéve Szerző:
Válasz

„De aki egyszer egy vad hajnalon arra ébred,
hogy minden összeomlott s elindul mint kisértet,
kis holmiját elhagyja s jóformán meztelen,
annak szép, könnyüléptű szivében megterem
az érett és tünődő kevésszavú alázat,
az másról szól, ha lázad, nem önnön érdekéről,
az már egy messzefénylő szabad jövő felé tör.”

Van egy furcsa pillanat minden közösség életében, amikor hirtelen sokan érzik úgy, hogy most végre mindent újra lehet kezdeni. Mintha a történelem egyetlen mozdulattal lenullázható lenne. Mintha a múlt nem valami örökség, hanem egy teher lenne, amit le lehet dobni. Sőt – le kell dobni.
Ám a zsidó történelem nem így működik. Soha nem így működött. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A purimi micvák egyike: „ajándékok a szegényeknek”

Közzétéve Szerző:
Válasz

Purim, a zsidógyűlölő perzsa főminiszter, Hámán pogromjától való megmenekülésünk napja, posztbiblikus ünnep, amelyről áldott emlékű mestereink úgy döntöttek, hogy ez olyan fontos esemény a zsidó nép történelmében, mintha a Tórában lenne leírva.

A happy end után így írja az Eszter könyve:
„…hogy azokat lakoma és öröm napjaivá tegyék, ajándékküldéssel egyik ember a másiknak, és ajándékokkal a szegényeknek.”
Vagyis már Mordeháj és Eszter rendelete óta kötelességünk, hogy purim napján négy micvát (parancsolatot) megtennünk:

– a Megilát (= történetet) fel kell olvasásni
– „Misté” (= lakomázni)
– „Misloáh mánot” (= sláhmónesz, azaz ételajándékokat kell küldeni)
– „Mátánot láevjonim” (= ajándékokat kell adni a szegényeknek) Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Egy esküvő 1913-ból, ami elkezd mesélni – Életmesék XLII.

Közzétéve Szerző:
Válasz

Egy kép 1913-ból, Pestől – a híres Orczy ház, a Király utca és Károly körút sarkán. (forrás: Fortepan – Schmidt Albin)

Rabbinikus munkám során találkoztam egy esküvővel, amiben – szerintem – benne van egy picit az egész – holokauszt előtti – pesti zsidó történelem.

1913. június 29-én, (5673. sziván 24-én), 2 héttel sávuot után, a Dohány utcai zsinagógában Nemes Ferencz czipőkereskedő és Roth Olga örök hűséget esküdött a Dohány utcai zsinagógában.
A vőlegény 26 esztendős volt, a menyasszony egy hónap híján 20.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

És hány virág virágzik? – a zsidó civilek és az 1%

Közzétéve Szerző:
Válasz

Immáron 2 esztendeje nem írtam a zsidó civil szféra 1%-os támogatottságáról, ezért úgy gondolom 2022 után ismét nézzünk rá a civil zsidó szervezetekre, hogy is áll a támogatottságuk?
A legfrissebb, 2024. október 26-i listát használom.

Nincs könnyű dolga a keresőnek, mert 29.337 civil szervezet (pdf) vágyakozik az adófizetők adójának 1%-ára. (Excelben itt olvasható a felajánlók listája)

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Lehetne egyáltalán nem uszítani a közlekedésről beszélve?

Közzétéve Szerző:
1

Válaszféle Bayer Zsoltnak

Bayer Zsolt, miközben számonkéri, hogy antiszemita gyanúba keverik Lázár János azért kissé talán tényleg szerencsétlen szavait, nyomatékosan megismétli a fehérterrort nosztalgikusan felidéző sorait – amelyeket amúgy Cohenek, Cohn Benditek, Schiffek árulása kapcsán írt le annakidején.

Sokadszorra futjuk meg már ezt a kört, el kéne lassan engedni.

Lázár János, Vitézy Dáviddal vitatkozva utóbbit, jól beazonosíthatóan, „aberrált”-nak, „belvárosi”-nak, „libsi”-nak és „gyerek”-nek nevezte, továbbá „drogos”-nak a biztonság kedvéért, aztán rátért voltaképpeni mondandójára.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Egy csodálatos zsidó név: Etele – Életmesék XLI.

Közzétéve Szerző:
1

2024 júliusában hívott a kolleginám, Zita, hogy egy gyászoló család kérésére vállaljam el az édesapjuk temetését.
Ilyenkor egy picit mindig megijedek, hogy melyik barátom veszítette el a szerettét, és kér meg engem, hogy legyek gyászában vigasztalója, ám néha csak azért kérnek engem, mert hallották a nevemet, hagy valahol pozitív benyomást tettem a család valamely’ tagjára.
Meg is kérdeztem Zitát, hogy ki a család, mi az elhunyt neve. Ő azt mondta: Vértesi Péter András Etele, és 1941-ben született és a 2 gyermeke intézi a temetést.

Megmondom őszintén, amikor meghallottam a nevet, felkaptam a fejem. Kicsit furcsállottam az „Etele” utónevet, (ami az Attila név németes változata).
Vissza is kérdeztem: „biztos, hogy Etele?”
Zita rögtön válaszolt: „igen!”
Dátum alapján megkerestük az eredeti bejegyzést. Meglett és valóban ott volt a név: Etele.

Csak a saját kiváncsiságom miatt lefuttattam még egy keresést, hogy 19. század végétől a mai napig – az összes budapesti anyakönyvben, hány gyermek kapta – legalább részben – az „Etele” utónevet.
A válasz nem lepett meg: csupán egy, a „mi” Etelénk.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Árulj maceszt AI-vel! (játék a képekkel)

Közzétéve Szerző:
Válasz

Kiütötte a szememet az egyik zsidósághoz közel álló törpeegyház AI-vel generált FB cover fotója…
Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy és , szöveg, amely így szól: „a aszabadság felé pesah A”

Gondolom, kipróbálom magamat, hogy én milyen spórolós kreatív tudnék lenni, ezért fogtam a legegyszerűbb, ingyenes AI képgenerátort (Bing/Copilot) – és elkezdtem neki utasításokat adni.
(spoiler: nem könnyű a munka, és mint látni fogjátok, természetesen nem is sikerült ilyen képet létrehozni, de én hangsúlyozottan ingyenes programot használtam, és a parancsüzeneteim is 1 sorosak (mindegyiket mellékeltem) és nem 60 sorosak, amilyeneket egy professzionális user használ.)
A cikk célja csak annyi, hogy kezdjük megismerni a technikákat, és bátran játszunk a képekkel, de azért ne gondoljuk rögtön, hogy szakemberek vagyunk…
1)
Rabbi selling passover:
itt látahtó a 4 kép (katt ide!)
de ez a kedvenc, mert már a 4 pohár bort is rárakta a „szerző”.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

„Egyedül nem megy…” – újévi írásom az Új Élet folyóiratba

Közzétéve Szerző:
Válasz

„Egyedül nem megy…”
Újév, a közösség ünnepe!

Az önazonos zsidó identitás egyik első lépése, hogy felismerjük: a zsidó újév nemcsak egy nap a naptárban, hanem lehetőség arra, hogy újraértékeljük az életünket és kapcsolatainkat.

A talmudi hagyomány arra emlékeztet minket, hogy e napon Isten megteremtette az embert, így Téged is! Foglalkozott és foglalkozik velünk, (ami a rohanó világban nem evidencia!) ám el is vár tőlünk valamit.

Hogy mit?
Talán a legegyszerűbbet: hogy felelősséget vállaljunk a tetteinkért, hogy bocsánatot kérjünk és adjunk, hogy törekedjünk arra, hogy tetteink holnap még jobbak legyenek, mint tegnap voltak! Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →