Egyéb kategória kategória bejegyzései

Budapesti ortodoxia — tiszteletadás egy régi álomnak…

Közzétéve Szerző:
24

Mottó: „cedek cedek tirdof” (MV. 16/20)

A 80-as évek végén, a 90-es évek elején volt egy zsidó társaság.
Róna Aser, Haraszti Sanyi, Megyeri Andris, Orbán Iván, Szalai Kálmán, Lukács Gábor, Lózsy Tamás, Hirschberg Andris, Popovics Áron, és az azóta ortodox rabbivá avatott Rácz Andris. És még biztos néhányan, akikre nem emlékszem.
piroskaKözösen jártunk a Dessewffy utcai ortodox zsinagógába imádkozni, majd a Hannába vacsorázni.
Hallgattuk Herzog Lacit és Alex Lavont, tanultunk tőlük. Viccelődtünk Klein Gabival, Princz bácsival és Rosenberg Gyurival, segítettünk Róna Imrének és Helfer bácsinak.
Messziről csodáltuk Fixler bácsit, az elnököt, Weisz bácsit a sahtert, Mózes bácsit és Krausz bácsit, akik olyan csöndesek és jámborak voltak, mint senki más.
Piroska néni legendás ortodox óvodája fogalom volt a zsidó közösségben.
A budapesti ortodoxia idén 145 esztendős…
Ízlelgetem a szavakat és a számot…
Tiszteletreméltó mindkettő.dessewffy Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

19 dühös ember és a közgyűlés – akik döntenek a budapesti zsidóság jövőjéről

Közzétéve Szerző:
6

e06acd41e282d17ab44aa7a9130619842015 tavasza van, a hitközségi választások éve. Erről szeretnék írni.
Februárban és márciusban delegálják a körzetek (már aki) a küldötteiket a BZSH, majd onnan tovább a MAZSIHISZ közgyűlésébe.
Évtizedeken keresztül érinthetetlen társaság volt ez a két közgyűlés.
Ám….

2014-ben leomlott egy fal a zsidó belpolitikában.
A civil zsidó média szerepet kért és szerepet is kapott a BZSH illetve a MAZSIHSZ életének befolyásolásában.
Bátran kijelenthetjük, hogy példátlan volt az a civil-kampány, ami egy zsinagógai küldött majd egy hitközségi (BZSH) közgyűlés által megválasztott zsidó vezető – Schwezoff Dávid – személyét érintette.

Ennek a kampánynak egyik része volt, a BZSH közgyűlésén szavazó zsinagógai küldöttek többsége által nem ismert „színes” múltjának felderítése és publikálása, ám ezzel párhuzamosan, sőt akár jóval erősebben, jelent meg a zavaros jelenkori munkájának és kapkodó döntéseinek konstruktív kritikája, ellentmondásainak kihangsúlyozása, illetve megbízhatóságának megkérdőjelezése, ebbe beleértve a lehallgatások és kiszivárogtatások miatti erkölcsi felelőssége.
A civil zsidó média hatalma először ingatta meg a BZSH küldöttgyűlésének hatalmát és támadhatatlanságába vetett hitét (reményét?).

Bátran feltehetjük a kérdést: jó-e a civil média ilyen irányú lelkesedése, vagy sem!? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Az I. világháború zsidó hősei — történeteink és emlékeink — III. rész. (15-21)

Közzétéve Szerző:
3

1914_Mindent_meggondoltam,_mindent_megfontoltamAz első két rész után egy barátom felhívott, hogy miért is hívom „hős”-nek, egy agresszor ország (Magyarország) támadó katonáját, aki éppen a határon túl harcol (pl. Olasz fronton). A válasz ennél sokkal bonyolultabb, minthogy igen vagy nem, a forrongó Európai légkörbe elég volt bedobni egy gyufaszálat, és az egész hordó felrobbant.
1)
Sokáig lehet elemezni Ferenc József híres, „Népeimhez!” című levelét. Majd visszaemlékezésében gróf Károlyi Mihály így írja emlékirataiban: „1916 végén, amikor a harctereken a legjobban álltunk, sem Tisza Istvánnak, sem Magyarországnak nem voltak hódító szándékai.”
2)
Ki a hős? Per defitionem:
A hős szó leggyakoribb jelentése olyan férfi vagy nő, aki (…) egy népcsoport, kultúra rendkívüli, önfeláldozó tettet végrehajtó híres személyisége.
Olyan valaki, aki egy átlagos személynél lényegesen kiválóbb jellem vagy rendkívüliek a tulajdonságai, és ezek az adottságok képessé teszik arra, hogy azokat a különleges tetteket véghez tudja vinni (hősies cselekedetek), amelyekről híressé válik.
Ezek a képességek nemcsak testi, fizikai jellegűek, hanem lelki, szellemi erők is. A hős általában megfelel az adott kultúrában jónak és nemesnek tekintett dolgok definíciójának. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

"Teremtett-e Isten földönkívülieket is?" – a Hir24 honlap kérdése a lelkészekhez XV.

Közzétéve Szerző:
4

realetLétezik élet a Földön kívül?
Mit gondolnak a vallások a földönkívüli életről?
Találkozhatunk erre utaló mondatokkal a különböző szentírásokban?

Ezen a héten, a Marson felfedezett – esetlegesen valaha létezett – életre utaló jelekről szóló híradások apropóján kérdeztük meg a világvallások képviselőit.
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Az ön vallása tesz említést Földön kívüli életről? Ön szerint létezik élet ezen a bolygón kívül is?
Válaszom itt olvasható: Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Mit tehet az, aki tehetséges, ám a zsidó vallása korlátok közé szorítja? — (Életmesék XXXIII.)

Közzétéve Szerző:
12

tamirgoodman-post09-praying2Szeretnék mesélni nektek egy történetet….
Vagyis nem is én mesélem, hanem az élet.
A főszereplő Tamir Goodman.
Sok ember számára példaképpé vált ez a 32 esztendős fiatalember. A média felkapta, majd elengedte…
Ki is ő?
Már 7-8 éves gyermekként nagyon tehetséges kosárlabdázónak tartották.
A statisztikák mesélnek. A helyi Jesiva kosárlabda csapatában 35 pontos átlagot dobott, és 11. lett az egyetemi játékoslistán.
Ez lett az élete. Jövőjét – természetesen – profi játékosként képzelte el….
Ám egy napon a rabbija ezt mondta neki:
„Nem lehetsz egyszerre jó zsidó, igazi talmudista és profi kosárlabdázó!”
Azaz ne vesztegesse az időt kosárlabdázásra!
Sokan helyeselték a rabbi szavait. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Így néz ki, amikor valaki – butuska módon – meg akarja hamisítani a MAZSIHISZ felmérését.

Közzétéve Szerző:
5

foreveraloneAz elmúlt mintegy fél esztendőben rengeteg kérdés és megkeresés érkezett a MAZSIHISZ vezetéséhez. Egy része kritikával figyeli a MAZSIHISZ munkáját (bojkott, stb), mások reménykedve (nyitás a civilek felé, stb).
Éppen ezért a MAZSIHISZ vezetése – szakértők segítségével – elkészített egy teljesen anonym – google alapú – kérdőívet, amiben a legfontosabb kérdésekre próbált választ kapni – a közössége tagjaitól.
Természetesen a MAZSIHISZ vezetése is tudta, hogy a kérdőív nem reprezentatív, ám mindenképpen ad valamilyen támpontot a további munkához (az elemzés itt látható). Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A zsidó lakosság aránya a budapesti kerületekben és a képviseletük a közgyűlésben

Közzétéve Szerző:
2

orokjaradek_mazsihisz_emihA BZSH jövőjéről szóló cikkemben található egy táblázat, ami a körzetek (kerületek) által – a BZSH közgyűlésébe – delegált küldöttek számát mutatja.
Emlékeztetőül a jelenlegi küldöttek száma:
1-2-3-12. kerület:     6 fő,
4-15-16. kerület:      2 fő
6. kerület:                9 fő,
7. kerület:              18 fő,
8. kerület:                9 fő,
9-10. kerület:           2 fő,
11-22. kerület:         4 fő,
13. kerület:            13 fő,
14. kerület:              6 fő,
17-18-19-20-21. kerület: 1 fő.
Többen felvetették már, hogy a valós képviselet végett találni kellene egy metodikát vagy egy képletet, hogy a kerületi küldöttek száma valóban – legalább megközelítően – helyes arányban legyen szétosztva és aszerint legyenek a küldöttek delegálva a BZSH 70 tagú közgyűlésébe. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Beszélgetés Simonnal (1932) – Bethlen tér, zsidó iskola, neológia, cionizmus, disszidálás – (Memento-interjú V.)

Közzétéve Szerző:
Válasz

Név: Simon (1932)
Téma: Régi zsidó ünnepek, (2 vh előtti zsidó élet), Budapest.
Interjút készítette: Schlenker Ádám
???????Gyerekkorában a családja milyen formában őrizte meg a zsidó hagyományokat?
Arra határozottan emlékszem, hogy péntek esténként és szombaton délelőtt zsinagógába jártunk a szüleimmel, a Bethlen téri zsinagógába, és a nagy ünnepeket is a Bethlen téri zsinagógában ünnepeltük meg. Az apám nagyon vallásos ember volt, nem ortodox, csak neológ, – ahogy azt hívják -, és minden reggel tfilinnel, taliszban imádkozott, nálunk kóser koszt volt odahaza, és természetesen sábeszkor nem lehetett sem főzni, sem villanyt gyújtani, tehát betartottuk azokat a szabályokat, amelyeket a vallás előír. Szegény apámat elvitték munkaszolgálatba, 1940-től vagy ’41-től minden évben be kellett, hogy vonuljon, haza is jött, de ’44-ben, amikor elvitték, többet nem jött haza. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A vég kezdete… Amikor az igazgató, a volt országos főrabbit csak azért nem viszi bét din elé, mert… ám lányát kitiltják a BZSH FB lapjáról – mert… kérdezni mert

Közzétéve Szerző:
34

Eddig nem nagyon szólaltam meg ilyen közvetlenül…
Nekem Schwezoff Dávid a munkáltatóm.
Pontosan tudom mit jelent ez.
Ám a diplomámat, a rabbinikus tudásom nagy részét és a zsidó etika és erkölcs iránti alázatomat Schweitzer Józseftől kaptam.
7 éven keresztül. 20 éves koromtól. Egy irányban.
Igazgatók jönnek és igazgatók mennek majd.
De a mesterek és az irántuk tanúsított alázat mindig állandó marad.
Ezért írom le ezt a pár gondolatot.
Akit szerda este kitiltottak a BZSH Facebook oldaláról: Vince Judit, leánykori nevén: Schweitzer Judit.
Ő mesteremnek, Schweitzer József volt országos főrabbinak a lánya.
A kitiltás oka: nyilvános és kritikus hangvételű kérdések a vezetőség irányába.
Igen, BZSH FB lapjának az adminjai nem bírják a kritikát…
Judith Leah Vince 2014-11-12 23-08-38
Judit kérte az egyik admintől (4 van), hogy engedjék vissza.
Ő azt mondta, nem ő az illetékes a kérdésben, de a kérést továbbítja. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →