Egyszer hopp, máskor kopp. Az egyházi 1% megmutatja a “nép hangját”.

Kezdjük összeszedni magunkat a covidból. Ennek fényében kellett 2022 elején nyilatkozni az előző, covidos év adóbevételeiről, és annak 1%-áról.

Sok egyház nyert ezzel, ám néhány veszített. Elkezdett kinyílni egy olló. A zsidó közösségen belül is.
Spoiler jön!!
A zsidó ortodoxia (Emih és MAOIH) leszálló ágban, míg a modern vallásos zsidóság (Mazsihisz és reform) felszálló ágban van.

Most, a Covid után bő 1 évvel látjuk, hogy az on-line világ miképpen érintette az emberek hitét és támogatási kedvét. Kevesebben vagyunk a 3D zsinagógákban. Minjenek szűntek meg, mert sokan egyszerűen leszoktak a zsinagógába járásról, hiszen egy évig elvoltak otthon is, és már ahhoz rendezték be (rendezték át) az életüket. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Mégis, milyen erős civil zsidó közösség?

Immáron 3 esztendeje nem írtam a zsidó civil szféra 1%-os támogatottságáról, ezért úgy gondolom 2019 után ismét nézzünk rá a civil zsidó szervezetekre, hogy is áll a támogatottásguk?

Nincs könnyű dolga a keresőnek, mert 28.795 civil szervezet vágyakozik az adófizetők adójának 1%-ára.

Aki szeretne olvasni a múltról:
2019-es eredmények
2018-as eredmények
2017-es eremények
—– Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Hogyan viselkedtek eleink a zsinagógában? – 100 esztendeje

Árverésen jártam és nagy örömömre meg tudtam vásárolni egy 117 esztendős templomrendet, amit az akkori budai izraelita hitközség tett közzé.

Ha valaki nem olvasná el a fentebbi linket, akkor számukra szeretnék néhány szót szólni a budai hitközösség történetéről:
Az első zsinagógájuk 1812-ban épült az Öntőház utca 5-7 alatt. Ezt 1865-re kibővítették, így egy 728 (428 férfi +300 nő) főt befogadó templom várta a híveket. A budai közösség ekkor már mintegy 5000 családból állt. Talán leghíresebb rabbija dr. Kiss Arnold (1901-1936) volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Emlék-könyv 9. és 10. oldal (nyíllal átlőtt kígyó és Welt Ignác)

“Emlék-könyv” 9. oldal (az eredeti poszt)

Ezt a sírkövet Sopronban fényképeztem.
Mordeháj (Max) Nussbaum sírja, aki – a héber felirat szerint – a helyi zsidó közösség megbecsült tagja volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

1% Adóparadicsom, 1% egyházparadicsom, 1% vírusparadicsom?

Itt a szeptember… Azaz megjelentek az 1%+1%-os adatok…
A 2020-2021-as „covid év” után természetes a kérdés: a járvány csapása és az on-line világ átalakulása miképpen érintette az emberek hitét és támogatási kedvét.

Az elmúlt években megértettük, hogy az egyházaknak adott 1%-os támogatás csak szimbólum és nem jelent semmi mást. Az egyházak nem ebből élnek meg és már a kormányzat is letett arról a szándékáról, hogy ezen adatok alapján pontozza és osztályozza az egyházakat. Éppen ezért több egyház látványosan visszavett az 1%-os kampányából, mert rájöttek, hogy az többe került, mint maga a befolyt pénz, és semmi gyakorlati haszna nincs. Ám más egyházak ezt kihasználva ilyen módon is próbálták láthatóságukat megerősíteni, hogy ezeket a számokat akár lobbierőként vagy hatalomfitogtatás képpen is lobogtatni bármily tárgyaláson.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Megtérés a gyilkolás gondolatából

Elul zsidó hónapja van. A zsidó közösségek számára ezek a napok – évezredek óta – az isteni találkozás és a megtérés időszakai.

Az elmúlt hetekben ismét fellángolt a vita arról, hogy támogatható, tűrhető vagy tilalmas a rasszista múltú politikusok támogatása. Két hete Tamás Gáspár Miklós ennek a kérdésnek hosszas cikket szentelt a www.merce.hu-n.
Továbbá internetes portálok nyilvánosságra hozták több újságíró náci múltját, akik közül az egyik egy katolikus szellemiségű hírportál főszerkesztője lett, a másik pedig egy ortodox zsidó hírportál állandó külső szerzője.

Az egyik – a keresztény hírportál főszerkesztője – az eset kirobbanása után lemondott a pozíciójáról, míg a másik – a zsidó honlapon publikáló újságíró – nem mondott le, ám egy megbánó és bocsánatkérő cikket jelentetett meg, hogy akkor még fiatal és meggondolatlan volt. 

A fiatalember „megtérése” ellenére a kommentelők nagy része azt kérte számon az újságírótól, hogy miért csak a botrány kirobbanása után jött a megtérése, és miért nem az elmúlt néhány esztendőben tette meg ezt a nagyon fontos lépést, amikor már javában írt cikkeket a zsidó olvasóközönség számára. Tegyük hozzá, tényleg nagyon fiatal volt még, kamaszgyerek náci szimpátiái idején, de azt megelőzően, hogy másokon kéri számon nem eléggé Izrael-párti véleményüket, másokat kever az antiszemitizmus gyanújába, mégis illet volna ezt tisztáznia. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Emlék-könyv 7. és 8. oldal (1906.11.18. és törvénytelen gyermekek)

“Emlék – könyv” 7. oldal

1906. november 18. Ekkor voltam “-65” éves.
Vasárnap volt és holdújulás.
Beköszöntött kiszlév, azaz a hanuka hónapja.

Aznap 9 gyermek született Budapesten.
Csodálatos neveik voltak az újszülötteknek: Hahn Margit, Goldstein Manó Miklós, Goldstein Adolf (nem testvérek!), Lindner Mihály, Wallerstein Árpád, Rozenfeld László, Kardos Ernő, Preischach Andor és Weisz Béla. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A zsinagógai naptárunk tanító előszavai az elmúlt 3 esztendőben

Néhány esztendeje szokássá vált, hogy a Mazsihisz-Bzsh által kiadott zsinagógai naptárhoz (héberül: luáh) írunk egy rövid előszót, egy kis tanítást, amiben beszélünk a zsidó időről, a történelemről vagy akár magáról a naptárról. Az esztendő múltán ezeket a naptárokat már nem használjuk, így az előszó is elveszik.
Hogy ezek a gondolatok ne vesszenek el, ezért összegyűjtöttem az elmúlt évek előszavait, amelyeket részben Darvas István, részben én írtam.

Olvassátok szeretettel! Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Emlék-könyv 5. és 6. oldal (1971. esztendő és 1939. szeptember)

“Emlék – könyv” 5. oldal

Én 1971-ben születtem.

Amikor megnézzük az ezt az évet jellemző „zsidó számokat”, akkor eszünkbe juthat néhány korábbi írásom, amikor láthattuk, hogy a XX. század elején, néha egy nap alatt több születést jegyeztek be, mint ebben az esztendőben.

Ha 1941-ben, – amikor több, mint 500 gyermeket jegyeztek be a budapesti könyvekbe és több, mint 1000 (!) esküvő volt -, azt mondjuk, hogy 30 esztendő múlva ennek az 5%-a se lesz, biztos bolondnak gondoltak volna. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Emlék-könyv 3. és 4. oldal (1942. március 15. és 1921. esztendő)

“Emlék – könyv” 3. oldal

1941. június 27-én Magyarország hadüzenetet küldött Szovjetuniónak. Rá másfél hónapra, az 1941. évi XV. tc. (harmadik zsidótörvény) megtiltotta a vegyes házasságokat és a zsidó és nem zsidó közötti nemi kapcsolatot.
Megalázó törvények voltak, és akkor meg csak sejtették, hogy az azt követő évek milyen nehezek lesznek, éppen ezért kiemeltem fontos volt, hogy a pesti neológ zsidó közösség miképpen állt a saját vallásgyakorlásához.

1942-ben, március 15-e, a nemzeti ünnep, egy vasárnapra esett.
Aznap 21 esküvőt tartottak. Egy kattintás ide a folytatáshoz….