Egyik percről a másikra történt…
Tényleg a semmiből bukkant elő.
A 444.hu újságírója vett észre.
Mindösszesen alig 3 napig tartott.
– 2016. február 23., kedd 9:22:
Megjelent a cikk Magyari Péter tollából, miszerint másnap, szerdán „különleges” szobrot avatnak a Páva utcai holokauszt emlékmúzeum (sic!) szomszédságában.
A cikk címe magáért beszélt:
Zsidógyűlölő és svábfaló politikus előtt hajt fejet a Fidesz alelnöke
A MAZSIHISZ még aznap tiltakozott – lásd itt
– 2016. február 23-24. kedd este, szerda reggel:
Még kedd este a MAZSIHISZ vezetése elveti a többek által felvetett és támogatott performance-ellendemonstráció ötletét, mondván, hogy a szellem erejével kell ezt a csatát nyerni és nem sípokkal, kereplőkkel és tömeggel, mint a Hóman szobornál.
Ezen döntéssel párhuzamosan a MAZSIHISZ – péntek délutánra – rendhagyó történelemórát hirdet György Péter vezetésével. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A kérdés: régen, hogyan volt világos a zsinagógákban péntek esténként? Az egyik válasz a miskolci zsinagógában látható, ám már csak nyomokban.
Olyan sokszor képzeltem el, ahogy az ókorban, a középkorban, vagy a 19-20 században, péntek esténként, hogyan lobbannak fel a gyertyák a zsinagógákban, hogy szeretve és ölelve világítsák be az imatermet, hiszen a szombat beköszönte a napnyugtával kezdődik.
Magam előtt láttam a több több tucatnyi kis fénycsillagot.
A gyertyák helyei sok helyen ma is láthatóak, mint a fentebbi barokk, itáliai zsinagógában, a Tóraszekrény előtti kandeláberekben, vagy az itt látható krakkói zsinagóga mennyezetről lelógó hosszú lámpásokban.
Ám a technika előrehaladtával változott a világítás is.
Szívem egyik csücske az 1856 és 1863 között épült miskolci zsinagóga, aminek tervezője Ludwig Förster volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Szerdócz Ervin rabbi: Az én Erdélyem, zsidóságom, Máramarosszigetem, álmaim és a cél — önéletrajz gyanánt… – Életmesék XXXIX.
Önéletrajz gyanánt…
Szülővárosom Máramarossziget. „Sziget” név önmagában misztikus.
A Jeruzsálemi Szentély idején a Főpap ruhájának két misztikus kellékét, az Urimot és a Tumimot a Talmud két szigettel azonosítja. A várost három folyó határolja: a Tisza, az Iza és a Mára teszi szigetté.
Máramaros névadója a Mára folyócska. A Máramaros névben a Mára eredetileg „mori” volt a „maros” pedig „mors”. Ősi indoeurópai nyelven a „mori” tengert, állóvizet jelent. A „mors” jelentése: „holt”. Egy ismeretlen így határozta meg a várost: „Sziget… egykor-volt, édes vásárhely”. 1951-ben az „egykor-volt” Sziget, az akkor már zsidók nélküli város légüressé vált állapotába születtem. Akkorra a hajdan volt „élő tenger” holt, állóvízzé lett. Minden utca, minden ház, minden sarok még őrizte zsidó múltját, titkait. Az „egykor-volt” zsidó sziget emlékeivel, titkaival végleg bezárult. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Magzat, erkölcs, drog, jog – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXIV.
Ki a felelős?
Felelősségre vonható egy drogozó ember más emberek veszélyeztetése miatt?
A magzat is embernek minősül?
Segít egyáltalán a felelősségre vonás?
Vagy más megoldást kell keresni a kérdésben?
Az eddig tisztázatlan körülmények között történt tragikus következményekkel járó, drogfogyasztással összefüggő törökszentmiklósi eset és annak lehetséges következményei kapcsán született meg mostani kérdésünk, magzatvédelemről, felelősségről, felelősségre-vonásról, jogról és morálról.
Magyar György ügyvéd szerint például a kismamák legfeljebb kábítószerrel való visszaélés miatt vonhatóak felelősségre.
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Ön szerint a tragikus következményekkel járó esetet követően az anyákat felelősségre kellene vonni a magzat veszélyeztetése miatt? Mit mondana a két, terhesen drogot fogyasztó nőnek? Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Rabbi Jismáél és az angyal – midrás
Rabbi Jismáel ben Elisa főpap (kohén gádol) volt. A róla fent maradt történeteket a
ספר היכלות מהתנא רבי ישמעאל כהן גדול című kabalisztikus könyv foglalja össze.
Az egyik legszebbet szeretném megosztani most, amely elmeséli Izrael történelmének legféltettebb és ezzel együtt legnyíltabb titkát, a túlélés mikéntjét. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Isten a világűrben – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXIII.
Mi történik a vallásokkal, ha az emberiség elkezd terjeszkedni a világűrben?
A különböző vallások milyen szerepet töltenek majd be?
Jelen lesznek-e egyáltalán más bolygókon a mai földi vallások?
Korunk egyik legnagyobb tudósa, Stephen Hawking egy nemrégiben megtartott konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberiségnek a túléléshez és ahhoz, hogy ne pusztítsa el önmagát, hogy elkerüljön egy hatalmas katasztrófát, mindenképpen meg kell hódítania a világűrt és kolóniákat kell létrehoznia más bolygókon.
Az Isten tudja sorozatban adott hát a kérdés, hogy az emberrel oly szorosan összefüggő vallások, vajon milyen szerepet kapnak egy ilyen helyzetben.
Vajon a Földön jelenlévő nagyobb vallások a világegyetem más pontjain is felbukkannak majd?
És ha igen, milyen szereppel?
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Milyen szerepe lehet a vallásoknak, ha az emberiség meghódítja a világűrt és különböző kolóniákat hoz létre más bolygókon?
A válaszom itt olvasható: Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Arab országok és a zsidók a XX. században. A tények.
Menekültkérdés… Mostanság sokat hallom. Éppen ezért összegyűjtöttem néhány adatot, térképet és táblázatot, hogy megismerjük azokat a tényeket, amelyek a közel keleti menekültkérdés egy másik oldalát mutatják be.:
1)
1948-tól kezdve mintegy 850.000 zsidót űztek el az arab országok, olyan közösségeket, akik több száz, esetenként több ezer éve ott laktak.
Őket az újjáalakított Izrael befogadta és integrálta.
2)
A zsidó államban 1948-ban 150.000 arab élt, ma mintegy 1.640.000.
Korábban már írtam pozitív tényeket az arab – izraeli kapcsolatokról, és most ennek a fényében írom ezt a cikket is. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Védett: Heti találós kérdés – Mi a furcsa ezen a felső tagozatos iskolai térképen?
Verő Tamás – Radnóti Zoltán: Hogy kezdjünk el kóserül étkezni? 4-5-6. fejezet (Kóser-élet VIII)
Ezen munka nyomtatott eredetijét barátom és kollégám, dr. Verő Tamás rabbi állította össze.
A cél az volt, hogy mindenkihez eljuttassa azokat az információkat, amelyek “minimálisan” szükségesek, hogy meg lehessen felelni a kóser étkezés tórai és rabbinikus előírásainak.
Már a cikk elején ki szeretnénk hangsúlyozni, hogy lehetőség szerint törekedni kell a vallási felügyelet alatt készített ételek és/vagy hozzávalók fogyasztására!
Ám amennyiben ez nehezen megoldható, reményeink szerint ezzel, a vallási szabályokat szem előtt tartó cikksorozattal tudunk segítségül minden embernek, akik megpróbálják megtartani a kóser étkezés legalább 3 évezredes szabályait.
Ezen cikkek – a bloggal párhuzamosan – megjelentek a Magyarországi Kóser Felügyelet Facebook oldalán is.
A zsidó élet egyik alapja, hogy az ember milyen élelmiszert juttat be a szervezetébe, a vérkeringésébe, és így a szívébe illetve az agyába.
A Tóra beszél rituálisan tiszta (táhor) és tisztátalan (táme) állatokról. A későbbi korokban a rabbik egységesítették a kóser vágás illetve a kóser étkezés szabályait.
A kóserság egyik legfontosabb, szimbolikus üzenete, hogy ne feledd, az életed legrejtettebb zugaiban, így a konyhájában vagy az éléstárban is zsidónak kell maradni! Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Perek Sirá – A teremtés dala (fordította és az előszót írta: Lefkovics Kornél)
Előszó
A Perek Sirá – „A teremtés dala” – valójában tórai és rabbinikus szövegeken alapuló dalok és énekek összessége, melyet az égitestek és a földi testek, növények és különféle állatok énekelnek.
Témáját tekintve hat részre lehet bontani, a hat munkanapnak megfelelően, bár az egészet szokás ismételni minden reggel, Szombatot kivéve. Sábeszkor a „Sir HáJichud” – „Az egyesülés dala” ének helyettesíti.
Habár a Perek Sirá elmondása, imádkozása nem előírás és így nem soroljuk a kötelezően elmondandó imádságok közé, tehát a zsidó világ tág köreiben nem mondják, mégis a nagyon jámbor, Istenfélő embereknek ajánlott. Minél többször mondjuk annál jobb. Egy kattintás ide a folytatáshoz….