
Nemrég egy vallásos zsidó család kérdezte tőlem:
„Rabbi, elengedhetjük gyerekünket a Halloween-partira?”
Hosszabb levélben válaszoltam nekik, amit most itt is megosztok:
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Nemrég egy vallásos zsidó család kérdezte tőlem:
„Rabbi, elengedhetjük gyerekünket a Halloween-partira?”
Hosszabb levélben válaszoltam nekik, amit most itt is megosztok:
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Aki ismer engem, tudja, hogy a kedvenc zsidó tudományágam a „rabbinikus döntvények” elemzése, héberül „sut irodalom”, tudományosan: „responzum”.
Számomra már maga a kérdés elolvasása is nagyon izgalmas dolog, sokszor egy időutazás, majd annak szegmentálása, elemzése és a helyes döntés megtalálása az igazi kihívás.
Ezen a blogfelületen tucatnyi cikket írtam már magam is – ebben a kérdésben.
Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemen évek óta tanítom – akár rabbihallgatók, akár „csak” tanárhallgatók számára -, hogy hogyan álljanak hozzá bármilyen felmerült vallásjogi kérdéshez.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Elul zsidó hónapja van. A zsidó közösségek számára ezek a napok – évezredek óta – az isteni találkozás és a megtérés időszakai.
Az elmúlt hetekben ismét fellángolt a vita arról, hogy támogatható, tűrhető vagy tilalmas a rasszista múltú politikusok támogatása. Két hete Tamás Gáspár Miklós ennek a kérdésnek hosszas cikket szentelt a www.merce.hu-n.
Továbbá internetes portálok nyilvánosságra hozták több újságíró náci múltját, akik közül az egyik egy katolikus szellemiségű hírportál főszerkesztője lett, a másik pedig egy ortodox zsidó hírportál állandó külső szerzője.
Az egyik – a keresztény hírportál főszerkesztője – az eset kirobbanása után lemondott a pozíciójáról, míg a másik – a zsidó honlapon publikáló újságíró – nem mondott le, ám egy megbánó és bocsánatkérő cikket jelentetett meg, hogy akkor még fiatal és meggondolatlan volt.
A fiatalember „megtérése” ellenére a kommentelők nagy része azt kérte számon az újságírótól, hogy miért csak a botrány kirobbanása után jött a megtérése, és miért nem az elmúlt néhány esztendőben tette meg ezt a nagyon fontos lépést, amikor már javában írt cikkeket a zsidó olvasóközönség számára. Tegyük hozzá, tényleg nagyon fiatal volt még, kamaszgyerek náci szimpátiái idején, de azt megelőzően, hogy másokon kéri számon nem eléggé Izrael-párti véleményüket, másokat kever az antiszemitizmus gyanújába, mégis illet volna ezt tisztáznia. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Néhány esztendeje szokássá vált, hogy a Mazsihisz-Bzsh által kiadott zsinagógai naptárhoz (héberül: luáh) írunk egy rövid előszót, egy kis tanítást, amiben beszélünk a zsidó időről, a történelemről vagy akár magáról a naptárról. Az esztendő múltán ezeket a naptárokat már nem használjuk, így az előszó is elveszik.
Hogy ezek a gondolatok ne vesszenek el, ezért összegyűjtöttem az elmúlt évek előszavait, amelyeket részben Darvas István, részben én írtam.
Olvassátok szeretettel! Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Szerte az országban, hetek óta kapják az emberek a koronavírus elleni védőoltást.
Hál’ Istennek!
Minap felhívott valaki, hogy elmondhatja-e (vagy el kell-e neki mondania) a „sehehejánú” áldást, amikor éppen az oltást kapja? Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A nyárvége mindig szomorú időszak a zsidó hagyományban. A jiddis népnyelvben drájvohennek, azaz „háromhét”-nek nevezik azt az időszakot, ami támuz hónap 17-e és áv hónap 9-e között van. Az időszak klasszikus héber neve: „bén hámecárim”, amely szókapcsolat Jeremiás könyvében fordul elő (1/3): כָּל רוֹדְפֶיהָ הִשִּׂיגוּהָ בֵּין הַמְּצָרִים, azaz „mindenki, aki üldözi őt, utol is éri, szorongatások közepette”.
Miért szomorú ez a három hét?
A próféták leírásai ezekben a nyári napokban, óráról órára erősödött a szorítás és nőtt a fájdalom az ostromlott Izraelben, ám legfőképpen a szent városban. Támuz és áv hónapban törtek be Jeruzsálembe a zsidó népre támadó ellenséges seregek, azaz a zsidó nép dísze, szentsége és fővárosa erőszak áldozatává vált. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Helló Világ!!!
Az on-line világ már véget ért, ám a közösség megmarad! Éppen ezért bevezettük, hogy minden szerdán 19:00-tól közösen tanulunk
Darvas István barátom és kollégám, illetve én tanítunk 20-20 percet, majd a végén mondjunk egy közös esti imát.
A helyszín a szokásos ZOOM szoba:
https://zoom.us/j/8992906955
Meeting ID: 899 290 6955
Kapunyitás: 18:45 – tanulás: kb. 19:00 – Ima: 19:45
Várunk mindenkit szeretettel! Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Előre szólok, ez a dolgozat egy eléggé hosszú írás lett.
Nem is biztos, hogy egyszerre kell elolvasni, ám ha bármikor is megakadsz a szombati főzéssel kapcsolatban, tudd, hogy ide vissza tudsz jönni, és (remélem) meg fogod találni a választ!
A zsidóság élménye
Napjainkban sokan keresik az utat a saját zsidó gyökereikhez. Ilyenkor rengeteg irányba lehet elindulni. Várnak ránk a héber betűk, a zsidó imák, a zsidó ünnepek vagy a zsidó hétköznapok megismerése.
Természetese mind-mind fontos egyenként is, vagy akár együtt is.
Ám ha kapaszkodót keresünk, akkor ebben az útkeresésben a Tóra segítséget nyújt az elinduláshoz, amikor 3 tevőlegességet említ, amelynek megismerése és betartása, mint a zsidó vallási identitás jele (héberül: ot – אות) van megemlítve: Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Ezen cikk eredetije 2019. január 24-én jelent meg a Szombat folyóiratban.
Örömmel olvastam Balla Zsolt kollégám és barátom írását, a Dunában még meg nem talált csontok témájában.
Ám Balla rabbi nyitott kapukon kopogtat, hiszen minimális eltérés van az ő szavai és a Mazsihisz véleménye között. Mindannyiunk számára szent kötelesség, hogy a megtalált csontokat el kell eltemetni, ahogyan ezt a Mazsihisz is tette 3 esztendeje. Teljes egyházi és világi konszenzus által kísérve.
Ám a diskurzus itt másról szól: magáról a kutatásról! És itt már némi eltérés van rabbi és rabbi között… És úgy tűnik, hogy az információhiány néha elhamarkodott megnyilatkozásra sarkall embereket. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
1054.
Ekkor szakadt szét a katolikus egyház keletire (görög) és nyugatira (római). Úgy tűnik, a keleti most tovább szakadozott. Az orosz ortodox egyház ugyanis megszakítja kapcsolatait a konstantinápolyi patriarkátussal, mivel a konstantinápolyi ökumenikus patriarkátus szinódusa de facto elismerte az ukrán ortodox egyház autokefáliáját (önállóságát) – eddig Moszkvához tartoztak ők is.
Szóval az orosz-ukrán konfliktus újabb színtérre terjedt tovább. Mi pedig gyorsan
megkérdeztük a különböző vallások tanítóit:
Volt-e egyházszakadás az ön vallásában és ha igen, akkor milyen okból kifolyólag történt?
Ön szerint nemzetek – illetve azok vezetői – közötti konfliktusok indokolttá tehetik-e egy egyház szétszakadást? Egy kattintás ide a folytatáshoz….