Így néz ki, amikor valaki – butuska módon – meg akarja hamisítani a MAZSIHISZ felmérését.

foreveraloneAz elmúlt mintegy fél esztendőben rengeteg kérdés és megkeresés érkezett a MAZSIHISZ vezetéséhez. Egy része kritikával figyeli a MAZSIHISZ munkáját (bojkott, stb), mások reménykedve (nyitás a civilek felé, stb).
Éppen ezért a MAZSIHISZ vezetése – szakértők segítségével – elkészített egy teljesen anonym – google alapú – kérdőívet, amiben a legfontosabb kérdésekre próbált választ kapni – a közössége tagjaitól.
Természetesen a MAZSIHISZ vezetése is tudta, hogy a kérdőív nem reprezentatív, ám mindenképpen ad valamilyen támpontot a további munkához (az elemzés itt látható). Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A zsidó lakosság aránya a budapesti kerületekben és a képviseletük a közgyűlésben

orokjaradek_mazsihisz_emihA BZSH jövőjéről szóló cikkemben található egy táblázat, ami a körzetek (kerületek) által – a BZSH közgyűlésébe – delegált küldöttek számát mutatja.
Emlékeztetőül a jelenlegi küldöttek száma:
1-2-3-12. kerület:     6 fő,
4-15-16. kerület:      2 fő
6. kerület:                9 fő,
7. kerület:              18 fő,
8. kerület:                9 fő,
9-10. kerület:           2 fő,
11-22. kerület:         4 fő,
13. kerület:            13 fő,
14. kerület:              6 fő,
17-18-19-20-21. kerület: 1 fő.
Többen felvetették már, hogy a valós képviselet végett találni kellene egy metodikát vagy egy képletet, hogy a kerületi küldöttek száma valóban – legalább megközelítően – helyes arányban legyen szétosztva és aszerint legyenek a küldöttek delegálva a BZSH 70 tagú közgyűlésébe. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Beszélgetés Simonnal (1932) – Bethlen tér, zsidó iskola, neológia, cionizmus, disszidálás – (Memento-interjú V.)

Név: Simon (1932)
Téma: Régi zsidó ünnepek, (2 vh előtti zsidó élet), Budapest.
Interjút készítette: Schlenker Ádám

???????Gyerekkorában a családja milyen formában őrizte meg a zsidó hagyományokat?
Arra határozottan emlékszem, hogy péntek esténként és szombaton délelőtt zsinagógába jártunk a szüleimmel, a Bethlen téri zsinagógába, és a nagy ünnepeket is a Bethlen téri zsinagógában ünnepeltük meg. Az apám nagyon vallásos ember volt, nem ortodox, csak neológ, – ahogy azt hívják -, és minden reggel tfilinnel, taliszban imádkozott, nálunk kóser koszt volt odahaza, és természetesen sábeszkor nem lehetett sem főzni, sem villanyt gyújtani, tehát betartottuk azokat a szabályokat, amelyeket a vallás előír. Szegény apámat elvitték munkaszolgálatba, 1940-től vagy ’41-től minden évben be kellett, hogy vonuljon, haza is jött, de ’44-ben, amikor elvitték, többet nem jött haza. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A vég kezdete… Amikor az igazgató, a volt országos főrabbit csak azért nem viszi bét din elé, mert… ám lányát kitiltják a BZSH FB lapjáról – mert… kérdezni mert

Eddig nem nagyon szólaltam meg ilyen közvetlenül…
Nekem Schwezoff Dávid a munkáltatóm.
Pontosan tudom mit jelent ez.
Ám a diplomámat, a rabbinikus tudásom nagy részét és a zsidó etika és erkölcs iránti alázatomat Schweitzer Józseftől kaptam.
7 éven keresztül. 20 éves koromtól. Egy irányban.
Igazgatók jönnek és igazgatók mennek majd.
De a mesterek és az irántuk tanúsított alázat mindig állandó marad.
Ezért írom le ezt a pár gondolatot.
Akit szerda este kitiltottak a BZSH Facebook oldaláról: Vince Judit, leánykori nevén: Schweitzer Judit.
Ő mesteremnek, Schweitzer József volt országos főrabbinak a lánya.
A kitiltás oka: nyilvános és kritikus hangvételű kérdések a vezetőség irányába.
Igen, BZSH FB lapjának az adminjai nem bírják a kritikát…
Judith Leah Vince 2014-11-12 23-08-38
Judit kérte az egyik admintől (4 van), hogy engedjék vissza.
Ő azt mondta, nem ő az illetékes a kérdésben, de a kérést továbbítja. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Beszélgetés Deutsch Gáborral (1935) a holokauszt előtti zsidó életről – (Memento-interjú I.)

Interjúalany: Deutsch Gábor (1935)
Téma: Régi zsidó ünnepek, (2 vh. előtti zsidó élet), budapesti zsidó negyed.
Interjút készítette: Schlenker Ádám
Milyen régi Hanuka ünnepekre tud visszaemlékezni akár a gyerekkorából vagy a későbbiekben?
deutsch-gabor1-243x325A helyzet az, hogy olyan korban voltam gyerek és később ugye fiatalember, amelyet egyfelől a nyilas korszak, és általában a Vészkorszak, másfelől egy másikfajta elnyomó korszak jellemzett, amely a  vallást nem túlságosan tolerálta és így tulajdonképpen csak az otthonban és a templomban volt a Hanuka ünnepelve. Mivelhogy zsidó iskolába jártam, ott is rendeztek hanukai  ünnepséget kimondottan a gyerekek számára,  és emlékszem, hogy a díszteremben még színdarabokat is játszottak. Lényegében mindenki maga ünnepelte meg, még az se volt nagyon, hogy az ablakba tegyék a hanukiját,pedig kell, hogy a csoda hirdetve legyen.De még azt se nagyon tettük meg, hanem inkább bent  a lakásban, családi körben ünnepelte meg az ember a Hanukát.Ott már magában a családban nagyon meleg hangulat uralkodott, összejött a  a nagymamáktól kezdve az unokáig, vagy ha volt dédunoka mindenki,az egész család,gyerekek kaptak hanuka geldet, tehát Hanuka pénzt,de ajándékot nem,és mindenki  játszott. Mit játszottak? Trenderlivel, az egy természetes dolog,mivel az a lényeg,hogy sokszor játsszák, és kipörgessék ezt a mondatot,hogy „Nagy Csodák Történtek Ott”. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

"Hoztam nektek három fényképet…" – Somodi Henrietta fotókiállítását megnyitó beszédem

10644588_10201675247121760_2126874925294014205_oElhangzott 2014. október 6-án, a Bálint Házban, Somodi Henrietta művészettörténész és judaista fotókiállításán (A mellékelt fotók szintén a kiállítás anyagát képzik)
———————————
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Henrietta, Bálint ház vezetése!
Eljöttünk, hogy megnyissunk egy csodálatos fotókiállítást. Ez a képanyag egy, nem oly’ rég megírt könyvnek lett az alapja.
Én is hoztam ma nektek 3 fényképet a zsidó történelemből, és ezeket szeretném átadni nektek. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

2014 – NU? Mely zsidó ALAPÍTVÁNYOKAT támogattak az emberek az 1%-os adófelajánlásukkal?

the-possession-05Egy rabbi feladata igen sokrétű, ám az egyik legfontosabb a környezetének állandó elemzése.
A héber jogrendszer is legfőképpen erről szól: nemzedékről nemzedékre újra kell gondolni a törvényeket és a Tóra üzenetét, miközben belenézek az emberek szemébe, megkérdezem az álmaikat és elolvasom a legújabb társadalomtudományi tanulmányokat.
Ilyen szegmens megvizsgálni az emberek adományozókedvét és lelkesedését.
Évek óta elemzem az egyházaknak adott 1%-os felajánlások változását:
2014-ben, 2013-ban és 2012-ben
Ám a civil szféra és az alapítványok legalább olyan fontosak, mint az egyházak.
2013-ban és 2012-ben
Kijöttek a 2014 tavaszán bevallott 2013-as adóév eredményei, azaz melyik alapítvány milyen támogatást kapott. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Heisler: "Jöttem, láttam, győztem!" – átrendeződés az 1%-os piacon.

mazsihisz_hirdetesMár napok óta figyelem, mit is „hozott” az 1%-os felajánlások terén a Heisler-féle „emlékezetpolitikai” és az „ÉRTÉKEKET TÁMOGATUNK” kampány, ami nem is igazán kampány volt, hanem politikai állásfoglalás, illetve a sokakat megdöbbentő és meghökkentő, ám annál feltűnőbb EMIH-es „kérdezd a rabbit” kampány…
image1
Ezt az elemzést minden esztendőben megcsináltam.
2012-ben és
2013-ban
is. – lehet olvasni és emlékezni.
ÉSSSS VÉGRE!!!
Idén is megjelentek az adatok!!!!
És a feltett költői kérdésemre a válasz egyértelműbb, mint gondolnánk…
2014 tavaszán, az adózók így döntöttek… Egy kattintás ide a folytatáshoz….