Aki ismer engem, tudja, hogy a kedvenc zsidó tudományágam a „rabbinikus döntvények” elemzése, héberül „sut irodalom”, tudományosan: „responzum”.
Számomra már maga a kérdés elolvasása is nagyon izgalmas dolog, sokszor egy időutazás, majd annak szegmentálása, elemzése és a helyes döntés megtalálása az igazi kihívás.
Ezen a blogfelületen tucatnyi cikket írtam már magam is – ebben a kérdésben.
Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemen évek óta tanítom – akár rabbihallgatók, akár „csak” tanárhallgatók számára -, hogy hogyan álljanak hozzá bármilyen felmerült vallásjogi kérdéshez.
Ennek része volt, hogy az év során egy előadást tartottam a korunk egyik nagy kihívásáról, miszerint egy „AI-rabbi” kiszoríthatja-e valamikor a „normális”, hús-vér rabbikat? (És nem csak rabbi, hanem AI bíró, AI grafikus, AI szövegíró, stb)
Akit érdekel a kérdés a kérdés, annak érdemes megnéznie az erről tartott kétrészes előadásomat (2×30 perc). Első rész és Második rész
Az idei egyetemi vizsgán úgy döntöttem, hogy próbáljunk haladni a korral és vonjuk be az AI-t is a vizsgába.
A diákjaimnak kiadott vizsgafeladat „mindösszesen” annyi volt, hogy találjanak ki egy teljesen irreális ám mégis elképzelhető vallásjogi kérdést (ezt egyeztessék velem), majd tegyék fel 3 AI robotnak (ChatGPT, Gemini (Google) és Copilot (Microsoft)), majd a 3 választ hasonlítsák össze.
Ezt a rövid blogbejegyzést csak azért írom most, hogy megmutassam milyen zseniális kérdéseket találtak ki a kedves diákjaim:
1)
Egy családban a vallásos zsidó férj és a vallásos katolikus feleség házasságából egy fiú gyermek született.
Közös megegyezéssel a kisbabát megkeresztelték a katolikus egyház szertartása szerint. A keresztelés követően rövid időn belül a katolikus feleség autóbalesetben elhunyt.
A megözvegyült zsidó férj szeretné, hogy a kisbabát formálisan is felvegyék a zsidó közösségbe és a továbbiakban a zsidó hit szerint éljen
A zsidó jog szerint van-e erre lehetőség?
Vagy esetleg kötelessége is ez a férjnek?
2)
Kötelessége valakinek vallásos zsidóként cedákával támogatni azon a barátját, aki keres ugyan pénzt alkalmi munkából, de a napi alkohol és cigaretta vásárlása prioritás az életében, így megesik, hogy kölcsönért is folyamodik ismerősökhöz, amit aztán esetenként megad, (sok-sok késéssel), de előfordul, hogy egyáltalán nem.
Lehet nemet mondani ezekre a megkeresésekre, vagy a cedákáadás micvája az erősebb?
3)
Feltalálták az időutazást.
Utazhat-e egy vallásos zsidó az időben akár előre, akár visszafelé?
Ha visszafelé utazik, akkor az időutazás által érintett szombatokat már mind megtartotta, amik az életére esnek, de kérdés, hogy ezek új szombatoknak minősülnek-e ebből a szempontból és újból meg kell-e tartani őket?
Ám ha előre utazik az időben, akkor pedig sok-sok szombatot átugrik, amik elvileg még megtartandóak, de az időutazás miatt mindössze egyetlen pillanatba sűrűsödnek össze.
Mi lesz a szombat-tartás micvájával?
4)
Egy zsidó tulajdonban lévő lakást eladnak és mélyen hithű katolikus ember veszi meg, aki a mezuzákat szeretné spirituális szempontból megtartani.
Kérését azzal indokolja, hogy ez a héber szöveg nagyon sokat jelent neki, hiszen a Biblia és Jézus nyelvéről van szó, ráadásul ezek biztos kóserek, azaz zsidó által írtak, majd „megáldott” tekercsek.
A célja elérése érdekében egy irreálisan magas összeget, 10 ezer dollárt ajánl érte, hogy maradjanak ott a tekercsek.
Működhet-e ez az adásvétel?
Az utolsó két kérdés, amit a diákok feltettek, egy teljesen real-time és a valóságban is létező kérdés!!
5)
Egy vallásos zsidó házaspár hány évig várjon, mielőtt a mesterséges megtermékenyítés mellett dönt?
Egyáltalán helyes-e?
Mi a teendő, ha több a megtermékenyült petesejt, mint amit a nő ki tudna hordani, meg tudna szülni, azaz mi legyen a megtermékenyült „felesleggel”?
6)
Az okosóra automatikusan működik, anélkül, hogy az ember közvetlenül bekapcsolná. Ez felveti a kérdést: vajon az automatikus funkciók is munkavégzésnek számítanak? (pl. fényre besötétedik, számolja a lépéseimet, küldi a gps jelet a műholdra)
Mint láthatjuk, a kérdéseknek nincs határa, és az AI Mózesek mindent – lelkesen -megválaszoltak.
(A válaszokat nem írom le, bárki felteheti a kérdéseket az AI-nek!)
Ám, a kurzus legfontosabb célja az volt, hogy minden választ kezeljünk „A” helyén, mert szép-szép az AI, ám eseteinkben a 3 „robot” mindig 3 különböző választ adott. Így – a vizsga végén levontuk a konzekvenciát, és beláttuk, hogy a zsidó tudományosság fenntartásához nem elégséges a chatbot-ok kezelését megtanulni, és a megfelelő software-re előfizetni, mert ha mindehhez nem tartozik egy olyan tudás, ami látja a „big pictures”-t, akkor nagyon gyorsan fog kialakulni egy másik vallás a zsidóság helyett (vagy mellett).
Az egyre „okosabb” AI sohasem tudja pótolni a gondolkodó és érző embert, azaz bátran és tudatosan használjuk az AI-t, ami sohase hagyatkozzunk rá teljesen.
Ha valakinek van izgalmas kérdése írja le! 🙂 🙂
A cikkhez mellékelt képeket „én” készítettem – az AI segítségével…
