Antiszemita uszítás főműsoridőben – írásom a hvg.hu-n

A fentebb olvasható, megdöbbentő, velőtrázó(?) hírrel rukkolt elő a közmédia... A 444.hu nagyon korrekt írásban számolt be erről a borzalomról. A MAZSIHISZ nyilatkozatban ítélte el a közszolgálati Híradó műsorát, ám az MTI nem volt hajlandó lehozni a MAZSIHISZ tiltakozását. --- majd a Magyar Nemzet is. És íme... Eljött az az idő is, amikor az MTI már nem hozza le a MAZSIHISZ hivatalos közleményét, mert kritizálni merte a polip egy másik karját... Ilyenkor, a betiltani vágyott civil kurázsin a sor... Klasszikust idézve, "mindenki hozzon magával még egy embert", aki elmondja: Magyarországon nem lehet zsidózni!... Én egy rövid írásban reagáltam a Híradó antiszemita embereket megszólaltató műsorára. Az írás a hvg.hu-n olvasható. ------ „Most kéne abbahagyni”: a köztévé megalázta a keresztény híveket és Szíjjártó Péter minisztert is. A „gonosz, cionista amerikai multimilliárdos” szóhasználat, már tényleg félreérthetetlenül világos beszéd. Most még időben vagyunk, itt kéne nagyon gyorsan megállnunk és visszafordulnunk végre! Együttérzünk az MTVA által megalázott Szíjjártó Péterrel, és szeretnénk, ha a köztévé vezetése bocsánatot kérne tőle. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Szex, drog és spirituális élmény – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez – [email protected] István főrabbi I.

A spirituális élmény ugyanolyan tudatmódosult állapot, mint a drog, vagy a szex okozta mámor? Hol éli meg az ember a spirituális élményt az agyban, a szívben, vagy teljesen máshol? Az agy csupán egy kijelző? Létezik két egyforma spirituális élmény? Nemrégiben megjelent nálunk egy írás, miszerint tudósok egy kísérlet alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a spirituális élmény olyan az agynak, mint a szex, meg a drog. Illetve azt állapították, meg, hogy bizonyos spirituálisnak mondott élmények hatására, a kísérleti alanyoknál, az agynak ugyanazon területe volt aktív, mint amikor szexuális örömben, vagy épp drog okozta mámorban van része az embernek. Adta magát a kérdés, vajon mi a véleményük, mi jut eszükbe erről a kutatásról a vallások tanítóinak. Mi megmutattuk nekik az említett cikket és megkérdeztük őket. A konkrét kérdésünk így hangzott: Mi a véleménye arról, hogy tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a spirituális élmény olyan az agynak, mint a szex, vagy a drog? Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Hétköznapi vallásosság – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXXIII.

Miként lehet a különböző vallásokat a mindennapokban is gyakorolni? Hogyan jelenik meg a hívők, gyakorlók hétköznapjaiban a saját vallásuk? Sokszor éri a hívő embereket az a vád, hogy csak a templomban hívők igazán. Van persze, akire ez igaz is lehet, és van, akire nem. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy mit tehet, mit tesz egy vallását gyakorló ember a hétköznapokban azért, hogy a vallását a rohanó mindennapokban is megélhesse, gyakorolhassa. A konkrét kérdésünk így hangzott: Miként gyakorolható, hogyan jelenik meg az ön vallása a hívők, gyakorlók mindennapjaiban? Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Siker vagy kudarc a 2016. esztendő, a zsidó alapítványok számára?

Évek óta írok a "zsidó egyházak"-nak illetve a zsidó alapítványoknak adott 1%-os felajánlásról és megpróbálom értelmezni, mi is történik. Egy kis emlékeztető: Egyházi 1%: 2016-os esztendő illetve 2015-ös esztendő -------------------------------- Alapítványi 1%: 2015-ös esztendő illetve 2014-es esztendő Íme a 2015-ös "top 10" - alapítványi 1%: CHABAD alapítvány – 676 fő – 2.827.001 Ft. MAZSIHISZ SZERETETKÓRHÁZÉRT alapítvány – 225 fő – 2.049.580 Ft. MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ SZOCIÁLIS SEGÉLY A. (Joint) – 208 fő – 876.469 Ft. VILÁGI ZSIDÓ ISKOLA Alapítvány (Lauder) – 191 fő – 1.286.576 Ft. Alkotó Ifjúság Alapítvány (Scheiber) – 138 fő – 466.376 Ft. Maccabi Alapítvány (Bét Sálom) – 75 fő – 361.540 Ft. FRANKEL ZSINAGÓGA Alapítvány – 66 fő – 475.894 Ft. AZ ÉLET MENETE Alapítvány – 66 fő – 261.419 Ft. SZIM SALOM EGYESÜLET – 42 fő – 249.373 Ft. MAGYAR ZSIDÓ KULTURÁLIS EGYESÜLET – 30 fő – 147.529 Ft. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

8 tény, hogy miért (ne) pánikolj be pészáh előtt…

Amikor a rendszerváltás környékén, úgy 17-18 esztendősen felismertem a saját zsidóságomat és rá 1-2 esztendőre elkezdtem hébert tanulni, szombatot és pészáhot (meg általában az ünnepeket) tartani, akkor a pészáhi étkezésem gyakorlatilag kimerült a tojás, krumpli, macesz, tej és zöldség kombóban. Illetve urbánus legenda alapján döntöttük el melyik sampon, szappan vagy fogkrém lehet a lakásunkban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Átállította az óráját? És mi lesz az idővel? – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXXII.

Az rendben, hogy átállítottuk az óráinkat, de az idő attól még ugyanúgy halad. De mi az az idő? Miért van? Az ember hozta létre magának? Lineáris, vagy ciklikus, esetleg mindkettő? Mire jó? Mivel magyarázzák, milyennek látják a különböző nézettel bíró vallások az időt? Honnan van a mi saját időnézetünk? Ismét túl vagyunk egy újabb óraátállításon, hogy megpróbáljuk valahogy szolgálatunkba fogni az időt, spóroljunk egy kicsit, igazodjunk… Az órát az idő mérésére hozta létre az ember, de mi a helyzet az idővel? Azt ki hozta létre? Mi az idő valójában? Van eleje és vége, vagy örök és végtelen, esetleg körbe-körbe forog, akár az óra? Kíváncsiak voltunk, hogy milyen tanításokkal bírnak a különböző vallások az idővel kapcsolatban, így hát meg is kérdeztük a téma legautentikusabb tudorait, magukat a vallások tanítóit. A konkrét kérdésünk így hangzott: Véleménye szerint, melyik a legfontosabb idővel kapcsolatos tanítás az ön vallásában? Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A Twitter és a zsidók — a Magyar Narancs zsidó blogja IV.

“És rabbi, jó ez nekünk?” – hangzik a viccesen komoly kérdés. A magyarnarancs.hu honlap felkért bennünket, hogy hétről-hétre írjuk ki magunkból, valóban “jó-e ez nekünk”. Nem vallás, nem történelem, nem Izrael és nem Tóra… Hanem csak mi. És ami bennünk él. És elindult egy új blog. Ebben a cikkben magamnak teszek fel kérdéseket. (Az eredeti cikk itt található - és ott lehet likeolni az eredetit :)...)Mennyire lehet ártalmas, mennyire lehet hasznos a rövid üzenetek világa? Amikor rabbinak készültem, és mindjárt a legelején drósét, prédikációt kellett tartanom, mindig igyekeztem a fentebb leírtakat megtartani. Fontosak a gondolatok, amelyek egy vallási vezetőt foglalkoztatnak, de az is fontos, hogy még véletlenül se untassa a hallgatóit. Ahhoz a korosztályhoz tartozom, amelynek olvasónaplót kellett vezetni a kötelező olvasmányok után. Elvárták tőlünk, hogy egyrészt ismertessük az olvasmány tartalmát, mutassuk be a szerzőjét, a kort, amiben a regény játszódik, és igyekezzünk valami tanulságot is levonni. Nem keveset izzadtam, hogy a minimálisan elvárt oldalmennyiséget produkáljam, próbálkoztam mindennel, ami az oldalak számának növelésével járt. Bár a kötelező olvasmányokat mind elolvastam, némelyik tetszett is, de a naplóíráshoz nem adott nagy kedvet. Persze, értettem, hogy mindig igyekezni kell szép kerek mondatokban fogalmazni, de azt akkor sem értettem, hogy ha valamit meg lehet öt mondatban fogalmazni, akkor miért kell hozzá még plusz százötven mondat. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Halottról vagy jót, vagy semmit? – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXXI.

Mit is jelent ez pontosan? Az elhunytakról csak jót lehet mondani, vagy inkább meg se szólaljon az ember? És mi a helyzet akkor, ha valakinek egy olyan közeli hozzátartozója hal meg, aki pokollá tette az életét, aki sajnálatos módon nem viselkedett helyesen, aki esetleg bántalmazta a családját, erőszakos volt, és sok embernek okozott fájdalmat? Mi van, ha az okozott sok keserűség és sérelem egyszer csak kibuggyan valakiből? Pontosan ez történt Texasban, a napokban (persze bizonyára nem csak ott és nem csak most), ahol egy hölgy az édesapja halála után nagy nyilvánosság előtt, őszintén beszélt a január 30-án elhunyt édesapjával kapcsolatos érzéseiről, és nem éppen dicsérő szavakkal illette az elhunytat. Kíváncsiak voltunk, vajon mit mondanak a vallások tanítói, miután elolvasták az említett cikket és a kérdésünket. A konkrét kérdésünk így hangzott: Halottról vagy jót, vagy semmit? Igaz ez a mondás, akkor is, ha valaki úgy érzi, hogy az elhunyt sok szenvedést okozott más embereknek? Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Furcsa héber betűs felirat a sírkövön, ami mégsem halandzsa, hanem egy őszinte és tiszta próbálkozás – a saját múltunkhoz való kapcsolódásra

Ez a cikk egy olyan korszak szinte pontos lenyomata, amikor a klasszikus zsidó műveltség hiánya együtt jár a zsidó vallás iránti alázattal és az irányába való őszinte és naiv lelkesedéssel. Korábban már írtam egy cikket egy újonnan felfedezett síremlékről, most is arról fogok, csak teljesen más oldalról. 2008 Van egy vidéki város, ahol napjainkban csak néhány zsidó ember él. Ahol 63 esztendeje nincs rabbi, nincs hittantanár, és nincs zsinagóga sem. Csak egy temető. Ennek a temetőnek egy távoli - gazzal benőtt - sarkában találták ezt a sírkövet. Furcsa, értelmetlen felirat. Aki megtalálta, nem tudta megfejteni, ezért elküldte egy rabbinak, aki szintén nem találta a megoldást, és ő továbbküldte az összes rabbinak. (Így kaptam meg én is.) Csóváltuk a fejünket. Próbálkoztunk sok-sok úton és módon, ám se kép, se hang... Egy kattintás ide a folytatáshoz....