történelem kategória bejegyzései

Egy vers kettős élete – Eredeti vagy hamis?

Közzétéve Szerző:
Válasz

munkaszolgálat022Kaptam egy verset.
Nagyon szép legendát írtak hozzá…
A történet szerint ez a vers, az Ungváron megjelenő Kárpáti Igaz Szó-ban látott napvilágot 1992. február 29-én, az ezekben a hónapokban itt tartózkodó kalandos életű Dr. Kulin Bán közreadásában.
Az ő közlése szerint 1944 november végén Szentgotthárdon három napon keresztül vitte az uzsonnát a temetőben bujkáló zsidó munkaszolgálatosnak és tőle kapta a „Védőbeszéd” című verset.
A vershez írt jegyzetében többek között ez áll:
„Szerencsémre otthon mindjárt átírtam a kéziratát (mely még ma is megvan), és így csak a másolattal csíptek el másnap a kakastollas csendőrök, akik jól elpüföltek, hogy kivallassanak a „zsidó-felebarátom”hollétéről. Sajnos még most sem tudom, hogy mi lett ezzel a szerencsétlen emberrel. De, ami még jobban bánt, hogy még azt sem tudtam felkutatni, hogy tőle vagy valaki mástól ered-e a vers. Nos olvassák el Önök is és éljék át ugyanúgy, mint ahogyan én azt majdnem öt évtizeddel ezelőtt először átéltem, és a mai napig lelkembe zártam.” Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Egy imakönyvben megtalált "zsidó" végrendelet — Életmesék XXXVII.

Közzétéve Szerző:
Válasz

20150518_151732-01Kaptam ajándékba egy imakönyvet. Igen vaskos volt, ezért egy hétig pihentettem a polcon, amíg belenéztem. screenshot-www facebook com 2015-05-18 17-47-16
Amikor kinyitottam egy szomorú csodát találtam benne.
Egy boríték volt benne, amiben egy levél, amit egy édesapa írt a fiának.
Megosztom ezt a levelet veletek, hogy ti is olvassátok el…
Véleményem szerint megdöbbentő koremlék. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Emlékképek a "hungarizmus" szó megalkotójáról, Prohászka Ottokárról és antiszemitizmusáról.

Közzétéve Szerző:
Válasz

Ma van 2015. április 16-a.
A holokauszt emléknapja.
Néhány napja országgyűlési választást nyert a jobbik.
Nyugat Magyarországon.
A párt történelmének első egyéni mandátuma…
A jelenkori magyar szélsőjobboldal első egyéni mandátuma…
71 esztendő után.
Ismét.
Éppen ezért most érzékeny témához nyúlok hozzá, ám erről is beszélni kell…
– és nem csak történészeknek, hanem az utcán járó egyszerű embernek is…
Az elmúlt évszázad pontosan azt mutatta meg, hogy képtelenek vagyunk olyan héroszokat találni, akik netán érdemesek is arra, hogy mindenki számára példaképnek emeljük őket.
És jöttek, láttak, győztek a percemberek…
És a kérdés velünk él – melyek azok az ideológiák és gondolatok,
Amik táptalajai lehetnek egy ilyen győzelemnek?
Amik megadják a szélsőjobboldalba vetett hit történelmi kontinuitásának élményét mindazoknak, aki hisznek benne?
Amik miatt egy olyan embert jutott be a parlamentbe, aki nyíltan rasszista?
Természetesen erre a kérdésre nincs egyszerű válasz, ám sok apró szegmensből összetevődhet egy nagy egész, ami segíthet akár nekünk is… ám legfőképp a gyermekeinknek.
Az okok – a teljesség igénye nélkül – a következőek lehetnek:
– Kiválasztott és reklámozott példaképek és a hívónevek.
– Propagált követendő ideológiák.
– Ezerszer elismételt mondatok, mondatszerkezetek, demagóg és populista szólamok.
– Az emlékezetpolitikai gyakorlatok elferdítése.
ponf-2013-1Igen, és nem oly rég az Akadémia hivatalosan is kimondta:
„Neve nem hozható kapcsolatba XX. századi önkényuralmi rendszerek működtetésével, ezért nevének használata közterület elnevezésében nem igényel akadémiai állásfoglalást.” Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A zsidó gyász – purim ünnepe alatt – (Hagyomány XXI.)

Közzétéve Szerző:
1

Jews Mourning in a Synagogue 1906 by Sir William Rothenstein 1872-1945A zsidó hagyomány – hasonlóan az ünnepekhez – pontosan definiálja a gyásztörvényeket is.
A temetés előtti időszakot (aninut), a hétnapos gyászt (sivá), a harmincnaposat (slosim) és az egyéveset.
Általános elv, hogy egy tórai ünnep (szombat, ros hásáná, jom kipur, pészáh, sávuot, szukot) felfüggeszti a gyászt arra a napra, ám mi a teendő a posztbiblikus ünnepeken, azaz purimkor és hanukakor? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Barok István: Je suis Ságvári! Sőt Je suis Spitzer Endre! — (Életmesék XXXV.)

Közzétéve Szerző:
4

2384Átnevezhetik a Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endréről elnevezett gyakorló gimnáziumát. A lépés ellen az intézmény egyik tanára, Barok István formált véleményt saját Facebook-oldalán. Az írást változtatás nélkül közöljük:
Iskolánk névadójának élete és főleg halála a mai napig megosztja a közvéleményt, s most jött el az ideje a Hatalom részéről, hogy leszámoljon Ságvárival „Vae victis” (Jaj a legyőzötteknek) jeligére, ha már a „Divide et impera” alkalmazásával teljesen kettéosztották az országot, vagy a mai közbeszédben egyre inkább használt, Nemzetet. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Radvánszki Péter: Élim Története – Midrás Besállách szombatjára és Tu biSvátra —– Esti mesék V.

Közzétéve Szerző:
3

Libya_oasis_c02043413d2e475a807f80f8f0937583Elhangzott a Bét Sálom zsinagóga péntek esti gyerekfoglalkozásán…
Réges-régen, még valahol a Vörös-tengertől nem messze élt egy kisfiú és egy kislány. Az oázist, ahol laktak Élim-nek hívták.
Az oázis egy olyan kis sivatagi település, ahol víz van, fák, és megpihenhet a vándor hosszú, fáradságos útja során. A szüleik nagy szeretettel fogadták az arra járó idegeneket, akik megszomjaztak a száraz, forró vidéken. Élimben volt tizenkét vízforrás és hetven pálmafa, amit nagy becsben tartottak. A vízforrásokat rendszeresen megtisztították. Az állatoknak külön itatójuk volt az emberektől, hogy ne piszkítsák be a vizet. A fákat pedig ápolták és öntözték, ha kellett.
A kislány, akit Debórának hívtak, különösen szeretett egy fát, ami alatt gyakran üldögélt, ha éppen volt ideje a sürgős teendők között. Ugyanis akkoriban már gyakran jártak arra karavánok, mert elterjedt a kereskedők között, hogy a Vörös-tenger és Izrael között, hogy Élim a legkellemesebb, legfrissítőbb pihenőhely. Sok volt a vendéglátók dolga, de ők nem panaszkodtak, mert tudták: áldásos időket élnek. A szomszéd oázist Mátok-nak hívták, ahonnan a fűszereket hozták a kereskedőknek Élimbe. Egy ilyen fűszerkereskedő fia volt Benjámin. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Budapesti ortodoxia — tiszteletadás egy régi álomnak…

Közzétéve Szerző:
24

Mottó: „cedek cedek tirdof” (MV. 16/20)

A 80-as évek végén, a 90-es évek elején volt egy zsidó társaság.
Róna Aser, Haraszti Sanyi, Megyeri Andris, Orbán Iván, Szalai Kálmán, Lukács Gábor, Lózsy Tamás, Hirschberg Andris, Popovics Áron, és az azóta ortodox rabbivá avatott Rácz Andris. És még biztos néhányan, akikre nem emlékszem.
piroskaKözösen jártunk a Dessewffy utcai ortodox zsinagógába imádkozni, majd a Hannába vacsorázni.
Hallgattuk Herzog Lacit és Alex Lavont, tanultunk tőlük. Viccelődtünk Klein Gabival, Princz bácsival és Rosenberg Gyurival, segítettünk Róna Imrének és Helfer bácsinak.
Messziről csodáltuk Fixler bácsit, az elnököt, Weisz bácsit a sahtert, Mózes bácsit és Krausz bácsit, akik olyan csöndesek és jámborak voltak, mint senki más.
Piroska néni legendás ortodox óvodája fogalom volt a zsidó közösségben.
A budapesti ortodoxia idén 145 esztendős…
Ízlelgetem a szavakat és a számot…
Tiszteletreméltó mindkettő.dessewffy Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Az I. világháború zsidó hősei — történeteink és emlékeink — III. rész. (15-21)

Közzétéve Szerző:
3

1914_Mindent_meggondoltam,_mindent_megfontoltamAz első két rész után egy barátom felhívott, hogy miért is hívom „hős”-nek, egy agresszor ország (Magyarország) támadó katonáját, aki éppen a határon túl harcol (pl. Olasz fronton). A válasz ennél sokkal bonyolultabb, minthogy igen vagy nem, a forrongó Európai légkörbe elég volt bedobni egy gyufaszálat, és az egész hordó felrobbant.
1)
Sokáig lehet elemezni Ferenc József híres, „Népeimhez!” című levelét. Majd visszaemlékezésében gróf Károlyi Mihály így írja emlékirataiban: „1916 végén, amikor a harctereken a legjobban álltunk, sem Tisza Istvánnak, sem Magyarországnak nem voltak hódító szándékai.”
2)
Ki a hős? Per defitionem:
A hős szó leggyakoribb jelentése olyan férfi vagy nő, aki (…) egy népcsoport, kultúra rendkívüli, önfeláldozó tettet végrehajtó híres személyisége.
Olyan valaki, aki egy átlagos személynél lényegesen kiválóbb jellem vagy rendkívüliek a tulajdonságai, és ezek az adottságok képessé teszik arra, hogy azokat a különleges tetteket véghez tudja vinni (hősies cselekedetek), amelyekről híressé válik.
Ezek a képességek nemcsak testi, fizikai jellegűek, hanem lelki, szellemi erők is. A hős általában megfelel az adott kultúrában jónak és nemesnek tekintett dolgok definíciójának. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Az I. világháború zsidó hősei — történeteink és emlékeink — II. rész. (8-14)

Közzétéve Szerző:
4

26fddc5271229f37577ecfd7bf3016bd_8217860578695254209100 esztendeje tört ki a „nagy háború”.
Villámháborúnak indult, és a végén 4 esztendős borzasztó öldöklésbe fajultak a harcok. 9,7 millió katonai halott, 10 millió civil halott és 21,2 millió sebesült a „mérleg”.
Kimondani a megdöbbentő.
Viszonylag primitív harcmodor párosult viharos technikai fejlődéssel. Egyéni hősök és mérnök zsenik harca is volt ez a háború.
Minden ország hadseregében harcoltak zsidó katonák. Ez a sorozatunk emléket állít azon magyar – zsidó katonáknak, akik életüket kockáztatták és sokszor vérüket hullajtották hazájukért, ám néhány esztendőre rá lépésről-lépésre fosztották meg őket a jogaiktól, majd a végén az életüktől.
Ezt az emlék-sorozatban egyrészt a korabeli zsidó sajtóból, másrészt a leszármazottak történeteiből és visszaemlékezésekből állítottuk össze.
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Az I. világháború zsidó hősei — történeteink és emlékeink — I. rész. (1-7)

Közzétéve Szerző:
2

1800462_709891442396722_1166034180_nKovács Péter barátommal ezt a cikksorozatot azért állítottuk össze, hogy méltó emlékét állítsuk a 100 esztendeje kitört az első világháborúban harcolt azon magyar – zsidó katonáknak, akik életüket kockáztatták és sokszor vérüket hullajtották hazájukért.
Ám mindezek ellenére sokukat az a gyalázat érte, hogy a Horthy korszak utolsó éveiben az a nemzet árulta el őket, amelyért hősként harcoltak.
Munkaszolgálatra hurcolták őket vagy családjukkal együtt eldeportálták őket a haláltáborokba. És akkor már hiába mutatták a vitézségi érmeiket vagy a sebesüléseiket. Kinevették őket és a múltjukat.
Ők bizonyították a bátorságukat, mi emléket állítunk nekik.
Sajnos nem tudjuk mind a 320.000 magyar zsidó katonát bemutatni, ám a leszármazottak történetei és más források segítségével így is megemlékezünk róluk. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →