Ezt a cikket írhatnám mint a Rabbitestület elnöke, vagy mint rabbi, vagy mint zsidó, vagy mint apuka…
Válasszuk ki, melyik is illik ide…
Szeretném 4 bibliai (tórai) idézettel kezdeni… (De kezdhetném akár többel is)
Mózes 1. könyve 15. fejezet:
18. Azon a napon kötött az Örökkévaló szövetséget Ávrommal, mondván: A te magzatodnak adom ezt a földet, az egyiptomi folyamtól a nagy folyamig, a Perosz folyamig: 19. A Kénit, a Kenizzit és a Kádmónit, 20. a Chittit, a Perizzit és a Refóimot, 21. az Emórit, a Kánaánit, a Girgósit és a Jevúszit. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
antiszemitizmus kategória bejegyzései
Egy szubjektív gondolatsor a Petrás vs. MAZSIHISZ ügyben
in medias res:
Csodáltam Sebestyén Mártát és a Muzsikás együttest, amikor 1988-ban Kőbányai János ihletésére az erdélyi zsidó népzenét közismertté tette, és két teljes albumot is szentelt az emlékezésnek és ennek az eltűnt kultúrának. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Elizabeth Taylor — Aki a zsidóságot választotta I.
A zsidóság megélése lehet vallási, identitásbeli, történelmi, vagy akár szólhat egyszerű sorsközösség vállalásról is, akár tudatos az, akár csak valaki megszenvedi a saját zsidóságát.
Hasonlóképpen – a zsidó vallásba való betérés indokai is szerteágazóak lehetnek.
Az ortodox „rabbi”-k egy hangos csoportjának általános véleménye szerint az ember kizárólagosan egy vallást választ és egy vallásba tér be. Kizárólag abból kell vizsgáznia és annak minden szegmensét köteles gyakorolnia. Ha bármit is megszeg a micvák közül, azt számon kérik rajta és akár vissza is vonják a betérését.
Ezen rabbik véleménye szerint, aki bármi más miatt tér be (sorsközösség, Istenszeretet, Izrael-szeretet, stb), az nem számít betérésnek. (Ennek pszichés következményeiről most ne beszéljünk)
Más rabbik (akik szerencsére a többség) szerint elégséges ennél jóval kevesebb a zsidó néphez való csatlakozáshoz, és a betértnek nem kell feltétlenül zsidóbbnak lenni a zsidóknál. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Egy vers kettős élete – Eredeti vagy hamis?
Kaptam egy verset.
Nagyon szép legendát írtak hozzá…
A történet szerint ez a vers, az Ungváron megjelenő Kárpáti Igaz Szó-ban látott napvilágot 1992. február 29-én, az ezekben a hónapokban itt tartózkodó kalandos életű Dr. Kulin Bán közreadásában.
Az ő közlése szerint 1944 november végén Szentgotthárdon három napon keresztül vitte az uzsonnát a temetőben bujkáló zsidó munkaszolgálatosnak és tőle kapta a „Védőbeszéd” című verset.
A vershez írt jegyzetében többek között ez áll:
„Szerencsémre otthon mindjárt átírtam a kéziratát (mely még ma is megvan), és így csak a másolattal csíptek el másnap a kakastollas csendőrök, akik jól elpüföltek, hogy kivallassanak a „zsidó-felebarátom”hollétéről. Sajnos még most sem tudom, hogy mi lett ezzel a szerencsétlen emberrel. De, ami még jobban bánt, hogy még azt sem tudtam felkutatni, hogy tőle vagy valaki mástól ered-e a vers. Nos olvassák el Önök is és éljék át ugyanúgy, mint ahogyan én azt majdnem öt évtizeddel ezelőtt először átéltem, és a mai napig lelkembe zártam.” Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Egy imakönyvben megtalált "zsidó" végrendelet — Életmesék XXXVII.
Kaptam ajándékba egy imakönyvet. Igen vaskos volt, ezért egy hétig pihentettem a polcon, amíg belenéztem.
Amikor kinyitottam egy szomorú csodát találtam benne.
Egy boríték volt benne, amiben egy levél, amit egy édesapa írt a fiának.
Megosztom ezt a levelet veletek, hogy ti is olvassátok el…
Véleményem szerint megdöbbentő koremlék. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Kóser vagy nem a másik 99%? Két kampány – két út – két világlátás — az 1%-os kampány margójára
Az első – Gerő András – bizony megtalálta a kákán a csomót….
Nem is kicsit…
Nagyon nagyot…
Egy óriási csombékot, miszerint a MAZSIHISZ (értsd, zsidó egyház) – az 1%-os kampányával – Tórát (hagyományt, stb.) szeg!
És ezt boldogan – tágra nyílt szívvel – világgá is kiáltja…
Az már csak legyen az én egyéni problémám, hogy számomra álságos, ha olyan ember kezd vallásjogi kérdésről beszélni, akinek a tollát sokszor pont az ellentettje vezérli. Esetleg még egy konstruktív kritika sem lenne baj, de Gerő háláhikus (vallásjogi – szakmai) ismerete – elegánsan mondva is – hiányos. Akkor meg miért?
(Bár Frölich főrabbi komolyan vette a cikket, és vallásjogilag válaszolt egy cinikus cikkre, de nem tévedek nagyot, ha kijelentem, hogy ez a responzum pont annyit jelentett az eredeti cikk írójának, mint a nadrágszélére freccsent sár…) Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Emlékképek a "hungarizmus" szó megalkotójáról, Prohászka Ottokárról és antiszemitizmusáról.
Ma van 2015. április 16-a.
A holokauszt emléknapja.
Néhány napja országgyűlési választást nyert a jobbik.
Nyugat Magyarországon.
A párt történelmének első egyéni mandátuma…
A jelenkori magyar szélsőjobboldal első egyéni mandátuma…
71 esztendő után.
Ismét.
Éppen ezért most érzékeny témához nyúlok hozzá, ám erről is beszélni kell…
– és nem csak történészeknek, hanem az utcán járó egyszerű embernek is…
Az elmúlt évszázad pontosan azt mutatta meg, hogy képtelenek vagyunk olyan héroszokat találni, akik netán érdemesek is arra, hogy mindenki számára példaképnek emeljük őket.
És jöttek, láttak, győztek a percemberek…
És a kérdés velünk él – melyek azok az ideológiák és gondolatok,
Amik táptalajai lehetnek egy ilyen győzelemnek?
Amik megadják a szélsőjobboldalba vetett hit történelmi kontinuitásának élményét mindazoknak, aki hisznek benne?
Amik miatt egy olyan embert jutott be a parlamentbe, aki nyíltan rasszista?
Természetesen erre a kérdésre nincs egyszerű válasz, ám sok apró szegmensből összetevődhet egy nagy egész, ami segíthet akár nekünk is… ám legfőképp a gyermekeinknek.
Az okok – a teljesség igénye nélkül – a következőek lehetnek:
– Kiválasztott és reklámozott példaképek és a hívónevek.
– Propagált követendő ideológiák.
– Ezerszer elismételt mondatok, mondatszerkezetek, demagóg és populista szólamok.
– Az emlékezetpolitikai gyakorlatok elferdítése.
Igen, és nem oly rég az Akadémia hivatalosan is kimondta:
„Neve nem hozható kapcsolatba XX. századi önkényuralmi rendszerek működtetésével, ezért nevének használata közterület elnevezésében nem igényel akadémiai állásfoglalást.” Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Barok István: Je suis Ságvári! Sőt Je suis Spitzer Endre! — (Életmesék XXXV.)
Átnevezhetik a Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endréről elnevezett gyakorló gimnáziumát. A lépés ellen az intézmény egyik tanára, Barok István formált véleményt saját Facebook-oldalán. Az írást változtatás nélkül közöljük:
Iskolánk névadójának élete és főleg halála a mai napig megosztja a közvéleményt, s most jött el az ideje a Hatalom részéről, hogy leszámoljon Ságvárival „Vae victis” (Jaj a legyőzötteknek) jeligére, ha már a „Divide et impera” alkalmazásával teljesen kettéosztották az országot, vagy a mai közbeszédben egyre inkább használt, Nemzetet. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
KELL-E NEKÜNK BUZSIHISZ? —– avagy van-e jövője a BZSH-nak?
Ezen cikk eredetije a Szombat folyóirat on line változatában jelent meg.Az elmúlt hetek zsidó sztárja: Schwezoff Dávid, a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója.
Már a „nagy” Széles Gábor is az ő feljelentésén viccelődik.
A Heti Válasz már a kérdést is neki szegezi: „Ön most hányadik legfontosabb zsidóvezető Magyarországon?”
De mi is az a BZSH, amit az elmúlt hónapokban sokan összemosnak a magyar zsidósággal?
– Igazándiból semmi. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
14 zsidó hős, akik katonaként harcolt a nácik ellen.
Ezt az összeállítást azért készítettük el, hogy bemutassuk a zsidóság egy másik, kevésbé ismert arcát.
Sokunk szeme előtt az a kép van, hogy a II. világháború alatt a zsidó embereket, – mint állatokat vitték el – rabláncon. Ez valóban így is történt. 6 millió zsidó embert gyilkoltak le a frontvonalon kívül lágerekben és gettókban.
Ám létezik az üldözött zsidón mellett egy másik zsidó is. A hős.
Reméljük e sorok büszkeséggel fogják eltölteni azon fiatal magyar zsidók szívét, akik jelenleg is keresik gyökereiket.
A zsidó hős fogalma bátorítson benneteket!
Tudjuk, hogy a fiatalságnak nehéz emlékezni a vészkorszakra, ám történelmünknek ott van a másik oldala is!
A bátor zsidó katona!
A hősiesség, a kitartás és a makabeusi bátorság.
Sokan kérdezik a világban, főleg Magyarországon:
„Mért hagyták magukat a zsidók? Mért nem álltak ellen a náciknak?
Jelen cikk megválaszolja ezt a kérdést!
A zsidók bizony ellenálltak.
Minden olyan zsidó, akinek lehetősége volt fegyvert ragadni – keményen harcolt a nácik ellen.
Pilóták, harckocsizók, tisztek, tiszthelyettesek, partizánok között mind találunk zsidókat.
Mivel számos elfeledett hősről van szó, jelenleg csak 14 hős harcost mutatnánk be.
Legyen előttünk példaként életük és küzdelmük. Egy kattintás ide a folytatáshoz….