„Egyedül nem megy…” – újévi írásom az Új Élet folyóiratba

„Egyedül nem megy…”
Újév, a közösség ünnepe!

Az önazonos zsidó identitás egyik első lépése, hogy felismerjük: a zsidó újév nemcsak egy nap a naptárban, hanem lehetőség arra, hogy újraértékeljük az életünket és kapcsolatainkat.

A talmudi hagyomány arra emlékeztet minket, hogy e napon Isten megteremtette az embert, így Téged is! Foglalkozott és foglalkozik velünk, (ami a rohanó világban nem evidencia!) ám el is vár tőlünk valamit.

Hogy mit?
Talán a legegyszerűbbet: hogy felelősséget vállaljunk a tetteinkért, hogy bocsánatot kérjünk és adjunk, hogy törekedjünk arra, hogy tetteink holnap még jobbak legyenek, mint tegnap voltak! Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Bekövetkezhet-e a Mazsihisszel, ami az ortodoxiával?

A válasz röviden: NEM.
Hosszan: IGEN.

A kérdés megválaszolásához meg kell ismerni a neológ hitközség felépítését, és választási rendszerét.
Ha feltárjuk a jelenlegi, egyébként mindenki által látható hibákat, és kijavítjuk azokat, akkor biztonságban lesz a neológ mozgalom.

Kezdjük az elején!
Megvan a Mazsihisz és a Bzsh új elnöke. Az újságok leírták az új elnökök új szavait. Ők úgy érzik és azt éreztetik, hogy: „Hatalmas győzelmet arattunk, akkora győzelmet arattunk, hogy még a Holdról is látszik”

Én pedig ilyenkor csak hümmögök, hiszen tudom, hogy a Bzsh és a Mazsihisz választási rendszere leginkább a 250 esztendős amerikai elektori választási rendszerhez hasonlít, azzal a különbséggel, hogy ott 4-8 esztendőnként – a szavazók számának váltazása arányában – újraosztják az arányokat, itt meg nem. (Ez az első gyenge pont, amit lentebb majd elemzek.)

Kezeljük tényként, hogy a Bzsh körzeteinek és a Mazsihisz hitközségeinek küldöttei – általában az elnök és/vagy a rabbi iránymutatása szerint – nagyjából egy irányba szavaznak.
Éppen ezért egy közösség szavazatán nem nagyon látszik meg az adott közösség esetleges sokszínűsége.
(Ez a „tömb-tény” nem ördögtől való, hiszen a hívők általában azért mennek egy adott közösségbe, mert az ottani rabbi számukra a követendő példa.)

Ennek a rendszernek pontosan ellentettje a MAOIH választási rendszere. Az ortodox hitközség közgyűlésén minden egyes hitközségi tag szavazhat.
Ez a képviseleti rendszer hasonló, mint egy közvetlen parlamenti választás. Aki állampolgár: szavazhat. Aki hitközségi tag: szavazhat.
Bár ez a rendszer látszólag demokratikusabb, de ilyen taglétszámnál sokkal sebezhetőbb is.
És be is következett. A báránybőrbe bújt Emih, a volt mazsihiszes jogi képviselője segítségével léptetett be izraeli, emih alkalmazottakat és így döntő módon változtatta meg a szavazók számát, elferdítve a magyar ortodoxia autonóm akaratát.
A végeredmény ismert: a meghekkelt demokratikus választási rendszer segítségével az Emih (hathatós külső támogatással) tönkretette a magyar ortodoxiát és végül ellopta magát az egyházat is.

És itt érkezünk el az eredeti kérdéshez: a Mazsihisszel is meg lehetne tenni – jogtisztán – ugyenezt vagy hasonlót? Egy kattintás ide a folytatáshoz….

„Zsidó közösség”-e a zsidók közössége? (Darvas István főrabbi és Radnóti Zoltán főrabbi írása)

Imádkozó emberek a jeruzsálemi siratófalnál 2020. március 12-én. (Photo by Emmanuel DUNAND / AFP)

Évtizedek óta, amióta van televízió és rádió (vagy mikrofon), visszatérő kérdés, hogy egy virtulis közösség vajon zsidó közösségként (minjen / édá) tekinthető-e. A hangfalból vagy hangszóróból szóló hang vajon emberi hang-e, vagy csak mindenféle irányított elektromos frenkvenciák által generált rezgések egymásutánja. A mértékadó rabbik válasza egészen ezeddig egybehangzó volt: a valós zsidó közösséget, a zsidók közösségét nem lehet felcserélni virtuális közösségre.

Ám 2020 februárjában, a korona-vírus megjelenésével megváltozott a világ. Az orvosok (majd a jogszabály) azt mondták, hogy ha 10 ember egy légtérben tartozodik az életveszélyt jelenthet. És vezető rabbik egyértelmű állásfoglalása szerint az orvosok szava, az „pikuáh nefes”, azaz életmentő tanács, ezért a zsidó embereknek kötelessége megfogadni.
24 óra alatt Magyarországon (is) gyakorlatilag megszűntek a működő minjenek.

Ezzel párhuzamosan napról – napra születtek a virtuálisan tanuló és imádkozó zsidó közösségek. Ismeretlen úton indultak el, hiszen nincsen precedens és nincsen évek alatt összegyűlt komoly szakirodalom a kérdésben.

Hogyan tovább? Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Levélváltás – Hol lakik a Jóisten?

A Bét Sálom zsinagógában nagyon sokan fordultak meg az elmúlt évtizedben. Ki ott ragadt, ki tovább ment, ki elmaradt.
Alkalomadtán ráírok azokra a barátaimra, kiket régen láttam, hogy hogy is megy a soruk, és esetleg látom-e őket.
Az egyikük válasza nagyon megérintett, és nem csak az őszintesége miatt, hanem amiatt is, hogy ezt az érzést több száz, esetleg több ezer fiatal éli meg.
Éppen ezért úgy döntöttem, hogy a levelet (természetesen név nélkül) publikálom, és szintúgy a rá írt válaszomat, titkon remélve, hogy az üzenetem eljut sok sok emberhez. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A zene és a vallások – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XLVI.

Nem mindenféle zene szállhat szabadon…
A zene mindenkié, de vajon egy vallásgyakorló ember bármilyen zenét meghallgathat, vagy épp kedvére zenélhet? Van esetleg valamiféle szabály a zenélésre, a zenehallgatásra a különböző vallásokban? Kíváncsiak voltunk, ezért hát
ezt kérdeztük:
Miként viszonyul az ön vallás a zenéhez?
Jelen van-e benne, ha igen milyen formában, és mi az oka ha nincs?

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Ők az a 40… Azaz 40 zsidó alapítvány Magyarországon, az 1%-os felajánlások tükrében – 2017. adóév

Szeretem a számokat… Sok mindent árulnak el a valóságról. Éppen ezért sok sok éve írok a “zsidó egyházak”-nak illetve a zsidó alapítványoknak adott 1%-os felajánlásról és megpróbálom értelmezni az okokat.
Egy kis emlékeztető:
Egyházi 1%: 2016-os esztendő illetve 2017-ös esztendő
——————————–
Mielőtt nekifutunk az idei (azaz 2017-es adóévnek) vessünk egy pillantást a 2016-ös adóév alapítványi 1%-ára: Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A magyar zsidóság jövőjéről

Ennek a cikknek nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg 2017. november 27-én.
Az utóbbi napokban csendes, a széles közvélemény számára nem érzékelhető, de fontos folyamatok indultak el nálunk: a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségében (Mazsihisz) és a zsidó közösségben. Régről elmaradt viták kezdődtek, amelyek nemcsak a zsidókat érintik, de így vagy úgy minden magyar polgárt.
Fináli Gábor rabbi vitaindító cikkére négy tudós kollégám és barátom, Frölich Róbert országos főrabbi, Darvas István főrabbi, mjd ismét Fináli Gábor és Horváth József, a Bét Sálom (a béke háza) zsinagóga – az én közösségem – világi vezetője tette közzé vitairatát egymás után a Szombat című zsidó folyóiratban. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

** A Viki ** – Vendégoldal@ Kácsor Zsolt, Seres Attila, Vári György és persze Bedő Viki

2017-et írunk.
Mintegy 10 esztendeje jött le hozzánk, a Bét Sálomba „a Viki”.
Sok kérdést tett fel és sok kérdésre adott választ, ami még több kérdést generált. Még mielőtt kiment volna Amerikába, 2008-ban Seres Attila csinált egy videointerjút vele.
Igazi kordokumentum…

Eltelt 10 év…
2017-et írunk.
Megjelent ismét egy interjú, amelyben egy lány – a new york-i rabbiképző intézet hallgatójaként – arról beszélt, hogy rabbi akar lenni, mert a Tóra az élete és a közösség. Betért, mindent a Tóra tanításának szentelt, úgy beszélt Isten iránti szeretetéről, ahogy kevesen tudnak Magyarországon. Mély és átélt szenvedéllyel, a zsidó nép legmélyebb szeretetével. De vannak a világon olyan ultraortodox zsidó gondolkodók, akik szerint ő egy lány és ezért nem lehet arról hírt adhat, hogy egyáltalán a világon van. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Hétköznapi vallásosság – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXXIII.

Miként lehet a különböző vallásokat a mindennapokban is gyakorolni?
Hogyan jelenik meg a hívők, gyakorlók hétköznapjaiban a saját vallásuk?
Sokszor éri a hívő embereket az a vád, hogy csak a templomban hívők igazán. Van persze, akire ez igaz is lehet, és van, akire nem. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy mit tehet, mit tesz egy vallását gyakorló ember a hétköznapokban azért, hogy a vallását a rohanó mindennapokban is megélhesse, gyakorolhassa.
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Miként gyakorolható, hogyan jelenik meg az ön vallása a hívők, gyakorlók mindennapjaiban? Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Siker vagy kudarc a 2016. esztendő, a zsidó alapítványok számára?

Évek óta írok a „zsidó egyházak”-nak illetve a zsidó alapítványoknak adott 1%-os felajánlásról és megpróbálom értelmezni, mi is történik.
Egy kis emlékeztető:
Egyházi 1%: 2016-os esztendő illetve 2015-ös esztendő
——————————–
Alapítványi 1%: 2015-ös esztendő illetve 2014-es esztendő
Íme a 2015-ös „top 10” – alapítványi 1%:
CHABAD alapítvány – 676 fő – 2.827.001 Ft.
MAZSIHISZ SZERETETKÓRHÁZÉRT alapítvány – 225 fő – 2.049.580 Ft.
MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ SZOCIÁLIS SEGÉLY A. (Joint) – 208 fő – 876.469 Ft.
VILÁGI ZSIDÓ ISKOLA Alapítvány (Lauder) – 191 fő – 1.286.576 Ft.
Alkotó Ifjúság Alapítvány (Scheiber) – 138 fő – 466.376 Ft.
Maccabi Alapítvány (Bét Sálom) – 75 fő – 361.540 Ft.
FRANKEL ZSINAGÓGA Alapítvány – 66 fő – 475.894 Ft.
AZ ÉLET MENETE Alapítvány – 66 fő – 261.419 Ft.
SZIM SALOM EGYESÜLET – 42 fő – 249.373 Ft.
MAGYAR ZSIDÓ KULTURÁLIS EGYESÜLET – 30 fő – 147.529 Ft. Egy kattintás ide a folytatáshoz….