11+1 magyar zsidó, akik hazájukért végzett tevékenységükért nemesi címet kaptak

Közzétéve Szerző:
19

hazai1A magyar nemesség a történelem során (1848-ig) feudális előjogokkal rendelkező uralkodó osztály volt. A szabadságharcot követően a nemesi rang már inkább társadalmi jelentőséggel bíró, kitüntető örökös cím volt.
A zsidók egyenjogúsításáról (emancipációjáról) szóló törvényt 1867. november 25-én Andrássy Gyula miniszterelnök terjesztette be.
A képviselőház minden vita nélkül, egyhangúlag, a főrendiház pedig 64 szavazattal 4 ellenében fogadta el a törvényjavaslatot. Ezt követően az uralkodó Habsburg ház – elismeréseként – már a magyar zsidók részére is adományozhatott nemesi címet, amennyiben a tudomány, a kultúra, a gazdaság, vagy a politika területén megfelelő érdemeket szerzett.

1867 és 1918 között több mint 280 zsidó vagy zsidó származású családot emeltek a magyar nemesek közé, és ezek között 26 család kapta meg az arisztokratát jelentő báróságot.
A nemesek között közt nagy hírű orvosprofesszor is, volt olyan író-műfordító is, aki nagy közéleti pályafutása elismeréseként került ebbe a magasságába, ám a legtöbbjük olyan ipari, kereskedelmi vagy pénzügyi egyéniség volt, aki tehetségével jelentékenyen hozzájárult hogy a magyar ipar és kereskedelem világszínvonalra emelkedjen.
Az alábbiakban néhányuk életét ismertetem címszavakban:

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

10+1 pozitív tény az arab-izraeli belső kapcsolatokról

Közzétéve Szerző:
5

tu efratA „tíz tény” sorozat azért indult el, hogy ismeretet terjesszünk a zsidósággal, a zsidó vallással és Izrael országával kapcsolatban. Sok a tévedés és még több a tévhit. Ezekben a cikkekben ritkán merészkedünk a politika igencsak ingoványos területére, ám most Gémesi Robi barátom valami olyat talált ki, ami erősen politika és talán még kevésbé ismert a közvélemény számára.
A hírekből pontosan tudjuk, hogy az arab-izraeli konfliktusok és háborúk uralták az elmúlt 70 esztendő közel keleti politikáját.
A média előszeretettel cikkezik az arab vezetők hangzatos politikai kinyilatkoztatásairól, vagy a cionizmus általános (azaz káros) hatásáról a világban, ám az olvasók nagy része leragad annál a ténynél, amit mutatni akarnak neki.
Ez a cikk arról szól, hogy a terroristák és hadurak mellett vannak rengetegen, akik a békét szeretnék a két nép között, akiknek az ősatyja egy: Ábrahám, alias Ibrahim.  Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Konok Péter jegyzete… cím nélkül —- (ám mindannyian értjük)

Közzétéve Szerző:
10
Magyarkút_Nógrád_vár 100Nógrád faluban 1944-ben már csak kevés zsidó élt.

A szőlőket kipusztító nagy filoxérajárvány előtt, a 19. században még többen voltak; vincellérek, borkereskedők többnyire, a régebbi pincéket is ők építtették-vájatták a Várhegy oldalának riolittufájába. Évszázadokon keresztül Nógrádon haladt át a felvidéki bányavárosok felé vezető kereskedelmi út – márpedig kereskedelem mindig volt, még akkor is, amikor az utat őrző nógrádi vár, a végvári rendszer e jeles darabja rendszeresen gazdát cserélt törökök és magyarok között.
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

9+2 zsidó iparos, aki tehetségével és adójával támogatta az anyaországot

Közzétéve Szerző:
22

c1631vem1281783-at írunk.
A „Systematica gentis judaicae regulatio” rendelet, a bányavárosok kivételével megengedte a zsidóknak a városokban való letelepülést és ezzel a zsidóság közgazdasági tevékenysége jelentős mértékben megnövekedett.
Az „iparos zsidók” megélhetése azonban még mindig lehetetlenné volt téve, mert nem lehettek céhek tagjai.
Az 1790. kiadott De Judaeis törvény megerősítette a zsidók ama jogait, amiket II. Józseftől kaptak és ebben az állapotban éltek 1840-ig, de lényegében az elnyomatás nem szűnt meg.
1840-ben újabb törvény intézkedett a zsidók jogállapotának rendezéséről és ez a törvény kimondta azt is, hogy „mesterségeket akár maguk kezükre, akár vallásukbeli legények segítségével szabadon űzhetnek”.
E törvénnyel kezdődik a zsidók polgáriasodásának korszaka, amelyben erőteljes lendülettel igyekszik feljutni arra a színvonalra, amelyen eloszlik minden előítélet. Legalábbis a XIX. században az a hit járta, hogyha értékes tagjává válnak a társadalomnak, azzal felszámolható a zsidókkal szemben érzékelhető előítélet…

Hogy ez mennyire sikerült, a történelem megválaszolta… Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Egy megdöbbentő hír margójára – "A német megszállásra emlékeztet majd az új emlékmű"

Közzétéve Szerző:
63

Emlékmű épül…
Új emlékmű épül, olvasható a (lapunk alján) Magyar Közlönyben, és adta hírül az MTI.
„Magyarország német megszállásának 70. évfordulójára emlékművet állítanak Budapest belvárosában. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny keddi számában jelent meg…
Az ugyancsak a keddi Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet értelmében az emlékmű megvalósítását nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították. „
szálasi
250px-Shoes_Danube_Promenade_IMGP1297
 
 
 
 
 
 
 
Ez az emlékmű pontosan illik bele abba a politikai irányvonalba, amivel hazug módon próbálják Magyarországról lemosni a saját megtett bűnét.
Ez az emlékmű ott lesz a szovjet emlékművel szemben, ezzel is egymás mellé állítva a két „megszálló” hatalom azonosságát.
Ez az emlékmű pontosan bizonyítja, hogy a 20. századi történelem meghamisítása a könyvek után már az emlékműveket is elérte. (Egy rezsimváltás után a könyveket le lehet majd cserélni, de a szobrok elmozdítása minden pillanatban egy tüntetés vagy egy mozgalom kirobbantója lehet.) Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

10+1 hős, aki segített a bajban

Közzétéve Szerző:
20

103194741953-ban Izrael Állama megalapította a Jád Vásem (angolul Yad Vashem) emlékközpontot.
1956-tól kezdve évről évre fákat ültetnek a Múzeum kertjében azon személyek tiszteletére, akik a saját életüket kockáztatva zsidó embertársaik életét mentették meg a második világháború alatt.
2013. január 1-ig a Világ Igazainak száma – a Jád Vásem honlap adatai alapján – 24.811, melyből 806 megmentő magyar származású.

„Aki egy életet megment, egy egész világot ment meg.” – Olvassuk a Talmudban.
A holokauszt 70. évfordulója közeledtével a Világ Igazairól is meg kell emlékeznünk, hiszen ők számos Világot mentettek meg.

Ebben az összeállításban röviden szeretném bemutatni néhány ismert és néhány kevésbé ismert embermentő történetét.
(Az ötletben és a munkában külön köszönöm a segítséget Miklós Dórinak!) Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

10+1 tény Jeruzsálemről – középhaladóknak

Közzétéve Szerző:
9

christianadrichemkaartjeruzalemKedves Olvasók!
A zsidóság központja: Izrael.
Izrael központja Jeruzsálem, az örök főváros.
Ám Jeruzsálem nem csak a szent helyekről ismerszik meg, hanem egyben egy világváros is.
Már megnéztük 10 tény Izraelről kezdő majd haladóbb szinten és a héber nyelvről. Ez alkalommal szeretnék 10 tényt írni Jeruzsálemről, mint városról. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

11+1 mindenki által ismert budapesti remekmű, melyeket zsidó származású művészek alkottak

Közzétéve Szerző:
21

gresham_palota_1280x1024Az élet minden területén, így a művészet esetében is a Kiegyezés és az 1867. évi emancipáció gyökeres változást hozott: immár izraelitáknak (leánykori nevükön, zsidóknak) is politikailag garantált módon be lehetett jutni az összmagyar képzőművészet porondjára.

A címben jelzett témakör egyáltalán nem szűkös, a témába csak alázattal és nagyfokú precizitással szabadna belevágni.

Korábban vitát váltott ki a zsidó sportolókról szóló cikkel kapcsolatban, hogy mennyi embert hagytam ki a listából, ezért most munkatársammal – Gémesi Robival – szeretnénk elmondani, hogy az alábbi gyűjtés nem követ semmilyen művészetismereti módszertant, semmilyen különleges logikát.
A cél pusztán az, hogy egy-egy ad hoc kiválasztott alkotáson keresztül bemutatásra kerüljön egy töredéke mindannak az értéknek, amelyet az élvonalbeli magyar zsidó művészek a magyar kultúrához hozzátettek. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

10+1 tény a holokauszt előtti magyar – zsidó sportolókról

Közzétéve Szerző:
37

6a010535fc6c30970c0115725662ba970b-800wiA sok-sok héber, izraeli és zsidó tény után nézzünk egy kis magyar-zsidó történelmet!
Bármely ország sportolói büszkeséget és önbizalmat adnak annak a nemzetnek, amelyik küldi őket a világversenyekre.
A magyar – zsidó sportolók szereplését mindig megkülönböztetett figyelem kísérte, hiszen ők nem csak a saját nemzetükért hanem sokszor a zsidó vallás elismerésért is küzdöttek. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Eszter és Zoli rejtvénye — mi a különbség a két kép között?

Közzétéve Szerző:
5

Garai Edler Eszter és Radnóti Zoltán találós kérdése 2013. decemberéből:
Találja meg a 181.000 különbséget a két kép között!
chanukia-300x225image
 
 
 
 
 
A megoldás:
Az első képen látható „tettért” az elkövetőt – M. Tamást – Pesti Központi Kerületi Bíróság 2013. december 7-én meghozott ítéletével, garázdaság vétsége miatt egy évre próbára bocsátotta.
A második képen látható „tettért” az elkövetőket – Szabó Rebeka és Scheiring Gábor parlamenti képviselőt – az Országgyűlés elnöke javaslatára az Országgyűlés 131.000 forinttal illetve 50.000 forinttal (szumma: 181.000 forint) bírságolta meg, mert súlyosan megsértették a Ház rendjét. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →