Ezen cikk eredetije 2018. július 9-én jelent meg a 24.hu honlapon, kvázi reakcióként egy beterjesztés előtt álló törvényre, ami – nemes egyszerűséggel – közmunkával súlytaná a hajléktalanokat.
(Ha tetszik a cikk, jelezze egy like-al 24.hu honlapon is! – Köszönöm!)
Radnóti rabbi: Miért utáljuk a hajléktalanokat?
Szorongás, undor, félelem… Egymás mellett élő furcsa szavak… A ránk mászó pók, a földön tekergő halványzöld sikló, vagy a szeretteink orvosi leleteiben olvasható bizonytalan bőrbetegség diagnózisa… Mind-mind valami ismeretlen élmény előszobája. Mi lesz utána? Félünk. Néha undorodunk. Van aminek tudományos neve is van: pl. arachnophobia… Sőt, külön wikipédiás szócikk listázza a fóbiákat…
Most új fóbia ütötte fel a fejét az országban. Azokat is utáljuk és azoktól is félünk, akik nálunk szerencsétlenebbek. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Egyéb kategória kategória bejegyzései
Ne antiszemitázz! – (akibic.hu)
A cikk eredetije az akibic.hu honlapon jelent meg. Lehet kattintani és lehet ott is like-olni :)))
(Az eredeti lead:)
“Vannak olyan pillanatok, amikor meg kell állni és el kell gondolkodni. Építeni ezen a világon olyasvalamit, ami nem az egóról szól”, írja Radnóti a Tett és Védelem Alapítvány progresszív sajtót érintő nemrég megjelent elemzése kapcsán.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Engedik a vallások a pornót és az önkielégítést? – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XL.
Sikamlós kérdés a vallások tanítóihoz.
A szexualitás körül sok a tabu és a belső, önműködő szabályozás. Az öröm és a boldogság mellett sokaknál megjelenhet a bűntudat, a tiltás érzése is. Egy olvasói levél alapján nemrégiben készült írásban a pornófilmek és az önkielégítés kérdése került elő.
Mi pedig ezt kérdeztük a vallások tanítóitól:
Mit mond az ön vallása a szex- és pornófilmek nézéséről, valamint az önkielégítésről?
Válaszom itt olvasható: Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Fontos kérdések a szombat esti széderrel kapcsolatban (Hagyomány XXVII)
Nagyon fontos kérdés érkezett a Budapesti Rabbisághoz.
„Tisztelt Rabbiság!
Az előttünk álló esztendőkben több alkalommal valamelyik széder este szombat estére fog esni.
Közösségünkben 70-120 fős közösségi szédereket szoktunk tartani, ahol fontos szerepet szánunk a gyermekeknek. Ha az ételek melegítésének elkezdésével megvárjuk a szombat kimenetelét, akkor lehetetlenség, hogy a széder gyermek- illetve család-„kompatibilis” hiszen ilyen mennyiségű leves felmelegítése legalább 1 órát vesz igénybe, így a „sulchán áruch”, a széder esti vacsora este 10 óra után kezdődne el, ami – valljuk be – szinte lehetetlenné teszi egy klasszikus közösségi széder megtartását.
Hogyan melegíthetjük meg az ételt, legfőképpen a levest, hogy mihamarább tudjuk a vacsorát szervírozni, és a családok, a gyermekekkel együtt tudják megülni a széder estét?
Mellékeljük a következő évek szombat estére eső szédereinek időpontjait:
2021: március 28. szombat este 18:52
2022: április 16. szombat este 20:23
2025: április 13 szombat este 20:18″
Mivel a kérdés közérdekű, ezért a válaszomat nyilvánosan teszem meg. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A MAZSIHISZ vallási vezetésének nyilatkozata a hódmezővásárhelyi hitközségi elnök kampánybeszéde kapcsán
Nyilatkozat בס”ד
Dr. Frölich Róbert országos főrabbi és Radnóti Zoltán főrabbi, a MAZSIHISZ Rabbitestületének elnöke, a MAZSIHISZ vallási és világi vezetése határozottan elhatárolódik Erdélyi Miklós hódmezővásárhelyi hitközségi elnök Kiss Attila, a Jobbik Mozgalom helyi képviselőjelöltje lakossági fórumán elmondott beszédétől.
A MAZSIHISZ vallási vezetése továbbra is tartja magát azon alapelvhez, amit a MAZSIHISZ közgyűlése egyhangúlag elfogadott, miszerint politikai pártok vagy képviselőjelöltek mellett a MAZSIHISZ egy hitközsége vagy bármely alkalmazottja sem kampányolhat.
A MAZSIHISZ vallási és világi vezetése kizárólag értékek mentén való politizálást tart elfogadhatónak és erre biztatja a tagjait is.
Budapest, 2018. március 26, 5778 niszán 10.
Van-e Magyarországon zsidókérdés? Mi az oka? Mi a megoldása? — 100 éves kérdések – új válaszok
2017-ben a Szombat folyóirat megismételte a „Huszadik Század” c. folyóirat 100 esztendős körkérdését – a zsidókérdésről.
A kérdéseket elküldte több tucat zsidó és nem zsidó gondolkodóhoz, hogy vajon ők mit gondolnak erről a sokkal több, mint 100 esztendős problematikáról. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Információk a gyászolók káddisáról
Sokan kérdeznek a káddisról, mi az, hogy van, és sok sok apróbb vagy nagyobb dolgot.
Korábbi cikkemben részletesen írtam a gyász-szokásokról, most megpróbálom összefoglalni mi is ez a káddis ima. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
"A gyerekeink elvándorlásáról" – cikkem a HVG hetilapban
Ezen cikk a hvg „print” verziójában 2018. évi január 11-én (2018/2. szám), míg on line egy héttel később jelent meg. (A cikk olvasásához ingyenes regisztráció szükséges…)
A gyerekeink elvándorlásáról
Mi, zsidók, sokat tudunk az elvándorlásról, hiszen a zsidó történelem vándorlások története.
Ma pedig sokan nem érzik magukat itthon Magyarországon. És ha a fiatalok mennek el, akkor az a szülőkhöz szóló segélykiáltás, hogy valami nem jó abban az országban, amit nekik építettek. Nem a kormány, nem az ellenzék rontotta ezt el, hanem mi magunk, elsősorban azok, akiknek valódi lehetőségük lett volna arra, hogy tegyünk valamit. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Ők az a 40… Azaz 40 zsidó alapítvány Magyarországon, az 1%-os felajánlások tükrében – 2017. adóév
Szeretem a számokat… Sok mindent árulnak el a valóságról. Éppen ezért sok sok éve írok a “zsidó egyházak”-nak illetve a zsidó alapítványoknak adott 1%-os felajánlásról és megpróbálom értelmezni az okokat.
Egy kis emlékeztető:
Egyházi 1%: 2016-os esztendő illetve 2017-ös esztendő
——————————–
Mielőtt nekifutunk az idei (azaz 2017-es adóévnek) vessünk egy pillantást a 2016-ös adóév alapítványi 1%-ára: Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Mire is vevő a magyar zsidó? – elgondolkodtató 1%-os eredmény 2017-ben
A 2018. január 11-i adatokkal frissített táblázatok és adatok!!!
Még mielőtt megnéznék az idei adóévben történteket, előre kell bocsátani, hogy a 2017-es adóbevallástól minden egyháznak volt félnivalója, hiszen a bevallások rendje igencsak bonyolulttá tette az egyházi és civil 1%-okról való rendelkezést. A munkahely által beküldött tényadatok mellett külön kellett foglalkozni az egyházi 1%-kal.
Ennek meg is lett a következménye.
Mikor kinyitottam a legfrisebb 2017-es táblázatot, rögtön szemembe ötlött a Katolikus egyház…
2017: 2.394.670.392.- Ft és 573.992 fő,
amíg tavaly:
2016: 2.578.889.560 Ft. és 629.361 fő
Ez azt jelenti, hogy a katolikus egyház bő 184 millió forintot és bő 55 ezer fő „támogatót” veszített ebben az esztendőben.
Ez mintegy 7-8%-os csökkenés!!!!
Akkor evezzünk át a saját vizeinkre!
háttér: Egy kattintás ide a folytatáshoz….