1054.
Ekkor szakadt szét a katolikus egyház keletire (görög) és nyugatira (római). Úgy tűnik, a keleti most tovább szakadozott. Az orosz ortodox egyház ugyanis megszakítja kapcsolatait a konstantinápolyi patriarkátussal, mivel a konstantinápolyi ökumenikus patriarkátus szinódusa de facto elismerte az ukrán ortodox egyház autokefáliáját (önállóságát) – eddig Moszkvához tartoztak ők is.
Szóval az orosz-ukrán konfliktus újabb színtérre terjedt tovább. Mi pedig gyorsan
megkérdeztük a különböző vallások tanítóit:
Volt-e egyházszakadás az ön vallásában és ha igen, akkor milyen okból kifolyólag történt?
Ön szerint nemzetek – illetve azok vezetői – közötti konfliktusok indokolttá tehetik-e egy egyház szétszakadást?
Darvas István, rabbi
Az elmúlt évezredek során számos kisebb-nagyobb vita alakult ki zsidó közösségeken belül, amelyek közös jellemzője, hogy csak akkor mérgesedtek el igazán, ha a résztvevő felek tudása, és/vagy meggyőződése megingott, és ebből fakadóan agresszívvé váltak.
A két talmudi mester, Hillél és Sámmáj iskolájának egyre erőteljesebb nézeteltérései kapcsán írja a Talmud: „amikor megnőtt a nem kellően felkészült tanítványaik száma, akkor elszaporodott a vita Izraelben és a Tórából két Tóra lett”. A folytonos vitatkozással nem feltétlenül van baj, a Tóra egyik előírása szinte serkentőleg hat a vitakedvre, mert ezt követeli: „Igazságot, igazságot üldözz, hogy élj…” (5Mózes 16:20).
E verset sokféleképpen értelmezték bölcseink, elsősorban az „igazság” kifejezés ismétlése keltette fel érdeklődésüket. Könnyen lehet, hogy a Tóra itt arra hívja fel figyelmünket, miszerint minden vita, nézeteltérés, véleménykülönbség során tudatában kell lennünk, hogy legalább két igazság van, az egyik a miénk, a másik pedig aktuális vitapartnerünk igazsága.
Aki ezt megérti, az soha nem minősíti a vele ellenkező álláspontot, világnézetet valló embert a napjainkban sokszor hallható minősíthetetlen stílusban, hanem érvekkel, a másik emberi méltóságát tiszteletben tartva próbál hangot adni részigazságainak. A vallási parancsok gyakorlóinak tudatában kell lenni, hogy az Örökkévaló az egyetlen, aki az igazságot birtokolja, a földi halandóknak csupán szeleteket adott.
A mondat figyelmeztet, hogy csak az igazság üldözése által élhetünk, azaz önmagunkkal és környezetünkkel csak akkor lehetünk harmonikus viszonyban, ha folyamatosan keressük, de legfeljebb csak pillanatokra hisszük el, hogy meg is találtuk az igazságot. Ha ez összejön, akkor nem kell gyűlölködni vagy szakadni, legfeljebb egészséges távolságot tartani.
A rabbi többi válasza itt olvasható.
A többi lelkész válasza a fentebbi kérdésre itt olvasható.
