hitközség kategória bejegyzései

Neológia egyik öndefiníciója – egy vallásjogi kérdés alapján. Avagy merre tovább kitniot?

Közzétéve Szerző:
Válasz

A Szombat folyóirat megpróbál(t) indítani egy érdekes sorozatot, amiben rabbik válaszolnak egymás kérdéseire.
Eredeti terveik szerint minden irányzat szerepelt volna a rabbinikus hagyomány responzumait idéző „kérdezz-felelek”-ben, de az ortodox hitközség és az EMIH képviselői nem kívántak élni a párbeszéd lehetőségével, arra hivatkozva, hogy az
– „értelmetlen hitvitához”, illetve
– „vetélkedéshez és személyeskedéshez vezethet”.

Mindenesetre az első kérdést Raj Ferenc rabbi tette fel, és én megválaszoltam:

Kérdés:
Szabad-e rizst, borsót és más hüvelyest enni peszachkor? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A purimi maszkok, jelmezek megítélése a Halacha szemszögéből – Schlenker Ádám dvár Tórája a Bét Sálom reggeli kiddusán

Közzétéve Szerző:
Válasz

A Bét Sálom zsinagógában szokás, hogy minden péntek este és szombat délben valaki „dvár Tórá”-t, azaz tóramagyarázatot tart. A Purimot megelőző héten Schlenker Ádám vállalta ezt a micvét.
Az elmondott, rendkívül értékes előadásnak – blogunk kérésére és számára – elkészült az írott változata is, amit Ádám blogunk rendelkezésére bocsátott. Köszönjük!
purim-costumePurim megítéléséhez már a talmudi időktől kezdve ambivalensen viszonyult a rabbinikus hagyomány és a halacha, mivel Purim azon ritka zsidó ünnepek egyike, amely egyszerre hordozza az öröm, sőt a féktelen vidámság megélését, ugyanakkor együtt jár a normaszegéssel is.
Ez a kettősség már megjelenik abban a talmudi történetben is, amelyben Rabbah és Rabbi Zeira ünnepi iszogatás közben összevesznek, majd Rabbah hirtelen felindulásból megöli Rabbi Zeirát. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

17 étel, amihez nem kell külön pészachi kósersági igazolás

Közzétéve Szerző:
Válasz

bs-peszah-cover_v001Pészáh, sokak kedvenc zsidó ünnepe.
A szabadságról szól, a nemzetté válás és a zsidó öntudat első lépése. Erről korábban többször is írtam már, Az identitásról itt, illetve a zsinagógánk pészáhi identitáskampányáról itt,
Ám az élmény nem csak spirituális, hiszen az ünnepnek nagyon szigorú vallásjogi elvárásai vannak. Mint a belinkelt cikkben is látszik: szigorúan kósert kell enni. Ami még szigorúbb kóser, mint az egész évben, hiszen az ételekre „pészáhi kósersági pecsét” kell, ami igazolja, hogy abban biztos nincsen erjedő, azaz kovászos. Ilyenkor még a konyhánkat is átöltöztetjük.pészáhi konyha Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Budapest legrövidebb forradalma, ami 3 nap alatt győzött és egy rendkívüli protest-történelemórán elmondott beszédem. (Páva utcai zsinagóga, 2016. február 26)

Közzétéve Szerző:
Válasz

2016022457Egyik percről a másikra történt…
Tényleg a semmiből bukkant elő.
A 444.hu újságírója vett észre.
Mindösszesen alig 3 napig tartott.
– 2016. február 23., kedd 9:22:
Megjelent a cikk Magyari Péter tollából, miszerint másnap, szerdán „különleges” szobrot avatnak a Páva utcai holokauszt emlékmúzeum (sic!) szomszédságában.
A cikk címe magáért beszélt:
Zsidógyűlölő és svábfaló politikus előtt hajt fejet a Fidesz alelnöke
A MAZSIHISZ még aznap tiltakozott – lásd itt
– 2016. február 23-24. kedd este, szerda reggel:
Még kedd este a MAZSIHISZ vezetése elveti a többek által felvetett és támogatott performance-ellendemonstráció ötletét, mondván, hogy a szellem erejével kell ezt a csatát nyerni és nem sípokkal, kereplőkkel és tömeggel, mint a Hóman szobornál.
Ezen döntéssel párhuzamosan a MAZSIHISZ – péntek délutánra – rendhagyó történelemórát hirdet György Péter vezetésével. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A kérdés: régen, hogyan volt világos a zsinagógákban péntek esténként? Az egyik válasz a miskolci zsinagógában látható, ám már csak nyomokban.

Közzétéve Szerző:
Válasz

32-1024x685
Olyan sokszor képzeltem el, ahogy az ókorban, a középkorban, vagy a 19-20 században, péntek esténként, hogyan lobbannak fel a gyertyák a zsinagógákban, hogy szeretve és ölelve világítsák be az imatermet, hiszen a szombat beköszönte a napnyugtával kezdődik.
Synagogue02Magam előtt láttam a több több tucatnyi kis fénycsillagot.
A gyertyák helyei sok helyen ma is láthatóak, mint a fentebbi barokk, itáliai zsinagógában, a Tóraszekrény előtti kandeláberekben, vagy az itt látható krakkói zsinagóga mennyezetről lelógó hosszú lámpásokban.
Ám a technika előrehaladtával változott a világítás is.
Szívem egyik csücske az 1856 és 1863 között épült miskolci zsinagóga, aminek tervezője Ludwig Förster volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Szerdócz Ervin rabbi: Az én Erdélyem, zsidóságom, Máramarosszigetem, álmaim és a cél — önéletrajz gyanánt… – Életmesék XXXIX.

Közzétéve Szerző:
Válasz

dsc_00391Önéletrajz gyanánt…
Szülővárosom Máramarossziget. „Sziget” név önmagában misztikus.
A Jeruzsálemi Szentély idején a Főpap ruhájának két misztikus kellékét, az Urimot és a Tumimot a Talmud két szigettel azonosítja. A várost három folyó határolja: a Tisza, az Iza és a Mára teszi szigetté.
Máramaros névadója a Mára folyócska. A Máramaros névben a Mára eredetileg „mori” volt a „maros” pedig „mors”. Ősi indoeurópai nyelven a „mori” tengert, állóvizet jelent. A „mors” jelentése: „holt”. Egy ismeretlen így határozta meg a várost: „Sziget… egykor-volt, édes vásárhely”. 1951-ben az „egykor-volt” Sziget, az akkor már zsidók nélküli város légüressé vált állapotába születtem. Akkorra a hajdan volt „élő tenger” holt, állóvízzé lett. Minden utca, minden ház, minden sarok még őrizte zsidó múltját, titkait. Az „egykor-volt” zsidó sziget emlékeivel, titkaival végleg bezárult. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Magyarországi neológ hagyományok – döntvény a hamvasztás témakörben – 1965-ből – Hagyomány XXIV.

Közzétéve Szerző:
Válasz

phoca_thumb_l_rabbiavatas1935A magyarországi modern vallásos zsidóság – közkeletűbb nevén a neológia – az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik „terméke” volt, hiszen az annyira áhított emancipációeléréséhez a befogadó nemzet – bizonyos fokú – asszimilációt kívánt meg.
Ez az időszak lett a neológ mozgalom bölcsője és eszmei alapja.
A neológia történetében nem sokkal később szimbolikus esemény zajlott le: Ferenc József király-császár visszaadta a forradalom után elkobzott zsidó vagyonok egy részét, azzal a feltétellel, hogy abból az összegből meg kell alapítani a neológ mozgalom vallási-oktatási intézményét: a Rabbiszemináriumot.
Az 1877–es iskolakezdésre az egyetem nemzetközi hírű tudósokat, rabbikat és oktatókat csábította a katedrájára és az iskolapadokból nagy tudású tudósok és rabbik indultak el a világhír felé.
Csak néhány név a dicső múltból:
Goldziher Ignác, Kaufmann Dávid, Bloch Mózes, Blau Lajos, Bacher Vilmos, Lőw Immánuel, Scheiber Sándor, Guttmann Mihály, Richtmann Mózes, stb, stb. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A zsidóságukat elhagyó családok gyermekeinek vagy unkáinak visszatérése a zsidó hitre – (Hagyomány XXIII.)

Közzétéve Szerző:
Válasz

anyakönyv2Mindennapi beszélgetésekben sokszor hangzik fel az az állítás, hogy „a zsidóságból nem lehet kitérni”, illetve, hogy „aki zsidónak születik, az is marad, akár vallja a hitet, akár nem”.
Természetesen ez nem felel meg a valóságnak, hiszen lehetséges, hogy a származása alapján valaki zsidó, ám ha hitében nem az, akkor a származás, a vérvonal, a rassz, stb, semmit sem jelent.
Kérem, ne feledjük el: a zsidóság elsősorban egy vallás, egy hit, egy filozófiai rendszer, egy 4 évezredes láncolat, egy közösségi lét és közösségi tudat, a saját szabályaival, ahová be lehet térni (erről többször is írtam a blogomban), vagy ahonnan ki is lehet térni.
És most erről szeretnék írni. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kellenek-e a népnek a zsidó alapítványok? – Elemzés a 2014-es 1%-os alapítványi kampányról

Közzétéve Szerző:
Válasz

palkó boglárkaÉn nagyon szeretem a számokat….
Ha szeptember, akkor 1%… Mindenki izgatottan figyeli, hogy a „nép hangja” mely zsidó alapítványokat emeli fel vagy ejti le.
A tavalyi (2013-as adóév)
és a két évvel ezelőtti elemzés után,
itt az idei, a 2014-es adóév!
Nézzük meg, mit változott az elmúlt évben a zsidó adakozási kedv…
De mindenekelőtt egy kis emlékeztető a tavalyi adóévről: Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A nép hangja – Isten hangja? A 2014/15-ös 1%-os kampány eredménye: fent és lent

Közzétéve Szerző:
1

Zoltai GusztávViharos év volt a 2014-es a zsidó berkekben.
Nyugtalan és a hírekben nem mindig pozitívan szereplő MAZSIHISZ kontra kiváró EMIH…
Melyik lesz szimpatikusabb a népnek…
Mindenki izgatottan figyeli, hogy a nép hangja mely zsidó alapítványokat emeli fel vagy ejti le.
Ezt az elemzést minden esztendőben megcsináltam.
2012-ben és
2013-ban és
2014-ben
is. – lehet olvasni és emlékezni.
Kóser kampány, vagy zsidó celeb kampány? Melyik jött be? (erről anno egy elemzést is írtam…)
Hát akkor nézzük az idei számokat! Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →