8 tény, hogy miért (ne) pánikolj be pészáh előtt…

Amikor a rendszerváltás környékén, úgy 17-18 esztendősen felismertem a saját zsidóságomat és rá 1-2 esztendőre elkezdtem hébert tanulni, szombatot és pészáhot (meg általában az ünnepeket) tartani, akkor a pészáhi étkezésem gyakorlatilag kimerült a tojás, krumpli, macesz, tej és zöldség kombóban. Illetve urbánus legenda alapján döntöttük el melyik sampon, szappan vagy fogkrém lehet a lakásunkban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Átállította az óráját? És mi lesz az idővel? – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXXII.

Az rendben, hogy átállítottuk az óráinkat, de az idő attól még ugyanúgy halad. De mi az az idő? Miért van? Az ember hozta létre magának? Lineáris, vagy ciklikus, esetleg mindkettő? Mire jó? Mivel magyarázzák, milyennek látják a különböző nézettel bíró vallások az időt? Honnan van a mi saját időnézetünk? Ismét túl vagyunk egy újabb óraátállításon, hogy megpróbáljuk valahogy szolgálatunkba fogni az időt, spóroljunk egy kicsit, igazodjunk… Az órát az idő mérésére hozta létre az ember, de mi a helyzet az idővel? Azt ki hozta létre? Mi az idő valójában? Van eleje és vége, vagy örök és végtelen, esetleg körbe-körbe forog, akár az óra? Kíváncsiak voltunk, hogy milyen tanításokkal bírnak a különböző vallások az idővel kapcsolatban, így hát meg is kérdeztük a téma legautentikusabb tudorait, magukat a vallások tanítóit. A konkrét kérdésünk így hangzott: Véleménye szerint, melyik a legfontosabb idővel kapcsolatos tanítás az ön vallásában? Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A Twitter és a zsidók — a Magyar Narancs zsidó blogja IV.

“És rabbi, jó ez nekünk?” – hangzik a viccesen komoly kérdés. A magyarnarancs.hu honlap felkért bennünket, hogy hétről-hétre írjuk ki magunkból, valóban “jó-e ez nekünk”. Nem vallás, nem történelem, nem Izrael és nem Tóra… Hanem csak mi. És ami bennünk él. És elindult egy új blog. Ebben a cikkben magamnak teszek fel kérdéseket. (Az eredeti cikk itt található - és ott lehet likeolni az eredetit :)...)Mennyire lehet ártalmas, mennyire lehet hasznos a rövid üzenetek világa? Amikor rabbinak készültem, és mindjárt a legelején drósét, prédikációt kellett tartanom, mindig igyekeztem a fentebb leírtakat megtartani. Fontosak a gondolatok, amelyek egy vallási vezetőt foglalkoztatnak, de az is fontos, hogy még véletlenül se untassa a hallgatóit. Ahhoz a korosztályhoz tartozom, amelynek olvasónaplót kellett vezetni a kötelező olvasmányok után. Elvárták tőlünk, hogy egyrészt ismertessük az olvasmány tartalmát, mutassuk be a szerzőjét, a kort, amiben a regény játszódik, és igyekezzünk valami tanulságot is levonni. Nem keveset izzadtam, hogy a minimálisan elvárt oldalmennyiséget produkáljam, próbálkoztam mindennel, ami az oldalak számának növelésével járt. Bár a kötelező olvasmányokat mind elolvastam, némelyik tetszett is, de a naplóíráshoz nem adott nagy kedvet. Persze, értettem, hogy mindig igyekezni kell szép kerek mondatokban fogalmazni, de azt akkor sem értettem, hogy ha valamit meg lehet öt mondatban fogalmazni, akkor miért kell hozzá még plusz százötven mondat. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Halottról vagy jót, vagy semmit? – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXXI.

Mit is jelent ez pontosan? Az elhunytakról csak jót lehet mondani, vagy inkább meg se szólaljon az ember? És mi a helyzet akkor, ha valakinek egy olyan közeli hozzátartozója hal meg, aki pokollá tette az életét, aki sajnálatos módon nem viselkedett helyesen, aki esetleg bántalmazta a családját, erőszakos volt, és sok embernek okozott fájdalmat? Mi van, ha az okozott sok keserűség és sérelem egyszer csak kibuggyan valakiből? Pontosan ez történt Texasban, a napokban (persze bizonyára nem csak ott és nem csak most), ahol egy hölgy az édesapja halála után nagy nyilvánosság előtt, őszintén beszélt a január 30-án elhunyt édesapjával kapcsolatos érzéseiről, és nem éppen dicsérő szavakkal illette az elhunytat. Kíváncsiak voltunk, vajon mit mondanak a vallások tanítói, miután elolvasták az említett cikket és a kérdésünket. A konkrét kérdésünk így hangzott: Halottról vagy jót, vagy semmit? Igaz ez a mondás, akkor is, ha valaki úgy érzi, hogy az elhunyt sok szenvedést okozott más embereknek? Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Reggeli, és mindenféle beszélgetések Breuer Péterrel (meg még sok-sok érdekesség)

Ez a folyamatosan bővülő bejegyzés legyen egy forrásgyűjtemény a világ számára, hogy bármikor lehessen önmagammal szembesíteni... Illetve tükör önmagam számára, hogy megtanuljam, az ember minden szavának mekkora súlya van... Ilyenkor azt szoktam mondani, hogy: "hallgassák szeretettel!" Ám most azt mondom: "hallgassák kritikával!" És írják is meg nekem! Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Vendégoldal – Tóramagyarázat, Toldot hetiszakasz @ Varga István

A zsinagógánkban már évek óta szokás, hogy pénteken és szombaton "civilek" mondanak Tóramagyarázatot, dvár Tórát. Mint rabbi nagyon fontosnak tartom, hogy mindenki érezze: a Tóraértelmezés nem egy rabbinikus privilégium. Sőt, éppen ellenkezőleg, a Tóra mindenkié, aki alázattal és szeretettel fordul felé. Meg kell értenünk, a magyar zsidóságot nem a tudós rabbik fogják fenntartani, hanem a öntudatos és felkészült zsidók, akik számára a saját zsidó örökségük nem csak egy állapot, hanem egy mindennapos nemes kihívás és belső igény annak mind mélyebb megismerésére. Most szeretném megosztani a kedves olvasókkal Varga István Tóramagyarázatát. Olvassuk olyan szeretettel, ahogyan ő írta! Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Kol Nidre beszéd 2016@5777

FR., VÉ. és PT. barátomnak szeretettel :)o-yom-kippur-facebook

Jom Kipur napja van... Valamit bezárul és valami megnyílik. Körbe nézünk a világban, és feltesszük a kérdést: hányszor cserélődhet ki egy ember egy élet során? A sejtjeink, az érzelmeink, a szerelmeink, a gyűlöleteink. Perszer pontosan tudjuk, ez kicsit költői kérdés, hiszen majd' minden hatás, sok-sok esemény, vágyaink és törekvéseink, sőt minden véletlen cserél rajtunk valamit. Itt vagyunk Jom Kipur napján, elgondolkodunk. Egy napig nem foglalkozunk a testünkkel. Nincs étel, ital, illatos fürdő, internet, televízió, hiszen ezen az estén a sors nagy kérdéseire keresünk választ. Imádkozunk, elgondolkodunk. Mit tudunk még jobban tenni. Isten pontosan tudta: kell a megállás az ember életében. Sábát sábáton, a szombatok szombatja van… A pihenések pihenése, a gondolkodások gondolkodása. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Rabbi, mi az igazság? – Nők és a gyászolók káddisa (Hagyomány XXVI. )

women_touch_the_torah_a_halakhic_viewA mostani kérdés nagyon egyszerű és mégis nagyon provokatív, mert a konzervatív, magyar zsidó közéletbe behozza a "gender" kérdést. A mostani kérdés nagyon aktuális, hiszen én is személyesen és sokszor találkoztam vele. Sőt, az emberek nagy részének ez nem is kérdés... Miről is beszélünk? A tény: egy elhunytnak csak lánygyermeke van. Mondhatja-e ő, - "a nő" - a gyászolók kádisát vagy inkább bízzon meg egy "férfit" (egy idegent?) - pénzért, hogy ő mondja el helyette a gyászolók himnuszát - napról-napra.

A válasz természetesen nem feket - fehér, sőt nem is szőke vagy vörös, hanem majd' minden színben játszik. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tiltottak a tetoválások a különböző vallások szerint? – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXVII.

Seeingstars.jpgMit mondanak a különböző vallások a tetoválásokról? Tilos, vagy van olyan formája, ami megengedett? Milyen gondolatok mentén alkottak szabályokat a tetoválásokra vonatkozólag? Esetleg nincs is semmiféle szabály a testfestésre vonatkozólag? A tetoválás története még a régi, animista vallások emberéig nyúlik vissza – vagy még régebbre –, és napjainkban is igen nagy népszerűségnek örvend. Természetesen óriási különbség van az akkori és a mai tetoválások, és azok megszületésének okai között. Nemrégiben megjelent egy hír, miszerint egy lányt a tetoválásai miatt nem vettek fel egy munkahelyre. Utánajártunk hát a kérdésnek, vajon a különböző vallások tilalmasnak tartják a tetoválásokat? A konkrét kérdésünk így hangzott: Miként viszonyul az ön vallása a különböző tetoválásokhoz? Tiltja, elfogadja, alkalmazza? Létezik bármilyen előírás a tetoválásokra vonatkozólag? Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Vadász Éva rajongóan szubjektív Misna tanulása – édesapja – Vadász Gábor emlékére – Atyák fejezetei 1:1

10339697_1044783788872262_730202295643635245_nElhangzott Vadász Gábor emlékére, a temetést követő harmincadik napon (Slosim), a Rabbiképző zsinagógájában, 2015. július 12-én Pirké Ávot 1:1 „Mózes átvette a Tórát Szinaj hegyén és átadta Józsuénak, Józsué a véneknek. A vének a prófétáknak, a próféták pedig a nagyzsinat tagjainak. Ezek három igét mondottak: - Legyetek higgadtak ítélethozásban. - Szerezzetek minél több tanítványt. - Emeljetek védőbástyát a Tóra köré.” (azaz mondjatok tilalmat oly megengedett dologra is, melynek elkövetése bűnre vezetne.) Ez a Pirké Ávot első misnájának első fejezete. Egy kattintás ide a folytatáshoz....