Amikor elkezdtem héber nyelvet tanulni, nagyon megijedtem a sok krix-krax-tól. Most már tudom, felesleges volt.
Hogy te se félj, sőt beleszeress, elmondok neked 10 érdekességet a héber nyelvről:
1)
Isten héber nyelven teremtette meg a világot és héber nyelven adta a tízparancsolatot,
2)
A héberben kevesebb betű van, mint az angolban (26), szám szerint: 22.
(Nem is beszélve a magyar 40 betűs (Q, W, X, Y nélkül) ábécéről)
3)
A héberben is – a magyarhoz hasonlóan – vannak hosszú és rövid magánhangzók, de ma már nincs különbség közöttük a kiejtésben, így az alap A, E, I, O, U hangokra 15 féle jelölés van. (Azért 15, mert a héberben, ugyanazokra a hangokra léteznek még félhangzók is). 4)
A héber nyelvben az igéknek nincs jelen ideje, csak múlt és jövő.
(Ez talán utalhat a zsidó életfilozófiára is.)
A jelen idejű ige helyett folyamatos melléknévi igenevet használnak, azaz pl. „én őrzök” = „én őrző (vagyok)”
5)
A héber szavak kb. 98%-a három különböző gyökbetűre (mássalhangzó) épül, ami bármely ragozási formában – az eredeti sorrendben – mindig megtalálható az adott szóban.
Pl: H. S. V. gyökbetűk alapjelentése: gondol.
ebből képzett néhány szó: hosev = gondol, mahsev = számítógép, hesbon =számla, máhsává = gondolat, hisév = mérlegel, stb
6)
Az ismert ószövetségi nevek (pl. Mózes, Áron, Jakab, Ruben, Mirjám, Dávid, Simon, Benjámin, József, Mária, Hanna, Judit, Sára, Rebekka, Lea, Ráhel, stb.) mellett olyan nevek is héber eredetűek, mint: Erzsébet (Elisevá, Áron főpap felesége volt, és a görög fordításban Elisabeth-nek fordítják.), Márta, arameus/héber név, jelentése: úriasszony, Tamara, jelentése: datolya, Magdolna, jelentése fodrász, (szó szerint hajnövelő)
7)
Az egyik legismertebb héber név, Eszter, nem is héber név, hanem éppen ellenkezőleg, egy bálvány-istenség, Istar / Astarté-ra utal.
Sőt… az ószövetségi Eszter pont a totális asszimiláció jelképe az Eszter-könyvi történetben, hiszen még a zsidó származását is eltagadja a perzsa királyi udvarban.
8)
A héber nyelv több, mint 2 évezredre (sic!) eltűnt a beszélt nyelvek közül és csak imádkozásra illetve tanulásra használták.
Már az ószövetség utolsó könyvei is (Dániel, Ezra, Nehemia) arameus nyelven íródtak. (ie. 6-5. század)
Ám egy fanatikus nyelvész, Eliezer ben Jehuda (1858 – 1922) elkészítette a 17 kötetes ó- és újhéber szótárát, amivel új lendületet adott annak a mozgalomnak, ami szerint a héber nyelvnek újból beszélt nyelvnek kell lennie.
Ben Jehuda sikerrel járt, hiszen ma Izrael állam beszélt nyelve ismét a héber.
9)
A magyar nyelvbe sok héber (jiddis) szó került át, leginkább a börtönszlengből. Néhány érdekes példa:
– melák <– melech (király)
– haver <– haver (barát)
– córesz <– cárot (bajok) – a magyarba már askenáz kiejtéssel jött át.
– behemot <– behemot (nagytestű jószágok)
– stika <– stika (csönd)
– bóvli <– babilóniai kvázi értéktelen
– jatt <– jad (kéz)
– mázli <– mázál (szerencse)
– kóser, tréfli (tré) <– rituálisan ehető és ehetetlen ételek neve
– meló <– meláhá (munka)- a magyarba már askenáz kiejtéssel jött át (melóhe)
– srác <– serec (nyüzsgő, mozgó, féreg)
– skac <– sekec (nyüzsgő, mozgó, undorító)
– kipaterol <– lepater (kirúg)
– mószer <– mószer (átad, átadó)
– kajak <– koáh (erő) a magyarba már askenáz kiejtéssel jött át (kojach)
és még többek között: smúzol, balhé, nebuló, betli, dafke, handlé, markec, télak (menekülés), pacek, sámesz, smúz, szajré, stb, stb
10) BONUS
A bűvészek által szeretettel használt „abrakadabra” is héber/arám nyelvű szóösszetétel, jelentése: á-bárá-ke-dábrá, azaz „amiképpen a teremtő (Teremtő(?)) mondta.
Olvasd hasonló szeretettel a sorozat többi részeit is!
(a héber nyelvről, Mózesről, a zsidó vallásról, stb)
 
 

Megosztás