Halottról vagy jót, vagy semmit? – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXXI.

Mit is jelent ez pontosan? Az elhunytakról csak jót lehet mondani, vagy inkább meg se szólaljon az ember? És mi a helyzet akkor, ha valakinek egy olyan közeli hozzátartozója hal meg, aki pokollá tette az életét, aki sajnálatos módon nem viselkedett helyesen, aki esetleg bántalmazta a családját, erőszakos volt, és sok embernek okozott fájdalmat? Mi van, ha az okozott sok keserűség és sérelem egyszer csak kibuggyan valakiből? Pontosan ez történt Texasban, a napokban (persze bizonyára nem csak ott és nem csak most), ahol egy hölgy az édesapja halála után nagy nyilvánosság előtt, őszintén beszélt a január 30-án elhunyt édesapjával kapcsolatos érzéseiről, és nem éppen dicsérő szavakkal illette az elhunytat. Kíváncsiak voltunk, vajon mit mondanak a vallások tanítói, miután elolvasták az említett cikket és a kérdésünket. A konkrét kérdésünk így hangzott: Halottról vagy jót, vagy semmit? Igaz ez a mondás, akkor is, ha valaki úgy érzi, hogy az elhunyt sok szenvedést okozott más embereknek? Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Reggeli, és mindenféle beszélgetések Breuer Péterrel (meg még sok-sok érdekesség)

Ez a folyamatosan bővülő bejegyzés legyen egy forrásgyűjtemény a világ számára, hogy bármikor lehessen önmagammal szembesíteni... Illetve tükör önmagam számára, hogy megtanuljam, az ember minden szavának mekkora súlya van... Ilyenkor azt szoktam mondani, hogy: "hallgassák szeretettel!" Ám most azt mondom: "hallgassák kritikával!" És írják is meg nekem! Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Vendégoldal – Tóramagyarázat, Toldot hetiszakasz @ Varga István

A zsinagógánkban már évek óta szokás, hogy pénteken és szombaton "civilek" mondanak Tóramagyarázatot, dvár Tórát. Mint rabbi nagyon fontosnak tartom, hogy mindenki érezze: a Tóraértelmezés nem egy rabbinikus privilégium. Sőt, éppen ellenkezőleg, a Tóra mindenkié, aki alázattal és szeretettel fordul felé. Meg kell értenünk, a magyar zsidóságot nem a tudós rabbik fogják fenntartani, hanem a öntudatos és felkészült zsidók, akik számára a saját zsidó örökségük nem csak egy állapot, hanem egy mindennapos nemes kihívás és belső igény annak mind mélyebb megismerésére. Most szeretném megosztani a kedves olvasókkal Varga István Tóramagyarázatát. Olvassuk olyan szeretettel, ahogyan ő írta! Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Kol Nidre beszéd 2016@5777

FR., VÉ. és PT. barátomnak szeretettel :)o-yom-kippur-facebook

Jom Kipur napja van... Valamit bezárul és valami megnyílik. Körbe nézünk a világban, és feltesszük a kérdést: hányszor cserélődhet ki egy ember egy élet során? A sejtjeink, az érzelmeink, a szerelmeink, a gyűlöleteink. Perszer pontosan tudjuk, ez kicsit költői kérdés, hiszen majd' minden hatás, sok-sok esemény, vágyaink és törekvéseink, sőt minden véletlen cserél rajtunk valamit. Itt vagyunk Jom Kipur napján, elgondolkodunk. Egy napig nem foglalkozunk a testünkkel. Nincs étel, ital, illatos fürdő, internet, televízió, hiszen ezen az estén a sors nagy kérdéseire keresünk választ. Imádkozunk, elgondolkodunk. Mit tudunk még jobban tenni. Isten pontosan tudta: kell a megállás az ember életében. Sábát sábáton, a szombatok szombatja van… A pihenések pihenése, a gondolkodások gondolkodása. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Rabbi, mi az igazság? – Nők és a gyászolók káddisa (Hagyomány XXVI. )

women_touch_the_torah_a_halakhic_viewA mostani kérdés nagyon egyszerű és mégis nagyon provokatív, mert a konzervatív, magyar zsidó közéletbe behozza a "gender" kérdést. A mostani kérdés nagyon aktuális, hiszen én is személyesen és sokszor találkoztam vele. Sőt, az emberek nagy részének ez nem is kérdés... Miről is beszélünk? A tény: egy elhunytnak csak lánygyermeke van. Mondhatja-e ő, - "a nő" - a gyászolók kádisát vagy inkább bízzon meg egy "férfit" (egy idegent?) - pénzért, hogy ő mondja el helyette a gyászolók himnuszát - napról-napra.

A válasz természetesen nem feket - fehér, sőt nem is szőke vagy vörös, hanem majd' minden színben játszik. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tiltottak a tetoválások a különböző vallások szerint? – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXVII.

Seeingstars.jpgMit mondanak a különböző vallások a tetoválásokról? Tilos, vagy van olyan formája, ami megengedett? Milyen gondolatok mentén alkottak szabályokat a tetoválásokra vonatkozólag? Esetleg nincs is semmiféle szabály a testfestésre vonatkozólag? A tetoválás története még a régi, animista vallások emberéig nyúlik vissza – vagy még régebbre –, és napjainkban is igen nagy népszerűségnek örvend. Természetesen óriási különbség van az akkori és a mai tetoválások, és azok megszületésének okai között. Nemrégiben megjelent egy hír, miszerint egy lányt a tetoválásai miatt nem vettek fel egy munkahelyre. Utánajártunk hát a kérdésnek, vajon a különböző vallások tilalmasnak tartják a tetoválásokat? A konkrét kérdésünk így hangzott: Miként viszonyul az ön vallása a különböző tetoválásokhoz? Tiltja, elfogadja, alkalmazza? Létezik bármilyen előírás a tetoválásokra vonatkozólag? Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Vadász Éva rajongóan szubjektív Misna tanulása – édesapja – Vadász Gábor emlékére – Atyák fejezetei 1:1

10339697_1044783788872262_730202295643635245_nElhangzott Vadász Gábor emlékére, a temetést követő harmincadik napon (Slosim), a Rabbiképző zsinagógájában, 2015. július 12-én Pirké Ávot 1:1 „Mózes átvette a Tórát Szinaj hegyén és átadta Józsuénak, Józsué a véneknek. A vének a prófétáknak, a próféták pedig a nagyzsinat tagjainak. Ezek három igét mondottak: - Legyetek higgadtak ítélethozásban. - Szerezzetek minél több tanítványt. - Emeljetek védőbástyát a Tóra köré.” (azaz mondjatok tilalmat oly megengedett dologra is, melynek elkövetése bűnre vezetne.) Ez a Pirké Ávot első misnájának első fejezete. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Létezik jogos emberölés? – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXVI.

barb-moles-1024x577A gyilkosság, az ölés bűnnek számít. Létezik azonban olyan eset, amikor megengedett az emberölés? Egy nemrégiben megjelent hír szerint egy dédnagymama megölte a házukban garázdálkodó,a hölgy férjét súlyosan megsebesítő betörőt. Arról nem szólt a fáma, hogy az idős asszony ezért a tettéért számíthat-e bármilyen büntetésre, felelősségre vonják-e, mi azonban kíváncsiak voltunk, hogy vajon mit mondanak egy ilyen helyzetre a különböző vallások tanítói. A konkrét kérdésünk így hangzott: Létezik bármilyen szabály az ön vallásában, amely megengedné az emberölést? Válaszom itt olvasható: Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Neológia egyik öndefiníciója – egy vallásjogi kérdés alapján. Avagy merre tovább kitniot?

A Szombat folyóirat megpróbál(t) indítani egy érdekes sorozatot, amiben rabbik válaszolnak egymás kérdéseire. Eredeti terveik szerint minden irányzat szerepelt volna a rabbinikus hagyomány responzumait idéző "kérdezz-felelek"-ben, de az ortodox hitközség és az EMIH képviselői nem kívántak élni a párbeszéd lehetőségével, arra hivatkozva, hogy az - "értelmetlen hitvitához", illetve - "vetélkedéshez és személyeskedéshez vezethet".

Mindenesetre az első kérdést Raj Ferenc rabbi tette fel, és én megválaszoltam:

Kérdés: Szabad-e rizst, borsót és más hüvelyest enni peszachkor? Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Isteni, vagy sötét erők vezérlik a digitális korszakot? – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXV.

92Miként kell használnunk a legújabb technikai vívmányokat, az új és újabb kommunikációs csatornákat? Károsak ezek a dolgok az emberre, vagy el kell fogadnunk őket és a mindennapjaink részévé kell tennünk mindezeket? Hol van a határ a különböző kütyük használhatóságában? Milyen hatással vannak ezek az emberekre? Mire jók és mire nem jók? Vallások tanítóit kérdeztük. Elképesztő módon felgyorsult mostanra az információáramlás és ember legyen a talpán, akit néha nem sodor el, nem téveszt meg, nem terel tévútra ez a hihetetlenül nagy mennyiségű információ és sokféle eszköz – elég csak az okostelefonokra és tartalmukra gondolnunk. Nem is olyan régen még a gépek testesítették meg a gonoszt. Nemrég pedig már Ferenc pápáról is az a hír szaladt körbe a világban, hogy ő is feliratkozott az Instagramra és már posztolt is egy képet. Kíváncsiak voltunk hát, hogy miként állnak a különböző vallások a technikai fejlődéshez, az új, digitális korszakhoz. A konkrét kérdésünk így hangzott: Hogyan vélekedik az Ön vallása az új, digitális korszakról? Tudja-e, akarja-e, kell-e használnia a legújabb technikai eszközöket, kommunikációs csatornákat? A válaszom itt olvasható: Egy kattintás ide a folytatáshoz....