Az elnök szédere és az elnök csöndje

A fénykép már bő egy hete lépten-nyomon visszaköszön. Ott ül Gyöngyösi „listázó” Márton.
Vele szemben a zsidó „elnök” Heisler.
Mindannyian tudjuk, hogy Gyöngyösi Márton nem angyal.
Sőt…
Nagyon nem.
Ahogy Bíró László sem volt az. Akkor a Mazsihisz elsőként deklarálta a nyilatkozatát, bár ezt sokan szeretnék elfeledni.
Ha kicsit szélesebbre tárjuk az ollót, azt is realizáljuk, hogy a Jobbik frakció tagjainak 24 esztendős múltja sem olyan szeplőtlen.

Az elmúlt 2 hétben rengeteg interjú, vélemény, cikk, hozzászólás, reakció látott napvilágot, ezért most – kicsit lehiggadva – szeretnék írni pár, rendszerezett mondatot az „ügyről” – zsidó (rabbi) szemszögből.

Hiszem és vallom, hogy egy lelkész NEM írhatja le, hogy „nincs megbánás a világban!”.
A megtérés (tesuvá) – a zsidó vallás talán legfontosabb szava.
Ám ez a megbocsátás időnként sokkal nehezebb, mint azt az első pillanatban elgondolnánk.
Én nem Gyöngyösit védem, sem Csurkát, sem Vonát, pláne nem a kisdobos Novákot, vagy a nagypályás Budaházyt, csak hiszek az emberben lévő isteni szikrában, amit köznyelvben léleknek nevezünk. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Mégis, milyen erős civil zsidó közösség?

Immáron 3 esztendeje nem írtam a zsidó civil szféra 1%-os támogatottságáról, ezért úgy gondolom 2019 után ismét nézzünk rá a civil zsidó szervezetekre, hogy is áll a támogatottásguk?

Nincs könnyű dolga a keresőnek, mert 28.795 civil szervezet vágyakozik az adófizetők adójának 1%-ára.

Aki szeretne olvasni a múltról:
2019-es eredmények
2018-as eredmények
2017-es eremények
—– Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Hogyan viselkedtek eleink a zsinagógában? – 100 esztendeje

Árverésen jártam és nagy örömömre meg tudtam vásárolni egy 117 esztendős templomrendet, amit az akkori budai izraelita hitközség tett közzé.

Ha valaki nem olvasná el a fentebbi linket, akkor számukra szeretnék néhány szót szólni a budai hitközösség történetéről:
Az első zsinagógájuk 1812-ban épült az Öntőház utca 5-7 alatt. Ezt 1865-re kibővítették, így egy 728 (428 férfi +300 nő) főt befogadó templom várta a híveket. A budai közösség ekkor már mintegy 5000 családból állt. Talán leghíresebb rabbija dr. Kiss Arnold (1901-1936) volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Bárány vagy farkas? Ki is az a Róth Zsolt valójában?

Antiszemita fenyegatést kapott egy újságíró az írásáért. Ez borzasztó.
Megpróbáltam utánajárni, mi is történhetett.
Korábban beszéltem több „nagy” emberrel mindkét oldalról. Ők arra bíztattak, ha bármi olyat látok – bármely oldalon -, ami az antiszemitizmussal kapcsolatos, bátran szólaljak, vagy írjam meg. Most ezt teszem.

Előzmény:
2021. december 27-én megosztottam a Facebook lapomon egy véleményt Veszprémy László „should a homophobic and antisemitic politician defeat hungarian pm viktor orban” című írásával kapcsolatban, amiben félelmeimet írtam le az általam „bumeráng újságírásnak” nevezett technika miatt.
Amitől tartottam, hogy izraeli véleményvezér online/print újságokban elhelyezett cikkek visszaidézésével akarják majd a 2022-es választást befolyásolni.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Emlék-könyv 9. és 10. oldal (nyíllal átlőtt kígyó és Welt Ignác)

„Emlék-könyv” 9. oldal (az eredeti poszt)

Ezt a sírkövet Sopronban fényképeztem.
Mordeháj (Max) Nussbaum sírja, aki – a héber felirat szerint – a helyi zsidó közösség megbecsült tagja volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Emlék-könyv 7. és 8. oldal (1906.11.18. és törvénytelen gyermekek)

„Emlék – könyv” 7. oldal

1906. november 18. Ekkor voltam „-65” éves.
Vasárnap volt és holdújulás.
Beköszöntött kiszlév, azaz a hanuka hónapja.

Aznap 9 gyermek született Budapesten.
Csodálatos neveik voltak az újszülötteknek: Hahn Margit, Goldstein Manó Miklós, Goldstein Adolf (nem testvérek!), Lindner Mihály, Wallerstein Árpád, Rozenfeld László, Kardos Ernő, Preischach Andor és Weisz Béla. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A zsinagógai naptárunk tanító előszavai az elmúlt 3 esztendőben

Néhány esztendeje szokássá vált, hogy a Mazsihisz-Bzsh által kiadott zsinagógai naptárhoz (héberül: luáh) írunk egy rövid előszót, egy kis tanítást, amiben beszélünk a zsidó időről, a történelemről vagy akár magáról a naptárról. Az esztendő múltán ezeket a naptárokat már nem használjuk, így az előszó is elveszik.
Hogy ezek a gondolatok ne vesszenek el, ezért összegyűjtöttem az elmúlt évek előszavait, amelyeket részben Darvas István, részben én írtam.

Olvassátok szeretettel! Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Emlék-könyv 5. és 6. oldal (1971. esztendő és 1939. szeptember)

„Emlék – könyv” 5. oldal

Én 1971-ben születtem.

Amikor megnézzük az ezt az évet jellemző „zsidó számokat”, akkor eszünkbe juthat néhány korábbi írásom, amikor láthattuk, hogy a XX. század elején, néha egy nap alatt több születést jegyeztek be, mint ebben az esztendőben.

Ha 1941-ben, – amikor több, mint 500 gyermeket jegyeztek be a budapesti könyvekbe és több, mint 1000 (!) esküvő volt -, azt mondjuk, hogy 30 esztendő múlva ennek az 5%-a se lesz, biztos bolondnak gondoltak volna. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Emlék-könyv 3. és 4. oldal (1942. március 15. és 1921. esztendő)

„Emlék – könyv” 3. oldal

1941. június 27-én Magyarország hadüzenetet küldött Szovjetuniónak. Rá másfél hónapra, az 1941. évi XV. tc. (harmadik zsidótörvény) megtiltotta a vegyes házasságokat és a zsidó és nem zsidó közötti nemi kapcsolatot.
Megalázó törvények voltak, és akkor meg csak sejtették, hogy az azt követő évek milyen nehezek lesznek, éppen ezért kiemeltem fontos volt, hogy a pesti neológ zsidó közösség miképpen állt a saját vallásgyakorlásához.

1942-ben, március 15-e, a nemzeti ünnep, egy vasárnapra esett.
Aznap 21 esküvőt tartottak. Egy kattintás ide a folytatáshoz….