Izrael kategória bejegyzései
Valódi-e a klónozott szarvasmarha? – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXII.
Válasz
Játszhatunk-e Istent?
Teremtésnek minősül-e a klónozás?
Etikus-e klónozással feltámasztani kihalt élőlényeket, vagy táplálkozás céljából használni ezt az eljárást?
Kínában hatalmas felháborodást váltott ki, hogy egy hatalmas állatklónozó üzemet építenek azért, hogy még több szarvasmarhát, (verseny)lovat és (rendőr)kutyát tenyésszenek, pontosabban állítsanak elő. Nagyon sok kérdés merül fel a témával kapcsolatban és még közel sem tudjuk, hogy mi lesz ennek a folyamatnak a vége, milyen mederbe terelődik a klónozás.
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Mi a véleménye az ön vallásának az állatok klónozásáról? Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Verő Tamás – Radnóti Zoltán: Hogy kezdjünk el kóserül étkezni? 1-2-3. fejezet (Kóser-élet VII)
Ezen munka nyomtatott eredetijét barátom, dr. Verő Tamás rabbi állította össze.
A cél az volt, hogy mindenkihez eljuttassa azokat az információkat, amelyek „minimálisan” szükségesek, hogy meg lehessen felelni a kóser étkezés tórai és rabbinikus előírásainak.
Már a cikk elején ki szeretnénk hangsúlyozni, hogy lehetőség szerint törekedni kell a vallási felügyelet alatt készített ételek és/vagy hozzávalók fogyasztására!
Ám amennyiben ez nehezen megoldható, reményeink szerint ezzel, a vallási szabályokat szem előtt tartó cikksorozattal tudunk segítségül minden embernek, akik megpróbálják megtartani a kóser étkezés legalább 3 évezredes szabályait.
Verő Tamás rabbi papír alapon írt alap-munkáját ebben a blog-formában próbáltam internet-baráttá tenni, és kiegészíteni hivatkozásokkal, képekkel illetve rabbinikus döntvényekkel.
Ezen cikkek – a bloggal párhuzamosan – megjelentek a Magyarországi Kóser Felügyelet Facebook oldalán is. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Történelem- vagyis bibliahamisítás, nem általános iskolás fokon – az 5. osztályos történelem tankönyvben
Ezt a cikket írhatnám mint a Rabbitestület elnöke, vagy mint rabbi, vagy mint zsidó, vagy mint apuka…
Válasszuk ki, melyik is illik ide…
Szeretném 4 bibliai (tórai) idézettel kezdeni… (De kezdhetném akár többel is)
Mózes 1. könyve 15. fejezet:
18. Azon a napon kötött az Örökkévaló szövetséget Ávrommal, mondván: A te magzatodnak adom ezt a földet, az egyiptomi folyamtól a nagy folyamig, a Perosz folyamig: 19. A Kénit, a Kenizzit és a Kádmónit, 20. a Chittit, a Perizzit és a Refóimot, 21. az Emórit, a Kánaánit, a Girgósit és a Jevúszit. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A legmagányosabb ember – a zsidó vallásjog szerint – Hagyomány XXV.
Nagymamám Gärtner Margit, Mirjám bát Cirl emlékére, akit a történelem 32 esztendősen gúzsba kötött.
A rabbinikus hagyomány szerint egy rabbinak a világon mindösszesen két fontos dolga volna: felszabadítani az „aguná”-kat és megmenteni a „mámzer”-eket.
Mit is jelent ez?
Aguna jelentése: lekötözött asszony.
Aguná-nak nevezik azt az egyedül álló férjes asszonyt, aki nem tud új életet kezdeni, mert:
– a férje megtagadja a válólevél (get) átadását (napjainkban ez a legtöbbször előforduló eset)
– a férje úgy tűnt el, hogy a holtteste nem került elő.
(Egy ilyen eltűnés lehet szándékos (valaki disszidál), vagy lehet egy egyszerű tragédia (pl. a tengerbe fullad, a harctéren meghal, vagy bent volt a World Trade Center-ben szeptember 11-én). Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A zsidóságukat elhagyó családok gyermekeinek vagy unkáinak visszatérése a zsidó hitre – (Hagyomány XXIII.)
Mindennapi beszélgetésekben sokszor hangzik fel az az állítás, hogy „a zsidóságból nem lehet kitérni”, illetve, hogy „aki zsidónak születik, az is marad, akár vallja a hitet, akár nem”.
Természetesen ez nem felel meg a valóságnak, hiszen lehetséges, hogy a származása alapján valaki zsidó, ám ha hitében nem az, akkor a származás, a vérvonal, a rassz, stb, semmit sem jelent.
Kérem, ne feledjük el: a zsidóság elsősorban egy vallás, egy hit, egy filozófiai rendszer, egy 4 évezredes láncolat, egy közösségi lét és közösségi tudat, a saját szabályaival, ahová be lehet térni (erről többször is írtam a blogomban), vagy ahonnan ki is lehet térni.
És most erről szeretnék írni. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
“Tiltja-e bármelyik vallás a válást?” – a Hir24 honlap kérdése a lelkészekhez XIX.
Van olyan vallás, amelyik megkülönbözteti az elvált embert a többitől? Az elvált ember is gyakorolhatja a vallását?
Ezúttal – Ferenc pápa legutóbbi nyilatkozata után – arról kérdeztük a vallások képviselőit, hogy miként állnak a házasság szent kötelékének felbontásához, mi a véleményük a válásról?
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Mi a hozzáállása az Ön vallásának a válásokhoz, az elválni készülő, vagy elvált emberekhez? Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Elizabeth Taylor — Aki a zsidóságot választotta I.
A zsidóság megélése lehet vallási, identitásbeli, történelmi, vagy akár szólhat egyszerű sorsközösség vállalásról is, akár tudatos az, akár csak valaki megszenvedi a saját zsidóságát.
Hasonlóképpen – a zsidó vallásba való betérés indokai is szerteágazóak lehetnek.
Az ortodox „rabbi”-k egy hangos csoportjának általános véleménye szerint az ember kizárólagosan egy vallást választ és egy vallásba tér be. Kizárólag abból kell vizsgáznia és annak minden szegmensét köteles gyakorolnia. Ha bármit is megszeg a micvák közül, azt számon kérik rajta és akár vissza is vonják a betérését.
Ezen rabbik véleménye szerint, aki bármi más miatt tér be (sorsközösség, Istenszeretet, Izrael-szeretet, stb), az nem számít betérésnek. (Ennek pszichés következményeiről most ne beszéljünk)
Más rabbik (akik szerencsére a többség) szerint elégséges ennél jóval kevesebb a zsidó néphez való csatlakozáshoz, és a betértnek nem kell feltétlenül zsidóbbnak lenni a zsidóknál. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Kóser vagy nem a másik 99%? Két kampány – két út – két világlátás — az 1%-os kampány margójára
Az első – Gerő András – bizony megtalálta a kákán a csomót….
Nem is kicsit…
Nagyon nagyot…
Egy óriási csombékot, miszerint a MAZSIHISZ (értsd, zsidó egyház) – az 1%-os kampányával – Tórát (hagyományt, stb.) szeg!
És ezt boldogan – tágra nyílt szívvel – világgá is kiáltja…
Az már csak legyen az én egyéni problémám, hogy számomra álságos, ha olyan ember kezd vallásjogi kérdésről beszélni, akinek a tollát sokszor pont az ellentettje vezérli. Esetleg még egy konstruktív kritika sem lenne baj, de Gerő háláhikus (vallásjogi – szakmai) ismerete – elegánsan mondva is – hiányos. Akkor meg miért?
(Bár Frölich főrabbi komolyan vette a cikket, és vallásjogilag válaszolt egy cinikus cikkre, de nem tévedek nagyot, ha kijelentem, hogy ez a responzum pont annyit jelentett az eredeti cikk írójának, mint a nadrágszélére freccsent sár…) Egy kattintás ide a folytatáshoz….
"Ez egy próba, hogy felvállald a zsidóságodat" – interjú az origo.hu-n, peszáh apropóján
Ez egy próba, hogy felvállald a zsidóságodat
A zsidók egyik ünnepét, a pészahot a kivonulás, az elkerülés és a kovásztalan kenyér ünnepének nevezik. Idén csaknem egybeesik a keresztény húsvét és a pészah ideje. Az ünnephez kapcsolódó szokásokról, a pészah történelmi hátteréről Radnóti Zoltánt, a Bét Sálom zsinagóga rabbiját kérdezte az Origo.
- A pészah egy identitásünnep, amolyan „coming out” a zsidók számára.
- A zsidó közösségek 3500 éve tartják ezt az eseményt, aki csatlakozik a rendszerbe, annak komoly lelki élményt kell általa átélnie.
- Majdnem minden, a hétköznapokban használt evőeszközt, edényt meg kell tisztítani, újítani, le kell nullázni.
- A Talmud szerint minden Istentől van, kivéve az istenfélelmet.