Két zsidó találmány: az állampolgári hűség és a polgári engedetlenség – “Magyar Nemzet”-ben megjelent írásom

Ennek a cikknek az eredetije 2017. szeptember 2-án jelent meg a nyomtatott újságban (szombati lapszám), majd hétfőn az on line verzióban. Érdekes és büszke érzés volt 45 esztendősen az első olyan cikket megírni, ami megjelenik egy print napilapban. (És itt köszönöm meg Gazda Albinak, hogy kedvesen, ám határozottan bíztatott és Vári Gyurinak, hogy tapasztalatával és bölcsességével segítette a cikk megszületését.) PUBLICISZTIKA A MAGAZINBAN, Két zsidó találmány: az állampolgári hűség és a polgári engedetlenség Szénási Sándor, a 168 Óra riportere feddő-nevelő szándékkal állapította meg nemrég egy interjújában: a Mazsihisz „politikai divatból kiment formáció”. Megkönnyebbülten sóhajtottam föl. Végre! „Hivatalosan” is „old school” lettem… Azt már gondolni sem merem, hogy a szerző ezzel a szóhasználattal marginálni szerette volna a legnagyobb magyarországi (vallásos) zsidó közösséget. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

** A Viki ** – Vendé[email protected] Kácsor Zsolt, Seres Attila, Vári György és persze Bedő Viki

2017-et írunk. Mintegy 10 esztendeje jött le hozzánk, a Bét Sálomba "a Viki". Sok kérdést tett fel és sok kérdésre adott választ, ami még több kérdést generált. Még mielőtt kiment volna Amerikába, 2008-ban Seres Attila csinált egy videointerjút vele. Igazi kordokumentum... https://www.youtube.com/watch?v=z_4jjCXu8S0 Eltelt 10 év... 2017-et írunk. Megjelent ismét egy interjú, amelyben egy lány - a new york-i rabbiképző intézet hallgatójaként - arról beszélt, hogy rabbi akar lenni, mert a Tóra az élete és a közösség. Betért, mindent a Tóra tanításának szentelt, úgy beszélt Isten iránti szeretetéről, ahogy kevesen tudnak Magyarországon. Mély és átélt szenvedéllyel, a zsidó nép legmélyebb szeretetével. De vannak a világon olyan ultraortodox zsidó gondolkodók, akik szerint ő egy lány és ezért nem lehet arról hírt adhat, hogy egyáltalán a világon van. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Átállította az óráját? És mi lesz az idővel? – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXXII.

Az rendben, hogy átállítottuk az óráinkat, de az idő attól még ugyanúgy halad. De mi az az idő? Miért van? Az ember hozta létre magának? Lineáris, vagy ciklikus, esetleg mindkettő? Mire jó? Mivel magyarázzák, milyennek látják a különböző nézettel bíró vallások az időt? Honnan van a mi saját időnézetünk? Ismét túl vagyunk egy újabb óraátállításon, hogy megpróbáljuk valahogy szolgálatunkba fogni az időt, spóroljunk egy kicsit, igazodjunk… Az órát az idő mérésére hozta létre az ember, de mi a helyzet az idővel? Azt ki hozta létre? Mi az idő valójában? Van eleje és vége, vagy örök és végtelen, esetleg körbe-körbe forog, akár az óra? Kíváncsiak voltunk, hogy milyen tanításokkal bírnak a különböző vallások az idővel kapcsolatban, így hát meg is kérdeztük a téma legautentikusabb tudorait, magukat a vallások tanítóit. A konkrét kérdésünk így hangzott: Véleménye szerint, melyik a legfontosabb idővel kapcsolatos tanítás az ön vallásában? Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A Twitter és a zsidók — a Magyar Narancs zsidó blogja IV.

“És rabbi, jó ez nekünk?” – hangzik a viccesen komoly kérdés. A magyarnarancs.hu honlap felkért bennünket, hogy hétről-hétre írjuk ki magunkból, valóban “jó-e ez nekünk”. Nem vallás, nem történelem, nem Izrael és nem Tóra… Hanem csak mi. És ami bennünk él. És elindult egy új blog. Ebben a cikkben magamnak teszek fel kérdéseket. (Az eredeti cikk itt található - és ott lehet likeolni az eredetit :)...)Mennyire lehet ártalmas, mennyire lehet hasznos a rövid üzenetek világa? Amikor rabbinak készültem, és mindjárt a legelején drósét, prédikációt kellett tartanom, mindig igyekeztem a fentebb leírtakat megtartani. Fontosak a gondolatok, amelyek egy vallási vezetőt foglalkoztatnak, de az is fontos, hogy még véletlenül se untassa a hallgatóit. Ahhoz a korosztályhoz tartozom, amelynek olvasónaplót kellett vezetni a kötelező olvasmányok után. Elvárták tőlünk, hogy egyrészt ismertessük az olvasmány tartalmát, mutassuk be a szerzőjét, a kort, amiben a regény játszódik, és igyekezzünk valami tanulságot is levonni. Nem keveset izzadtam, hogy a minimálisan elvárt oldalmennyiséget produkáljam, próbálkoztam mindennel, ami az oldalak számának növelésével járt. Bár a kötelező olvasmányokat mind elolvastam, némelyik tetszett is, de a naplóíráshoz nem adott nagy kedvet. Persze, értettem, hogy mindig igyekezni kell szép kerek mondatokban fogalmazni, de azt akkor sem értettem, hogy ha valamit meg lehet öt mondatban fogalmazni, akkor miért kell hozzá még plusz százötven mondat. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Halottról vagy jót, vagy semmit? – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXXI.

Mit is jelent ez pontosan? Az elhunytakról csak jót lehet mondani, vagy inkább meg se szólaljon az ember? És mi a helyzet akkor, ha valakinek egy olyan közeli hozzátartozója hal meg, aki pokollá tette az életét, aki sajnálatos módon nem viselkedett helyesen, aki esetleg bántalmazta a családját, erőszakos volt, és sok embernek okozott fájdalmat? Mi van, ha az okozott sok keserűség és sérelem egyszer csak kibuggyan valakiből? Pontosan ez történt Texasban, a napokban (persze bizonyára nem csak ott és nem csak most), ahol egy hölgy az édesapja halála után nagy nyilvánosság előtt, őszintén beszélt a január 30-án elhunyt édesapjával kapcsolatos érzéseiről, és nem éppen dicsérő szavakkal illette az elhunytat. Kíváncsiak voltunk, vajon mit mondanak a vallások tanítói, miután elolvasták az említett cikket és a kérdésünket. A konkrét kérdésünk így hangzott: Halottról vagy jót, vagy semmit? Igaz ez a mondás, akkor is, ha valaki úgy érzi, hogy az elhunyt sok szenvedést okozott más embereknek? Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Ismert antiszemita szimbólum egy új tankönyvben

1305-ben, a wittenbergi templomra felkerül egy kőfaragás, ami egy furcsa disznót ábrázol. A disznó emlőin a korszak "zsidó-megjelölésére" használandó - csúcsos kalapban lévő (judenhut) - felnőtt emberek lógnak. Ezeken az alkotásokon visszatérő motívum a disznó fenekénél várakozó zsidó, illetve egy ördög is. Nem oly rég még petíciót is fogalmaztak ezen szobor eltávolításáért. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Biztos benne, hogy 2017-et írunk? – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXX.

Valószínűleg nem árulunk el nagy titkot azzal, ha leírjuk, hogy közel sem biztos, hogy az egész világ most ünnepli az új évet. Pláne nem 2017-et. Hát akkor mikor is van az év első napja? És milyen évet is írunk? Úgy tűnik, hogy a számok világa bár reálisnak tűnik, az ember mégis hihetetlenül relatívvá képes tenni azokat. Minden esetre BÚÉK mindenkinek! A konkrét kérdésünk így hangzott: Az ön vallásában milyen évet írunk jelenleg, mikor kezdődik az új év és mihez kötődik, illetve mi alapján számolódik ki az új év kezdete? Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Igen, légy zsidó, még ott is, ahol ez elég nehéz! Itt… (válasz az Újkelet vitájára)

Old City Jerusalem IsraelKomoly vita alakult ki a zsidó médiában. Frölich Róbert főrabbi cikkében leírt egy mondat volt a casus belli. "... magyar fiatalok ... nem szívesen mennek el az izraeli hadseregbe golyófogónak, vagy hogy fölrobbanjon alattuk a busz..." Hirschberg Kati eléggé ingerülten válaszolt rá. Leharblog szintén nem finomkodott a jelzőkkel és a indulatokkal. És Schwezoff Dávid is még aznap reagált Majd Róna Aser is hozzászólt. Végül Hirschberg Kati összefoglalta a hozzászólásokat. Most én is szeretnék írni néhány sort... Kedves Izraelben Élő Barátaim, Mindenekelőtt, a tények szintjén maradva azt állítom: van izraeli zsidó és van diaszpóra zsidó, és ez a két embertömeg egymással NEM él szimbiózisban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Kérdések, amiket át kell gondolni, mielőtt betérsz a zsidó vallásba…

conversion-israelA blogom többször foglalkozott a zsidó vallásba való betérés kérdésével. A betérés "divatos" téma manapság. Sokan írták le tapasztalataikat kérdéseiket és válaszaikat. Sőt, külön sorozat olvasható "betéréstörténetekkel". Most picit visszatérek a vallásjoghoz és ebben a cikkben csakis gyakorlati kérdésekkel szeretnék foglalkozni, vagyis leginkább egyel, a lelki intencióval, héberül "káváná"-val.

A betérés (héberül: gijur) maga egy rendkívül fontos jogi cselekmény, hiszen ezen vallási szertartás után az "igaz betért" (gér cedek) csatlakozik Izrael népéhez és Izrael vallásához. Ez egyrészt egy teljesen személyes ügy, ám mégis, egész világra kiható ereje van, hiszen a judaizmus végső célja, hogy az egész világ felismerje az Örökkévaló jelenlétét és hatalmát. "A világ minden népe, amikor majd át fognak térni a zsidó hitre és magukra veszik a Tóra minden törvényét (micvákat), ... akkor minden tekintetben olyanná válnak, mint Izrael gyermekei, ... és rögtön beléphetnek az Örökkévaló közösségébe" (RÁMBÁM: Iszuré biá 12/17)

A rabbik három alapelvet rögzítették le, hogy a betérés, valóban betérés legyen: 1) A micvák magára vétele. (héberül: kábálát micvot) 2) A betérés tevőleges része .(héberül: máászé hágijur) Azaz a körülmetélés (héberül: brit mila) és a rituális fürdő (héberül: mikvá). 3) A betérés 3 tagú (kóser) vallási bíróság (héberül: bét din) előtt történjen. Ezek a rabbi vizsgálják meg a betérni szándékozó ember lelki hátterét, motivációját, tudását, elhivatottságát, stb. Ha ezen három közül bármi is hiányzik, a betérés - nem betérés. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Szerdócz Ervin rabbi: Az én Erdélyem, zsidóságom, Máramarosszigetem, álmaim és a cél — önéletrajz gyanánt… – Életmesék XXXVIII.

dsc_00391Önéletrajz gyanánt... Szülővárosom Máramarossziget. „Sziget” név önmagában misztikus. A Jeruzsálemi Szentély idején a Főpap ruhájának két misztikus kellékét, az Urimot és a Tumimot a Talmud két szigettel azonosítja. A várost három folyó határolja: a Tisza, az Iza és a Mára teszi szigetté. Máramaros névadója a Mára folyócska. A Máramaros névben a Mára eredetileg „mori” volt a „maros” pedig „mors”. Ősi indoeurópai nyelven a „mori” tengert, állóvizet jelent. A „mors” jelentése: „holt”. Egy ismeretlen így határozta meg a várost: „Sziget… egykor-volt, édes vásárhely”. 1951-ben az „egykor-volt” Sziget, az akkor már zsidók nélküli város légüressé vált állapotába születtem. Akkorra a hajdan volt „élő tenger” holt, állóvízzé lett. Minden utca, minden ház, minden sarok még őrizte zsidó múltját, titkait. Az „egykor-volt” zsidó sziget emlékeivel, titkaival végleg bezárult. Egy kattintás ide a folytatáshoz....