Immáron 3 esztendeje nem írtam a zsidó civil szféra 1%-os támogatottságáról, ezért úgy gondolom 2019 után ismét nézzünk rá a civil zsidó szervezetekre, hogy is áll a támogatottásguk?
Nincs könnyű dolga a keresőnek, mert 28.795 civil szervezet vágyakozik az adófizetők adójának 1%-ára.
Aki szeretne olvasni a múltról:
2019-es eredmények
2018-as eredmények
2017-es eremények
—– Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Szinte minden bár és bát micva beszédemben elmondom, hogy a gyermekek olvassanak zsidó könyveket, nézzenek zsidó vagy izraeli filmeket.
És ugyanezt mondom el a szülőknek, ők is olvassanak izraeli kortárs szépirodalmat és vegyenek a gyermekeiknek zsidó könyveket!
Ám az idő múlásával, az okostelefonok korában ki kell bővíteni a mantrámat: Milyen szoftverek legyenek mindenképpen a telefonodon!?
A képen az én mobilom „zsidó” foldere található.
Nézzük meg őket, mit is használ egy rabbi és melyik, mire is jó? Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A gimnáziumi éveim a matematika jegyében teltek. Berzsenyi „specmat”, az a bizonyos „c” osztály. Osztály, ahol a „Kömál„-ból voltak a házi feladatok és az „aranydani matekverseny” nem volt kötelező, de több volt, mint ajánlott.
Még a google „nagy testvér” is elsőnek dobja fel a keresések között!
Viccelődtünk rajta és izzadtunk a feladatokon.
Áldott emlékű „Bényei tanárúr” konzervatív szigorával kérte rajtunk számon a feladatokat és figyelte, hogy a szerkesztőségnek beküldött megoldásokkal melyikünk melyik helyet foglalja el az országos feladatmegoldó ranglistán.
Aztán eltelt 10-20-30 év.
A „Berzsenyi specmat” szép emlékké vált, és én más felé vettem az utam.
Ám az „aranydani” ma ismét szembejött velem…
A Wesselényi utcában. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Árverésen jártam és nagy örömömre meg tudtam vásárolni egy 117 esztendős templomrendet, amit az akkori budai izraelita hitközség tett közzé.
Ha valaki nem olvasná el a fentebbi linket, akkor számukra szeretnék néhány szót szólni a budai hitközösség történetéről:
Az első zsinagógájuk 1812-ban épült az Öntőház utca 5-7 alatt. Ezt 1865-re kibővítették, így egy 728 (428 férfi +300 nő) főt befogadó templom várta a híveket. A budai közösség ekkor már mintegy 5000 családból állt. Talán leghíresebb rabbija dr. Kiss Arnold (1901-1936) volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Antiszemita fenyegatést kapott egy újságíró az írásáért. Ez borzasztó.
Megpróbáltam utánajárni, mi is történhetett.
Korábban beszéltem több „nagy” emberrel mindkét oldalról. Ők arra bíztattak, ha bármi olyat látok – bármely oldalon -, ami az antiszemitizmussal kapcsolatos, bátran szólaljak, vagy írjam meg. Most ezt teszem.
Előzmény:
2021. december 27-én megosztottam a Facebook lapomon egy véleményt Veszprémy László „should a homophobic and antisemitic politician defeat hungarian pm viktor orban” című írásával kapcsolatban, amiben félelmeimet írtam le az általam „bumeráng újságírásnak” nevezett technika miatt.
Amitől tartottam, hogy izraeli véleményvezér online/print újságokban elhelyezett cikkek visszaidézésével akarják majd a 2022-es választást befolyásolni.
„Emlék-könyv” 9. oldal (az eredeti poszt)
Ezt a sírkövet Sopronban fényképeztem.
Mordeháj (Max) Nussbaum sírja, aki – a héber felirat szerint – a helyi zsidó közösség megbecsült tagja volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Itt a szeptember… Azaz megjelentek az 1%+1%-os adatok…
A 2020-2021-as „covid év” után természetes a kérdés: a járvány csapása és az on-line világ átalakulása miképpen érintette az emberek hitét és támogatási kedvét.
Az elmúlt években megértettük, hogy az egyházaknak adott 1%-os támogatás csak szimbólum és nem jelent semmi mást. Az egyházak nem ebből élnek meg és már a kormányzat is letett arról a szándékáról, hogy ezen adatok alapján pontozza és osztályozza az egyházakat. Éppen ezért több egyház látványosan visszavett az 1%-os kampányából, mert rájöttek, hogy az többe került, mint maga a befolyt pénz, és semmi gyakorlati haszna nincs. Ám más egyházak ezt kihasználva ilyen módon is próbálták láthatóságukat megerősíteni, hogy ezeket a számokat akár lobbierőként vagy hatalomfitogtatás képpen is lobogtatni bármily tárgyaláson.
Elul zsidó hónapja van. A zsidó közösségek számára ezek a napok – évezredek óta – az isteni találkozás és a megtérés időszakai.
Az elmúlt hetekben ismét fellángolt a vita arról, hogy támogatható, tűrhető vagy tilalmas a rasszista múltú politikusok támogatása. Két hete Tamás Gáspár Miklós ennek a kérdésnek hosszas cikket szentelt a www.merce.hu-n.
Továbbá internetes portálok nyilvánosságra hozták több újságíró náci múltját, akik közül az egyik egy katolikus szellemiségű hírportál főszerkesztője lett, a másik pedig egy ortodox zsidó hírportál állandó külső szerzője.
Az egyik – a keresztény hírportál főszerkesztője – az eset kirobbanása után lemondott a pozíciójáról, míg a másik – a zsidó honlapon publikáló újságíró – nem mondott le, ám egy megbánó és bocsánatkérő cikket jelentetett meg, hogy akkor még fiatal és meggondolatlan volt.
A fiatalember „megtérése” ellenére a kommentelők nagy része azt kérte számon az újságírótól, hogy miért csak a botrány kirobbanása után jött a megtérése, és miért nem az elmúlt néhány esztendőben tette meg ezt a nagyon fontos lépést, amikor már javában írt cikkeket a zsidó olvasóközönség számára. Tegyük hozzá, tényleg nagyon fiatal volt még, kamaszgyerek náci szimpátiái idején, de azt megelőzően, hogy másokon kéri számon nem eléggé Izrael-párti véleményüket, másokat kever az antiszemitizmus gyanújába, mégis illet volna ezt tisztáznia. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
„Emlék – könyv” 7. oldal
1906. november 18. Ekkor voltam „-65” éves.
Vasárnap volt és holdújulás.
Beköszöntött kiszlév, azaz a hanuka hónapja.
Aznap 9 gyermek született Budapesten.
Csodálatos neveik voltak az újszülötteknek: Hahn Margit, Goldstein Manó Miklós, Goldstein Adolf (nem testvérek!), Lindner Mihály, Wallerstein Árpád, Rozenfeld László, Kardos Ernő, Preischach Andor és Weisz Béla. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Néhány esztendeje szokássá vált, hogy a Mazsihisz-Bzsh által kiadott zsinagógai naptárhoz (héberül: luáh) írunk egy rövid előszót, egy kis tanítást, amiben beszélünk a zsidó időről, a történelemről vagy akár magáról a naptárról. Az esztendő múltán ezeket a naptárokat már nem használjuk, így az előszó is elveszik.
Hogy ezek a gondolatok ne vesszenek el, ezért összegyűjtöttem az elmúlt évek előszavait, amelyeket részben Darvas István, részben én írtam.
Olvassátok szeretettel! Egy kattintás ide a folytatáshoz….
