Létezik jogos emberölés? – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXVI.

barb-moles-1024x577A gyilkosság, az ölés bűnnek számít. Létezik azonban olyan eset, amikor megengedett az emberölés?
Egy nemrégiben megjelent hír szerint egy dédnagymama megölte a házukban garázdálkodó,a hölgy férjét súlyosan megsebesítő betörőt.
Arról nem szólt a fáma, hogy az idős asszony ezért a tettéért számíthat-e bármilyen büntetésre, felelősségre vonják-e, mi azonban kíváncsiak voltunk, hogy vajon mit mondanak egy ilyen helyzetre a különböző vallások tanítói.
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Létezik bármilyen szabály az ön vallásában, amely megengedné az emberölést?
Válaszom itt olvasható: Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Neológia egyik öndefiníciója – egy vallásjogi kérdés alapján. Avagy merre tovább kitniot?

A Szombat folyóirat megpróbál(t) indítani egy érdekes sorozatot, amiben rabbik válaszolnak egymás kérdéseire.
Eredeti terveik szerint minden irányzat szerepelt volna a rabbinikus hagyomány responzumait idéző „kérdezz-felelek”-ben, de az ortodox hitközség és az EMIH képviselői nem kívántak élni a párbeszéd lehetőségével, arra hivatkozva, hogy az
– „értelmetlen hitvitához”, illetve
– „vetélkedéshez és személyeskedéshez vezethet”.

Mindenesetre az első kérdést Raj Ferenc rabbi tette fel, és én megválaszoltam:

Kérdés:
Szabad-e rizst, borsót és más hüvelyest enni peszachkor? Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Isteni, vagy sötét erők vezérlik a digitális korszakot? – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXV.

92Miként kell használnunk a legújabb technikai vívmányokat, az új és újabb kommunikációs csatornákat?
Károsak ezek a dolgok az emberre, vagy el kell fogadnunk őket és a mindennapjaink részévé kell tennünk mindezeket?
Hol van a határ a különböző kütyük használhatóságában?
Milyen hatással vannak ezek az emberekre?
Mire jók és mire nem jók?
Vallások tanítóit kérdeztük.
Elképesztő módon felgyorsult mostanra az információáramlás és ember legyen a talpán, akit néha nem sodor el, nem téveszt meg, nem terel tévútra ez a hihetetlenül nagy mennyiségű információ és sokféle eszköz – elég csak az okostelefonokra és tartalmukra gondolnunk.
Nem is olyan régen még a gépek testesítették meg a gonoszt. Nemrég pedig már Ferenc pápáról is az a hír szaladt körbe a világban, hogy ő is feliratkozott az Instagramra és már posztolt is egy képet. Kíváncsiak voltunk hát, hogy miként állnak a különböző vallások a technikai fejlődéshez, az új, digitális korszakhoz.
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Hogyan vélekedik az Ön vallása az új, digitális korszakról? Tudja-e, akarja-e, kell-e használnia a legújabb technikai eszközöket, kommunikációs csatornákat?
A válaszom itt olvasható: Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A purimi maszkok, jelmezek megítélése a Halacha szemszögéből – Schlenker Ádám dvár Tórája a Bét Sálom reggeli kiddusán

A Bét Sálom zsinagógában szokás, hogy minden péntek este és szombat délben valaki „dvár Tórá”-t, azaz tóramagyarázatot tart. A Purimot megelőző héten Schlenker Ádám vállalta ezt a micvét.
Az elmondott, rendkívül értékes előadásnak – blogunk kérésére és számára – elkészült az írott változata is, amit Ádám blogunk rendelkezésére bocsátott. Köszönjük!
purim-costumePurim megítéléséhez már a talmudi időktől kezdve ambivalensen viszonyult a rabbinikus hagyomány és a halacha, mivel Purim azon ritka zsidó ünnepek egyike, amely egyszerre hordozza az öröm, sőt a féktelen vidámság megélését, ugyanakkor együtt jár a normaszegéssel is.
Ez a kettősség már megjelenik abban a talmudi történetben is, amelyben Rabbah és Rabbi Zeira ünnepi iszogatás közben összevesznek, majd Rabbah hirtelen felindulásból megöli Rabbi Zeirát. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

17 étel, amihez nem kell külön pészachi kósersági igazolás

bs-peszah-cover_v001Pészáh, sokak kedvenc zsidó ünnepe.
A szabadságról szól, a nemzetté válás és a zsidó öntudat első lépése. Erről korábban többször is írtam már, Az identitásról itt, illetve a zsinagógánk pészáhi identitáskampányáról itt,
Ám az élmény nem csak spirituális, hiszen az ünnepnek nagyon szigorú vallásjogi elvárásai vannak. Mint a belinkelt cikkben is látszik: szigorúan kósert kell enni. Ami még szigorúbb kóser, mint az egész évben, hiszen az ételekre „pészáhi kósersági pecsét” kell, ami igazolja, hogy abban biztos nincsen erjedő, azaz kovászos. Ilyenkor még a konyhánkat is átöltöztetjük.pészáhi konyha Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Magzat, erkölcs, drog, jog – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXIV.

imageKi a felelős?
Felelősségre vonható egy drogozó ember más emberek veszélyeztetése miatt?
A magzat is embernek minősül?
Segít egyáltalán a felelősségre vonás?
Vagy más megoldást kell keresni a kérdésben?
Az eddig tisztázatlan körülmények között történt tragikus következményekkel járó, drogfogyasztással összefüggő törökszentmiklósi eset és annak lehetséges következményei kapcsán született meg mostani kérdésünk, magzatvédelemről, felelősségről, felelősségre-vonásról, jogról és morálról.
Magyar György ügyvéd szerint például a kismamák legfeljebb kábítószerrel való visszaélés miatt vonhatóak felelősségre.
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Ön szerint a tragikus következményekkel járó esetet követően az anyákat felelősségre kellene vonni a magzat veszélyeztetése miatt? Mit mondana a két, terhesen drogot fogyasztó nőnek? Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Isten a világűrben – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXIII.

d3f1a0e5bf22167394eb795ea332eedcMi történik a vallásokkal, ha az emberiség elkezd terjeszkedni a világűrben?
A különböző vallások milyen szerepet töltenek majd be?
Jelen lesznek-e egyáltalán más bolygókon a mai földi vallások?
Korunk egyik legnagyobb tudósa, Stephen Hawking egy nemrégiben megtartott konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberiségnek a túléléshez és ahhoz, hogy ne pusztítsa el önmagát, hogy elkerüljön egy hatalmas katasztrófát, mindenképpen meg kell hódítania a világűrt és kolóniákat kell létrehoznia más bolygókon.
Az Isten tudja sorozatban adott hát a kérdés, hogy az emberrel oly szorosan összefüggő vallások, vajon milyen szerepet kapnak egy ilyen helyzetben.
Vajon a Földön jelenlévő nagyobb vallások a világegyetem más pontjain is felbukkannak majd?
És ha igen, milyen szereppel?
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Milyen szerepe lehet a vallásoknak, ha az emberiség meghódítja a világűrt és különböző kolóniákat hoz létre más bolygókon?
A válaszom itt olvasható: Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Verő Tamás – Radnóti Zoltán: Hogy kezdjünk el kóserül étkezni? 4-5-6. fejezet (Kóser-élet VIII)

kosher_is_binary_tshirt-p235079062687991072envm8_400Ezen munka nyomtatott eredetijét barátom és kollégám, dr. Verő Tamás rabbi állította össze.
A cél az volt, hogy mindenkihez eljuttassa azokat az információkat, amelyek “minimálisan” szükségesek, hogy meg lehessen felelni a kóser étkezés tórai és rabbinikus előírásainak.

Már a cikk elején ki szeretnénk hangsúlyozni, hogy lehetőség szerint törekedni kell a vallási felügyelet alatt készített ételek és/vagy hozzávalók fogyasztására!
Ám amennyiben ez nehezen megoldható, reményeink szerint ezzel, a vallási szabályokat szem előtt tartó cikksorozattal tudunk segítségül minden embernek, akik megpróbálják megtartani a kóser étkezés legalább 3 évezredes szabályait.

Ezen cikkek – a bloggal párhuzamosan – megjelentek a Magyarországi Kóser Felügyelet Facebook oldalán is.

A zsidó élet egyik alapja, hogy az ember milyen élelmiszert juttat be a szervezetébe, a vérkeringésébe, és így a szívébe illetve az agyába.
A Tóra beszél rituálisan tiszta (táhor) és tisztátalan (táme) állatokról. A későbbi korokban a rabbik egységesítették a kóser vágás illetve a kóser étkezés szabályait.

A kóserság egyik legfontosabb, szimbolikus üzenete, hogy ne feledd, az életed legrejtettebb zugaiban, így a konyhájában vagy az éléstárban is zsidónak kell maradni! Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Perek Sirá – A teremtés dala (fordította és az előszót írta: Lefkovics Kornél)

perek siraPerek Sirá – A teremtés dala

Előszó

A Perek Sirá – „A teremtés dala” – valójában tórai és rabbinikus szövegeken alapuló dalok és énekek összessége, melyet az égitestek és a földi testek, növények és különféle állatok énekelnek.
Témáját tekintve hat részre lehet bontani, a hat munkanapnak megfelelően, bár az egészet szokás ismételni minden reggel, Szombatot kivéve. Sábeszkor a „Sir HáJichud” – „Az egyesülés dala” ének helyettesíti.
Habár a Perek Sirá elmondása, imádkozása nem előírás és így nem soroljuk a kötelezően elmondandó imádságok közé, tehát a zsidó világ tág köreiben nem mondják, mégis a nagyon jámbor, Istenfélő embereknek ajánlott. Minél többször mondjuk annál jobb. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A zsidó temetés története, törvényei és szokásai

Jewish-Quarter-32510 cemetery temetőA zsidó vallásjogban pontos szabályai vannak az ünnepeknek és a hétköznapoknak, az örömnek és így a gyásznak is.
Sőt… Mint gyakorló rabbi (lelkész), két évtizedes szolgálatom alatt megtapasztaltam, hogy amikor az ember leginkább egyedül érzi magát, akkor segíthet legtöbbet a hagyomány többezeréves ereje, a törvényei és a szokásai.
Bölcs emberek (és rabbik) ezrei finomították a háláhát, a vallásjogot.
A zsidó temetést emberivé és különlegessé teszi egyszerű, szerény, ám éppen ezért ünnepélyes mivolta illetve az a tisztelet és alázat, ahogyan a haldoklóval, az elhunyttal, majd a gyászolóval foglalkozik az ősi hagyományok szerint eljáró közösség.  Egy kattintás ide a folytatáshoz….