Szerte az országban, hetek óta kapják az emberek a koronavírus elleni védőoltást.
Hál’ Istennek!
Minap felhívott valaki, hogy elmondhatja-e (vagy el kell-e neki mondania) a „sehehejánú” áldást, amikor éppen az oltást kapja? Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A mindennapi tanuláson minap megkérdezték tőlem, vajon nem érzem-e igazságtalannak, hogy Facebook tele van a gyászhírek után odaírt „báruh dáján háemet”, az „igaz bíróra” mondott (szomorú) áldással, ám a világban sokkal több csodás és szép dolog van, mint szomorúság, akkor arra miért nem mondunk ilyen sűrűn áldást?
Lehet mondani áldást ha látunk valami szép dolgot? Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Amikor egy kollégám tanácsot kért tőlem, és elmesélte az alábbi történetet, akkor nem tudtam, hogy éppen mosolyogjak vagy sírjak.
Mondhatnám azt is, hol volt, hol nem volt…
A történet bő egy évtizede kezdődött el, amikoris egy vallásos zsidó fiú beleszerelmesedett egy nem zsidó lányba.
A lány betért a zsidó vallásba és mindketten komolyan gondolták mind a kapcsolatot, mind a zsidóságot.
Éveken keresztül szombatot tartottak, kóser ételt fogyasztottak, a lány mikvébe járt, és mindent megtettek, amit egy vallásos zsidó pár megtesz. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Az elmúlt napokban komoly és értékes vitákat generált(am) a Facebookon a nemváltó (trangender) Abby Stein haszid/rabbi/nő személyével és életével kapcsolatban.
Természetesen rengeteg tudományos és laikus kérdés és rengeteg tudományos és laikus válasz olvasható a témában.
Ám nagyhatású rabbik is állást foglaltak a kérdésben, ami azt jelenti, hogy ezt a „problémát” nem is próbálják marginálni, mondván, hogy ha nem beszélünk róla, akkor nem is létezik. A transzszexualitás egy létező állapot, érzelemvilág és életmód. Foglalkozni kell vele!
Nézzük meg a legalapvetőbb kérdéseket!
– Ki számít nemváltó személynek?
– Mi alapján dől el és hová tartozik vallásjogilag, a nők vagy a férfiak közé?
– Mi a különbség a mainstream ortodox és a konzervatív halahikus kérdésfeltételek és döntések között ebben a tekintetben?
A mostani kérdés nagyon egyszerű és mégis nagyon provokatív, mert a konzervatív, magyar zsidó közéletbe behozza a „gender” kérdést.
A mostani kérdés nagyon aktuális, hiszen én is személyesen és sokszor találkoztam vele. Sőt, az emberek nagy részének ez nem is kérdés…
Miről is beszélünk?
A tény: egy elhunytnak csak lánygyermeke van.
Mondhatja-e ő, – „a nő” – a gyászolók kádisát vagy inkább bízzon meg egy „férfit” (egy idegent?) – pénzért, hogy ő mondja el helyette a gyászolók himnuszát – napról-napra.
A válasz természetesen nem feket – fehér, sőt nem is szőke vagy vörös, hanem majd’ minden színben játszik. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A Szombat folyóirat megpróbál(t) indítani egy érdekes sorozatot, amiben rabbik válaszolnak egymás kérdéseire.
Eredeti terveik szerint minden irányzat szerepelt volna a rabbinikus hagyomány responzumait idéző „kérdezz-felelek”-ben, de az ortodox hitközség és az EMIH képviselői nem kívántak élni a párbeszéd lehetőségével, arra hivatkozva, hogy az
– „értelmetlen hitvitához”, illetve
– „vetélkedéshez és személyeskedéshez vezethet”.
Mindenesetre az első kérdést Raj Ferenc rabbi tette fel, és én megválaszoltam:
Kérdés:
Szabad-e rizst, borsót és más hüvelyest enni peszachkor? Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Ebben a sorozatban megtörtént eseteket szeretnék leírni, amelyekkel megkerestek engem és megpróbáltam válaszolni a felmerült kérdésekre. Bízom abban, hogy a válaszaimmal tudok irányt mutatni, hogy az érdeklődők kiigazodjanak a vallásjog sokszor nagyon nehéz területein.(Szeretném hangsúlyozni, egy háláchikus döntéssel nem mindig kell egyetérteni. Ezek a cikkek kizárólag az én véleményemet tükrözik, és egyik testületnek sem hivatalos véleménye. Szívesen veszem azok a véleményét, akik érdemben szeretnének reagálni a cikkekre.)
Ennek a kis munkának az is apropót adott, hogy a magyarországi zsidó közéletben egyre inkább előkerülnek azok a kérdések és viták, amiken a nyugati zsidó közösségek és az amerikai zsidó társadalom már évtizedekkel ezelőtt túllépett, – és a maga módján – de már feloldotta a problémákat. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Ebben a sorozatban megtörtént eseteket szeretnék leírni, amelyekkel megkerestek engem és megpróbáltam válaszolni a felmerült kérdésekre.(Szeretném hangsúlyozni, egy háláchikus döntéssel nem mindig kell egyetérteni. Ezek a cikkek kizárólag az én véleményemet tükrözik, és egyik testületnek sem hivatalos véleménye. Szívesen veszem azok a véleményét, akik érdemben szeretnének reagálni a cikkekre.)
Ennek a kis munkának az is apropót adott, hogy a magyarországi zsidó közéletben egyre inkább előkerülnek azok a kérdések és viták, amiken a nyugati zsidó közösségek és az amerikai zsidó társadalom már évtizedekkel ezelőtt túllépett, – és a maga módján – de már feloldotta a problémákat.
Merre induljak? Mit egyek? Hogyan maradjak törvényeinkhez hű a diaszpórában? — és a kérdések napról-napra gyűlnek és gyűlnek…
Ebben a kis gyűjteményben próbálok választ adni felmerült kérdésekre.
Ez a cikk naponta bővül, mert a kérdések feldolgozásához elég sok idő kell, és ezáltal köszönöm meg annak a néhány embernek, akik segítettek nekem ennek a gyűjteménynek az összehozásában.
Fontos megjegyezni, hogy a válaszok az ortodox döntvényhozók véleményét tükrözik.
Olvassátok szeretettel ezt a gyűjteményt és tanuljátok alázattal a zsidó vallásjogot!
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Ebben a sorozatban megtörtént eseteket szeretnék leírni, amelyekkel megkerestek engem és megpróbáltam válaszolni a felmerült kérdésre.(Szeretném hangsúlyozni, egy háláchikus döntéssel nem mindig kell egyet érteni. Ezek a cikkek kizárólag az én véleményemet tükrözik, és egyik testületnek sem hivatalos véleménye. Szívesen veszem azok a véleményét, akik érdemben szeretnének reagálni a cikkekre.)
Egy kattintás ide a folytatáshoz….