Egy csodálatos zsidó név: Etele – Életmesék XLI.

2024 júliusában hívott a kolleginám, Zita, hogy egy gyászoló család kérésére vállaljam el az édesapjuk temetését.
Ilyenkor egy picit mindig megijedek, hogy melyik barátom veszítette el a szerettét, és kér meg engem, hogy legyek gyászában vigasztalója, ám néha csak azért kérnek engem, mert hallották a nevemet, hagy valahol pozitív benyomást tettem a család valamely’ tagjára.
Meg is kérdeztem Zitát, hogy ki a család, mi az elhunyt neve. Ő azt mondta: Vértesi Péter András Etele, és 1941-ben született és a 2 gyermeke intézi a temetést.

Megmondom őszintén, amikor meghallottam a nevet, felkaptam a fejem. Kicsit furcsállottam az „Etele” utónevet, (ami az Attila név németes változata).
Vissza is kérdeztem: „biztos, hogy Etele?”
Zita rögtön válaszolt: „igen!”
Dátum alapján megkerestük az eredeti bejegyzést. Meglett és valóban ott volt a név: Etele.

Csak a saját kiváncsiságom miatt lefuttattam még egy keresést, hogy 19. század végétől a mai napig – az összes budapesti anyakönyvben, hány gyermek kapta – legalább részben – az „Etele” utónevet.
A válasz nem lepett meg: csupán egy, a „mi” Etelénk.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Hogyan viselkedtek eleink a zsinagógában? – 100 esztendeje

Árverésen jártam és nagy örömömre meg tudtam vásárolni egy 117 esztendős templomrendet, amit az akkori budai izraelita hitközség tett közzé.

Ha valaki nem olvasná el a fentebbi linket, akkor számukra szeretnék néhány szót szólni a budai hitközösség történetéről:
Az első zsinagógájuk 1812-ban épült az Öntőház utca 5-7 alatt. Ezt 1865-re kibővítették, így egy 728 (428 férfi +300 nő) főt befogadó templom várta a híveket. A budai közösség ekkor már mintegy 5000 családból állt. Talán leghíresebb rabbija dr. Kiss Arnold (1901-1936) volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Megtérés a gyilkolás gondolatából

Elul zsidó hónapja van. A zsidó közösségek számára ezek a napok – évezredek óta – az isteni találkozás és a megtérés időszakai.

Az elmúlt hetekben ismét fellángolt a vita arról, hogy támogatható, tűrhető vagy tilalmas a rasszista múltú politikusok támogatása. Két hete Tamás Gáspár Miklós ennek a kérdésnek hosszas cikket szentelt a www.merce.hu-n.
Továbbá internetes portálok nyilvánosságra hozták több újságíró náci múltját, akik közül az egyik egy katolikus szellemiségű hírportál főszerkesztője lett, a másik pedig egy ortodox zsidó hírportál állandó külső szerzője.

Az egyik – a keresztény hírportál főszerkesztője – az eset kirobbanása után lemondott a pozíciójáról, míg a másik – a zsidó honlapon publikáló újságíró – nem mondott le, ám egy megbánó és bocsánatkérő cikket jelentetett meg, hogy akkor még fiatal és meggondolatlan volt. 

A fiatalember „megtérése” ellenére a kommentelők nagy része azt kérte számon az újságírótól, hogy miért csak a botrány kirobbanása után jött a megtérése, és miért nem az elmúlt néhány esztendőben tette meg ezt a nagyon fontos lépést, amikor már javában írt cikkeket a zsidó olvasóközönség számára. Tegyük hozzá, tényleg nagyon fiatal volt még, kamaszgyerek náci szimpátiái idején, de azt megelőzően, hogy másokon kéri számon nem eléggé Izrael-párti véleményüket, másokat kever az antiszemitizmus gyanújába, mégis illet volna ezt tisztáznia. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A zsinagógai naptárunk tanító előszavai az elmúlt 3 esztendőben

Néhány esztendeje szokássá vált, hogy a Mazsihisz-Bzsh által kiadott zsinagógai naptárhoz (héberül: luáh) írunk egy rövid előszót, egy kis tanítást, amiben beszélünk a zsidó időről, a történelemről vagy akár magáról a naptárról. Az esztendő múltán ezeket a naptárokat már nem használjuk, így az előszó is elveszik.
Hogy ezek a gondolatok ne vesszenek el, ezért összegyűjtöttem az elmúlt évek előszavait, amelyeket részben Darvas István, részben én írtam.

Olvassátok szeretettel! Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Rabbi, milyen áldást mondjak a Covid oltásra?

Szerte az országban, hetek óta kapják az emberek a koronavírus elleni védőoltást.
Hál’ Istennek!
Minap felhívott valaki, hogy elmondhatja-e (vagy el kell-e neki mondania) a „sehehejánú” áldást, amikor éppen az oltást kapja? Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Rabbi, van-e áldás a szépségre?

A mindennapi tanuláson minap megkérdezték tőlem, vajon nem érzem-e igazságtalannak, hogy Facebook tele van a gyászhírek után odaírt „báruh dáján háemet”, az „igaz bíróra” mondott (szomorú) áldással, ám a világban sokkal több csodás és szép dolog van, mint szomorúság, akkor arra miért nem mondunk ilyen sűrűn áldást?
Lehet mondani áldást ha látunk valami szép dolgot? Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Támuz 17-től áv 9-ig. Összefoglalás a három gyászhét hagyományairól és törvényeiről

A nyárvége mindig szomorú időszak a zsidó hagyományban. A jiddis népnyelvben drájvohennek, azaz „háromhét”-nek nevezik azt az időszakot, ami támuz hónap 17-e és áv hónap 9-e között van. Az időszak klasszikus héber neve: „bén hámecárim”, amely szókapcsolat Jeremiás könyvében fordul elő (1/3): כָּל רוֹדְפֶיהָ הִשִּׂיגוּהָ בֵּין הַמְּצָרִים, azaz „mindenki, aki üldözi őt, utol is éri, szorongatások közepette”.

Miért szomorú ez a három hét?

A próféták leírásai ezekben a nyári napokban, óráról órára erősödött a szorítás és nőtt a fájdalom az ostromlott Izraelben, ám legfőképpen a szent városban. Támuz és áv hónapban törtek be Jeruzsálembe a zsidó népre támadó ellenséges seregek, azaz a zsidó nép dísze, szentsége és fővárosa erőszak áldozatává vált. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A RaDaR, azaz Radnóti Zoltán és Darvas István szerdai előadásainak felvételei (folyamatosan bővül)

Helló Világ!!!

Az on-line világ már véget ért, ám a közösség megmarad! Éppen ezért bevezettük, hogy minden szerdán 19:00-tól közösen tanulunk

Darvas István barátom és kollégám, illetve én tanítunk 20-20 percet, majd a végén mondjunk egy közös esti imát.

A helyszín a szokásos ZOOM szoba:
https://zoom.us/j/8992906955
Meeting ID: 899 290 6955

Kapunyitás: 18:45 – tanulás: kb. 19:00 – Ima: 19:45

Várunk mindenkit szeretettel! Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A nemváltás háláhái: egy modern vallásos (neológ/konzervatív) hozzáállás

Az elmúlt napokban komoly és értékes vitákat generált(am) a Facebookon a nemváltó (trangender) Abby Stein haszid/rabbi/nő személyével és életével kapcsolatban.

Természetesen rengeteg tudományos és laikus kérdés és rengeteg tudományos és laikus válasz olvasható a témában.
Ám nagyhatású rabbik is állást foglaltak a kérdésben, ami azt jelenti, hogy ezt a „problémát” nem is próbálják marginálni, mondván, hogy ha nem beszélünk róla, akkor nem is létezik. A transzszexualitás egy létező állapot, érzelemvilág és életmód. Foglalkozni kell vele!

Nézzük meg a legalapvetőbb kérdéseket!
– Ki számít nemváltó személynek?
– Mi alapján dől el és hová tartozik vallásjogilag, a nők vagy a férfiak közé?
– Mi a különbség a mainstream ortodox és a konzervatív halahikus kérdésfeltételek és döntések között ebben a tekintetben?

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Amikor az ember sorsa eldől – cikkem az újbudai kerületi újságba

Vallom, hogy a rabbik sok-sok feladata közül az egyik legfontosabb, hogy a saját környezetünk (pl. szomszédaink, városunk, osztálytársaink) számára is elmondjuk, kik is vagyunk, hiszen a legtöbb ellenérzés és ebből fakadó gyűlölet alapja az ismerethiány (vagy a félrevezető gyülöletkeltő szövegek).

Ennek a feladatnak próbáltunk megfelelni, amikor a kerületi televízióban Horváth Jocóval és Dési Tomival együtt meséltünk a zsinagógáról (link lejjebb….)

És éppen ezért írtam egy rövid ismeretterjesztő cikket a kerületi újságba is. Most felrakom a blogomra is, hátha tudok még újat mondani a rendszeres olvasóimnak is… 🙂 Egy kattintás ide a folytatáshoz….