A mindenkori kihívások – a szingliség @ új szó 2.

A cikk eredetije, a szlovákiai Új Szó című magyar napilap “vasárnaplélek” mellékletében található rovatom második írása.
—–
A szingliséget a társadalom egyre inkább ismeri és elismeri.
Felvetődhet a kérdés, hogy ez mennyire hasznos és jó, a válaszhoz azonban meg kell ismerni, hogy mit is mond erről a zsidó hagyomány.

Elsősorban azt, hogy már az első embernek, Ádámnak is párt teremtett az Isten, Évát. Mert az ember társas lény. A szingliséget a zsidó hagyomány egyáltalán nem ismerte, elképzelhetetlen volt, hogy valaki egyedül éljen, legyen az férfi vagy nő.

Ha szinglikről beszélünk, akkor elsősorban lányra gondolunk, ám ma már a férfiszingliség is elfogadott kifejezés. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A szembenézés művészete – a félelem @ „új szó” 1

A cikk eredetije, a szlovákiai Új Szó című magyar napilap „vasárnaplélek” mellékletében található rovatom első írása.

—————-
Sok-sok kérdéssel kezdem a gondolatsort, hiszen ezek visszhangzanak a lelkünkben, amikor a félelemről beszélünk.
Miként győzhető le, mit lehet tenni az ismeretlentől, az idegentől való félelemmel
Elutasítani vagy harcolni vele?
Esetleg szembenézni és elfogadni?
Sőt, egyáltalán meg kell-e ismerni a félelem tárgyát, a félelem gyökerét, vagy ne is foglalkozzunk vele, nézzünk át rajta?

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A szombat főzés vallásjogi háttere – haladók számára

Előre szólok, ez a dolgozat egy eléggé hosszú írás lett.
Nem is biztos, hogy egyszerre kell elolvasni, ám ha bármikor is megakadsz a szombati főzéssel kapcsolatban, tudd, hogy ide vissza tudsz jönni, és (remélem) meg fogod találni a választ!

A zsidóság élménye
Napjainkban sokan keresik az utat a saját zsidó gyökereikhez. Ilyenkor rengeteg irányba lehet elindulni. Várnak ránk a héber betűk, a zsidó imák, a zsidó ünnepek vagy a zsidó hétköznapok megismerése.
Természetese mind-mind fontos egyenként is, vagy akár együtt is.

Ám ha kapaszkodót keresünk, akkor ebben az útkeresésben a Tóra segítséget nyújt az elinduláshoz, amikor 3 tevőlegességet említ, amelynek megismerése és betartása, mint a zsidó vallási identitás jele (héberül: ot – אות) van megemlítve: Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Szputnyik vagy Apolló? Azaz kilőttek az egyházi támogatások

(Fontos információ: ez a cikk a 2019. szeptember 13-i állapotot tükrözi, azaz pár tized %-os növekedés még várható az év végéig!)

Amikor tavaly sopánkodtam, hogy a 2017-i számhoz (1.046.362 fő) képest 2018-ban 5%-al csökkent (993.955 fő) az egyháznak adományozók száma, akkor most idén felkiáltok: OMG!
Valaminek köszönhetően óriást ugrott minden szám, hiszen idén 1.219.741 fő ajánlotta fel az adója 1%-át valamely egyháznak a 31 közül.
Ez 225.786 új felajánló!
Ez brutális 22,7%-os adományozói növekedés…
(A végleges tavalyi (2018-as) számok itt találhatóak)

Összegszerűen:
idén, 2019-ben, 6.225.780.975 forinton osztozhattak az egyházak,
míg tavaly csak 4.760.615.207 forint volt ez az összeg.
ez is 1.465.165.768 forintos növekedés.
Ami 30,77%-os, azaz még brutálisabb növekedés.

Már csak egy kínzó kérdés maradt:
vajon a zsidó egyházak tudták-e tartani ezt a lépést, vagyis nem lépést, hanem szökkenést??? Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Áv hónap, aminek két neve van: „vigasztalhatatlan” és „vigasztaló”

Szeretnék pár szót írni az áv hónap különleges szabályairól. Ennek az oka, hogy e hónap a zsidó hagyomány legellentmondásosabb hónapja. A halál és az élet hónapja.
Áv hónap „mázál”-ja, (zodiákus) az oroszlán, a hősiesség jelképe, annak ellenére, hogy mindkét jeruzsálemi Szentélyt áv hónap 9. (héberül: tisabeáv) napján rombolták le.
Elsőt a babilóniai birodalom (Nabukadnecár) ante 586-ban, míg a másodikat a római birodalom (Titus) post 70-ben.

Áv hónapnak rengeteg szabálya van. Ezek megtartása a mai napig összeköt bennünket a saját múltunkkal.

A hónap 3+1 részre választható.
1) a hónap első kilenc napja, jiddisül: „nájntég”
2) az azt követő néhány nap, egészen teliholdig, azaz „tu beáv”-ig, azaz áv 15-ig,
3) teliholdtól egészen a hónap végéig tartó két hét.
+1) Áv 9-től egészen a zsidó újévig tart a 7 vigasztaló hét.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Egy borzalmas új technika a magyar zsidóság életében.


Egy szombat cikk apropóján fekete-fehéren előjött az amitől már régóta félünk. Nem csak az eszme jön külföldről, hanem a technika is.
Ez a módszer ezeddig ismeretlen volt a hazai zsidó közéletben. Hát akkor íme, befutott. Ám menjen mihamarább jó messze innét!
Az utóbbi években a világ megismerte a “fake news” illetve a “kamu profil”-ok szerepét a közvélemény befolyásolásában. A látszólag független hírforrásokból megfelelő gyakorisággal érkező információ, előbb-utóbb evidenciává válik az egyszerű olvasó számára. Ez egy választás kimenetelén is igen sokat tud változtatni. Most egyébként az izraeli közvélemény is kezdi a gyakorlatban megtanulni, hogy mit is jelent mindez.
És most már látható, hogy ez megjelent az aktív magyar zsidók aprócska körében is. Valljuk be, ez egyszerre szomorú és vicces fejlemény.
Mi értelme van valakivel szemben karaktergyilkosságot megkísérelni ebben a közegben?
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Miért van szakálluk a vallásos zsidóknak? — "Miért?" sorozat 6. rész

Mint a legtöbb zsidó szokás, a szakáll növesztése is egy bibliai (tórai) parancsolatra megy vissza:
„Ne nyírjátok kerekre a fejeteken a hajatokat és ne rontsd el szakállad szélét!” (M III. 19:27)
Érdekesség, hogy arra nincs előírás, hogy növesszünk bármilyen hajat, szakállat vagy szőrzetet, ám arra van, hogy mit NE csináljunk vele! Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Miért gyújtanak a zsidók péntek esténként gyertyákat? – "Miért?" sorozat 5. rész

https://www.youtube.com/watch?v=618IKgQ2wys&t=1
Ha létezik népszerű jelkép a vallásos zsidóságban, akkor a péntek esti két gyertyatartó és maga a gyertyagyújtás, biztos az; annak ellenére, hogy a Tóra egyetlen egy szót sem ír erről a hagyományról, nemhogy megparancsolná azt.
A Tóra lezárása után mintegy két évezreddel a Talmud bölcsei (Bávli – sábát 25b) írják elő, hogy péntek este, a zsidó házakban (lehetőség szerint a hölgyeknek) gyertyákat kell gyújtaniuk. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A holokauszt és a jövő: csontok hídja a Dunán

A lentebb olvasható cikk a nyomtatott változata a Magyar Narancs 2019/4. számában jelent meg, 2019. január 24-én és az on line verzió február 23-án.
A búvárlás a Duna fenekén, lassan nyolc évtizeddel a történtek után, nem old meg semmit, nem vigasztal meg senkit, és nem mutat előre, ahogy Kertész Imre mondta, a holokauszt „jövője” felé.Eszem ágában sincs vitatni a magyar és az izraeli kormányzat, illetve a közöttük közvetítő Köves Slomó jó szándékát a Duna átfésülésének ügyében, hogy hátha akadnak még benne csontok, amelyeket valahogyan össze lehetne kötni a 74 éve a folyóba lőtt zsidókkal. De ez a közös emlékezésre szánt program – képtelenség. Sőt, káros. Mert azt hihetjük, hogy ezzel meg is oldjuk a közös emlékezés kérdését. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Miért hordanak a zsidók kipát (sábeszdeklit)? — “Miért?” sorozat 4.

A nem vallásos világ számára a kipa (közkeletű nevén: sábeszdekli, jiddisül: jármilke), vagy fejfedő állandó hordása az egyik legkevésbé érthető parancsolat.
Jó, jó, szép hagyomány…
No, de ez egy micva, azaz isteni utasítás lenne, vagy csak egy sivatagi nép megmaradt szokása?
Ennek a kétkedésnek a legkézzelfoghatóbb oka, hogy a Tórában egy szó sincs a kipáról, vagy bármi fejfedőről.
A Talmud a Sábát 156b oldalon elmesél egy történetet, ahol káldeus csillagjósok azt mondják a még gyermek Náhmán bár Jichákról édesanyjának, hogy fiából tolvaj lesz.
Az anyuka megijedt és attól a pillanattól nem engedte, hogy a kis Nachman egy pillanatra felfedje a fejét. Ezt mondta a fiának: „Fedd be a fejed, és akkor az ég félelme lesz rajtad, és imádkozz az isteni irgalmasságért!
A projekt működött mert a kisgyermekből nagy rabbi lett!
Egy kattintás ide a folytatáshoz….