"A zsidóság számára véget ért a védekezés korszaka…" – a lubavicsi rebbe 20. évfordulójára.

Támuz 3.
Ma van az utolsó lubavicsi rebbe, Menachem Mendel Schneerson halálának 20. évfordulója.rebbe-qpr
A jórcájt.
A zsidó hagyomány szerint ezen a napon, amikor az eltávozott tetteire és szellemiségére emlékezünk, egy káddist, egy himnuszt mondunk, ezzel is megköszönve a Jóistennek, hogy akit szerettünk, tiszteltünk és elveszítettünk – ő közöttünk járt.
Megköszönjük Neki, hogy ő élt.
Értünk és velünk.
Számomra az utolsó lubavicsi rebbe életének legfontosabb üzenete, hogy akinek lehetősége van, az a lehető legtöbbet tegye meg azért, hogy minden zsidó házba eljusson a Tóra által tanított Istenszeretet, emberszeretet, tisztességesség és alázat. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Rubin Eszter — Amiért írok: zsidónak lenni

Amiért írok: zsidónak lenni

Írta: Rubin Eszter

Válasz Bodansky György Miért nem bírok zsidó lenni című cikkére, mely az Élet és Irodalom 2013. április 5-i számában jelent meg.
Anyám, apám zsidó. Budapesten születtek mindketten. Anyám a háború után pár évvel,  apám negyvennégy tavaszán született. A családunkból senkit sem hurcoltak koncentrációs táborba, apai nagyapám Borban volt munkaszolgálatos, míg nagyanyám első gyermekét várta Pesten. Szülés közben magára hagyták a szülőszobán, orvosok, nővérek, bábák lerohantak az óvóhelyre. Egyedül maradt, lemászott a szülőágy alá. Megoldotta. Ilyenek a zsidó nők. Csecsemővel a karján nem fogadták be a rokonok, veszélyes volt.  A csillagos házban egyik este szólt a házparancsnok, menjen fel a gyerekkel a padlásra, holnap elvisznek mindenkit. Később a villamoson szedték össze a zsidókat, a sorból állította ki egy csendőr a fiatal anyukát, menjen a kisbabával, gyorsan.
Rubin Eszter
Anyai nagyszüleim házilag készült hamis papírokkal  bujkáltak. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Egy újabb antiszemita utcaelnevezés Budapesten: Tormay Cécile — dr. Kádár Judit dolgozata

tormay_szb_(2)Sok ember kapta fel a fejét, amikor egy ez-eddig ismeretlen írónő először szobrot kapott a Józsefvárosban, majd most utcát neveztek el róla a második kerületben. A szobrot először leöntötték, majd tucatnyi cikkben támadták – még a konzervatív oldalról is a sokak szerint antiszemita írónőt. Bár kevesen tudják, hogy 1943-ban maga Horthy Miklós avatta fel egész alakos szobrát, amit később ledöntöttek, vagy más vélemény szerint egy bomba tette tönkre.

Talán a legteljesebb elemzést dr. Kádár Judit írta az írónőről. A dolgozat elég hosszú, de akit érdekel egy korszak antiszemita ujjlenyomata, az bátran merüljön el az olvasásában.

Fájdalmas és megdöbbentő, hogy Wass Albert, Nyírő József és Horthy Miklós után még egy antiszemitáról neveznek el közterületet. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Miért lettem zsidó? – "Budapest – London – Budapest" —– (Betéréstörténetek III.)

Kedves Olvasóink!
Ebben az új sorozatban, arról mesélnek az emberek, hogy miért tértek át a zsidó hitre, hogy élték meg ezt a változást és mit jelent számukra a zsidó néphez tartozás.
Remélem, hogy sok embert fog érdekelni, és sok emberben fog megszüntetni bizonyos előítéleteket. Mert azokkal bővelkedünk.
Gondolom sokan tudjátok, hogy mint rabbi, sokat foglalkozom a zsidó vallásba való áttérés kérdésével.
563851_10151593222177318_1634239499_nA történetek szereplői – nagy részben – a mi zsinagógánkból indultak el ezen az úton.
Ezzel a kis összefoglalóval is szeretnénk tisztelegni előttük, a gér cedek-ek, az igaz betértek előtt.

Betérés Magyarországon, a londoni konzervatív bét dinnel Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Ha a világban létezik magasság és mélység, akkor ez az ember mindkettőt megjárta. Bele is halt. – (Életmesék XXIX.)

Hol volt, hol nem volt, megszületett a 19. század.
Sok zsidó embernek adott lehetőséget, hogy az egyenjogúsítás lehetőségével élve a nulláról indulva világhírű legyen.

Már írtam a blogomban Aschner Lipót akaraterejéről, Zukor Adolf ötleteiről. Schwarz Dávid álmairól, Dr. Steinberger Sarolta tehetségéről, „Kronberger kisasszony” életigenléséről, és persze itt van Weisz Erik, alias Houdini.

buday goldberger leoÁm annak az embernek, akiről ma megemlékezünk – a szülei már a 18. században megteremtették az alapokat, még azokban az években, amikor a zsidó emberek üzleti életét béklyók szorították a földhöz.
A mi főszereplőnk ezt az örökséget nem elherdálta, hanem – erejéhez képest – a lehető legtökéletesebbé tette.
Ez a férfi pontosan 136 esztendeje született és szinte napra pontosan 67 évet élt.
1945. május 5-én halt éhen Magyarország egyik leggazdagabb embere.  Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Botrány! Már Magyarországon is szégyenkezés nélkül lopják és építik be a zsidó sírköveket a betonútba.

IMG_20130428_1024052013 tavasz.
Miskolcon járunk.
A Mindszenti temető oldalsó bejárata (Dankó u.).
Belépünk.
Megdöbbenve látjuk, hogy a frissen betonozott járdába beépítve egy zsidó sírkő található. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Újabb botrány – és remélem ezúttal sem hallgatnak majd az emberek…

Russland-Nord, Erschießung von Partisanen
 
A mellékelt képen partizánok kivégzését láthatjuk a II. VH alatt…
Ám az akadémia szerint:
“Mivel a kifejezés közvetlenül utal az önkényuralmi politikai rendszer kiépítését elősegítő idegen állam fegyveres erejére, a szovjet hadseregre és annak irreguláris katonai „szervezetére”, nem használható közterület elnevezésére.”
Ők nem tudták, de te már igen, hogy Egy kattintás ide a folytatáshoz….

"Árulkodó Júdás!" – Egy gyermekkori rossz emlék felelevenítése (és elemzése)

Gyermekkoromban, lehettem 8-10 éves, talán picit több, az általános iskolában gyakorta hangzott fel a csúfolódó: „árulkodó Júdás / nem kap piros tojást…!” versike.
Kapott belőle mindenki bőven.
Fájt is nekünk.
nagyorrúAkkor kisgyermekként, akinek vajmi fogalma sem volt, nemhogy Júdás szerepéről, de még a Bibliáról sem, már ab ovo elkönyveltem ezt az embert valami született nagyon-rossznak, aki elviszi még a piros csokitojásaimat is.
Júdás a rossz…
Aztán eltelt néhány esztendő és megjelentek cizelláltabb szidások (káromkodások) is.
A zsidózás.
„Te zsidó vagy!” – mondták nekem… Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A békítés felelőssége – Beszélgetés keresztények és zsidók viszonyáról pészáh és húsvét alkalmából

Sokak kérésének eleget téve felteszem a rabbi-blogra, a Vasárnapi Hírek 2013. március 30-i lapszámában megjelent páros interjút.
(Szerző: Krausz Viktória)
————————————————————–

Ritkán esik egybe húsvét és pészah, az idén ez így történik. Ezért ültettünk egy asztalhoz két „bloggert”, akik a mai világ legújabb eszközeit is használva szolgálják egyházukat. Vajon hogyan élik meg ők az ünnepüket, mit gondolnak keresztények és zsidók viszonyáról? Kiss Ulrich jezsuita pappal és Radnóti Zoltán rabbival beszélgettünk.
scan7364_50x40,5cm_peszach_sacham_csaladnal_2003_04_10ut_33film_9 Egy kattintás ide a folytatáshoz….