Átállította az óráját? És mi lesz az idővel? – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXXII.

Az rendben, hogy átállítottuk az óráinkat, de az idő attól még ugyanúgy halad. De mi az az idő? Miért van? Az ember hozta létre magának? Lineáris, vagy ciklikus, esetleg mindkettő? Mire jó? Mivel magyarázzák, milyennek látják a különböző nézettel bíró vallások az időt? Honnan van a mi saját időnézetünk? Ismét túl vagyunk egy újabb óraátállításon, hogy megpróbáljuk valahogy szolgálatunkba fogni az időt, spóroljunk egy kicsit, igazodjunk… Az órát az idő mérésére hozta létre az ember, de mi a helyzet az idővel? Azt ki hozta létre? Mi az idő valójában? Van eleje és vége, vagy örök és végtelen, esetleg körbe-körbe forog, akár az óra? Kíváncsiak voltunk, hogy milyen tanításokkal bírnak a különböző vallások az idővel kapcsolatban, így hát meg is kérdeztük a téma legautentikusabb tudorait, magukat a vallások tanítóit. A konkrét kérdésünk így hangzott: Véleménye szerint, melyik a legfontosabb idővel kapcsolatos tanítás az ön vallásában? Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A Twitter és a zsidók — a Magyar Narancs zsidó blogja IV.

“És rabbi, jó ez nekünk?” – hangzik a viccesen komoly kérdés. A magyarnarancs.hu honlap felkért bennünket, hogy hétről-hétre írjuk ki magunkból, valóban “jó-e ez nekünk”. Nem vallás, nem történelem, nem Izrael és nem Tóra… Hanem csak mi. És ami bennünk él. És elindult egy új blog. Ebben a cikkben magamnak teszek fel kérdéseket. (Az eredeti cikk itt található - és ott lehet likeolni az eredetit :)...)Mennyire lehet ártalmas, mennyire lehet hasznos a rövid üzenetek világa? Amikor rabbinak készültem, és mindjárt a legelején drósét, prédikációt kellett tartanom, mindig igyekeztem a fentebb leírtakat megtartani. Fontosak a gondolatok, amelyek egy vallási vezetőt foglalkoztatnak, de az is fontos, hogy még véletlenül se untassa a hallgatóit. Ahhoz a korosztályhoz tartozom, amelynek olvasónaplót kellett vezetni a kötelező olvasmányok után. Elvárták tőlünk, hogy egyrészt ismertessük az olvasmány tartalmát, mutassuk be a szerzőjét, a kort, amiben a regény játszódik, és igyekezzünk valami tanulságot is levonni. Nem keveset izzadtam, hogy a minimálisan elvárt oldalmennyiséget produkáljam, próbálkoztam mindennel, ami az oldalak számának növelésével járt. Bár a kötelező olvasmányokat mind elolvastam, némelyik tetszett is, de a naplóíráshoz nem adott nagy kedvet. Persze, értettem, hogy mindig igyekezni kell szép kerek mondatokban fogalmazni, de azt akkor sem értettem, hogy ha valamit meg lehet öt mondatban fogalmazni, akkor miért kell hozzá még plusz százötven mondat. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Halottról vagy jót, vagy semmit? – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXXI.

Mit is jelent ez pontosan? Az elhunytakról csak jót lehet mondani, vagy inkább meg se szólaljon az ember? És mi a helyzet akkor, ha valakinek egy olyan közeli hozzátartozója hal meg, aki pokollá tette az életét, aki sajnálatos módon nem viselkedett helyesen, aki esetleg bántalmazta a családját, erőszakos volt, és sok embernek okozott fájdalmat? Mi van, ha az okozott sok keserűség és sérelem egyszer csak kibuggyan valakiből? Pontosan ez történt Texasban, a napokban (persze bizonyára nem csak ott és nem csak most), ahol egy hölgy az édesapja halála után nagy nyilvánosság előtt, őszintén beszélt a január 30-án elhunyt édesapjával kapcsolatos érzéseiről, és nem éppen dicsérő szavakkal illette az elhunytat. Kíváncsiak voltunk, vajon mit mondanak a vallások tanítói, miután elolvasták az említett cikket és a kérdésünket. A konkrét kérdésünk így hangzott: Halottról vagy jót, vagy semmit? Igaz ez a mondás, akkor is, ha valaki úgy érzi, hogy az elhunyt sok szenvedést okozott más embereknek? Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Furcsa héber betűs felirat a sírkövön, ami mégsem halandzsa, hanem egy őszinte és tiszta próbálkozás – a saját múltunkhoz való kapcsolódásra

Ez a cikk egy olyan korszak szinte pontos lenyomata, amikor a klasszikus zsidó műveltség hiánya együtt jár a zsidó vallás iránti alázattal és az irányába való őszinte és naiv lelkesedéssel. Korábban már írtam egy cikket egy újonnan felfedezett síremlékről, most is arról fogok, csak teljesen más oldalról. 2008 Van egy vidéki város, ahol napjainkban csak néhány zsidó ember él. Ahol 63 esztendeje nincs rabbi, nincs hittantanár, és nincs zsinagóga sem. Csak egy temető. Ennek a temetőnek egy távoli - gazzal benőtt - sarkában találták ezt a sírkövet. Furcsa, értelmetlen felirat. Aki megtalálta, nem tudta megfejteni, ezért elküldte egy rabbinak, aki szintén nem találta a megoldást, és ő továbbküldte az összes rabbinak. (Így kaptam meg én is.) Csóváltuk a fejünket. Próbálkoztunk sok-sok úton és módon, ám se kép, se hang... Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Reggeli, és mindenféle beszélgetések Breuer Péterrel (meg még sok-sok érdekesség)

Ez a folyamatosan bővülő bejegyzés legyen egy forrásgyűjtemény a világ számára, hogy bármikor lehessen önmagammal szembesíteni... Illetve tükör önmagam számára, hogy megtanuljam, az ember minden szavának mekkora súlya van... Ilyenkor azt szoktam mondani, hogy: "hallgassák szeretettel!" Ám most azt mondom: "hallgassák kritikával!" És írják is meg nekem! Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Jobbik és még Jobbik – a végtelen történet — a Magyar Narancs zsidó blogja. III.

“És rabbi, jó ez nekünk?” – hangzik a viccesen komoly kérdés. A magyarnarancs.hu honlap felkért bennünket, – Toronyi Zsuzsiá, a Zsidó Múzeum igazgatóját, – Darvas István rabbit és engem, hogy hétről-hétre írjuk ki magunkból, valóban “jó-e ez nekünk”. Nem vallás, nem történelem, nem Izrael és nem Tóra… Hanem csak mi. És ami bennünk él. És elindult egy új blog. Ebben a cikkben magamnak teszek fel kérdéseket (Az eredeti cikk itt található - és ott lehet likeolni az eredetit :)...) Csak nem akar véget érni egy levél története. 2017. január 25. Mottó: Zsidó: Rabbi, mi, zsidók, miért nem szedünk fájdalomcsillapítót? Rabbi: Drága barátom, mert akkor elmúlna a fájdalmunk… Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Ismert antiszemita szimbólum egy új tankönyvben

1305-ben, a wittenbergi templomra felkerül egy kőfaragás, ami egy furcsa disznót ábrázol. A disznó emlőin a korszak "zsidó-megjelölésére" használandó - csúcsos kalapban lévő (judenhut) - felnőtt emberek lógnak. Ezeken az alkotásokon visszatérő motívum a disznó fenekénél várakozó zsidó, illetve egy ördög is. Nem oly rég még petíciót is fogalmaztak ezen szobor eltávolításáért. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Egy jó hír minden Zoltánnak – héber (sémi) eredetű nevetek van!

Szeretnék végre helyretenni egy régi hibát, amit nem csak a wikipédia, hanem szinte minden forrás hibásan hoz. Miszerint, a "Zoltán régi magyar személynév, az ótörök sultan, soltan ’szultán’ szóból származik." (wikipédia).

Vegyük elő a Tórát, ami mintegy 3 évezrede ismert könyve a világnak! Első könyv, 42. fejezet 6. vers: וְיוֹסֵף הוּא הַשַּׁלִּיט עַל הָאָרֶץ

Azaz, Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Biztos benne, hogy 2017-et írunk? – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXX.

Valószínűleg nem árulunk el nagy titkot azzal, ha leírjuk, hogy közel sem biztos, hogy az egész világ most ünnepli az új évet. Pláne nem 2017-et. Hát akkor mikor is van az év első napja? És milyen évet is írunk? Úgy tűnik, hogy a számok világa bár reálisnak tűnik, az ember mégis hihetetlenül relatívvá képes tenni azokat. Minden esetre BÚÉK mindenkinek! A konkrét kérdésünk így hangzott: Az ön vallásában milyen évet írunk jelenleg, mikor kezdődik az új év és mihez kötődik, illetve mi alapján számolódik ki az új év kezdete? Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Vendégoldal – Tóramagyarázat, Toldot hetiszakasz @ Varga István

A zsinagógánkban már évek óta szokás, hogy pénteken és szombaton "civilek" mondanak Tóramagyarázatot, dvár Tórát. Mint rabbi nagyon fontosnak tartom, hogy mindenki érezze: a Tóraértelmezés nem egy rabbinikus privilégium. Sőt, éppen ellenkezőleg, a Tóra mindenkié, aki alázattal és szeretettel fordul felé. Meg kell értenünk, a magyar zsidóságot nem a tudós rabbik fogják fenntartani, hanem a öntudatos és felkészült zsidók, akik számára a saját zsidó örökségük nem csak egy állapot, hanem egy mindennapos nemes kihívás és belső igény annak mind mélyebb megismerésére. Most szeretném megosztani a kedves olvasókkal Varga István Tóramagyarázatát. Olvassuk olyan szeretettel, ahogyan ő írta! Egy kattintás ide a folytatáshoz....