1898 május 3-án született és,
1978, december 8-án, hunyt el Golda Meir.
1948. május 14.
Egyike azon 24 politikusnak, akik aláírták Izrael Állam függetlenségi nyilatkozatát.
1948-1949 Izrael moszkvai nagykövete.
1949-1956 Izrael munkaügyi minisztere.
1956-1966 Izrael külügyminisztere.
1969-1974 Izrael miniszterelnöke. (A világ harmadik női miniszterelnöke.) Egy kattintás ide a folytatáshoz….
162 esztendeje, 1850. december 7-én született meg az a férfi, aki a világtörténelem egyik leglátványosabb, ám talán az egyik legellentmondásosabb találmányát fejlesztette ki. Ő volt Schwarz Dávid, aki a léghajózás valamennyi alapvető kérdését megoldotta és feltalálta „a szilárd burkolatú, kormányozható léghajót”. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy község Kárpátalján, Tiszaújlak.
Furcsa egy hely volt az, a krónikák szerint a zsidók bonyolították le Tiszaújlak kereskedelmi forgalmának 95-96%-át.
Ezen a településen éltek a zsidó Steinberger-ék. A jómódú családnak 1875-ben megszületett hetedik gyermeke, egy kislány, akit Sárának neveztek el. Ez a kis Sára már 25 évesen történelmet írt Magyarországon. Ki is volt ő??
Ma – 2012. november 24-én – van halálának 46. évfordulója. Emlékezzünk rá! Egy kattintás ide a folytatáshoz….
1944 november 21-én egy idős házaspár – Kemény Ferenc és felesége, Schäffer Jolán – a budapesti gettóba vonulásuk helyett, önkezűleg vetettek véget az életüknek.
A büszke diplomata és pedagógus nem tudta elviselni, hogy az az ország, aminek annyi érdemet szerzett – ilyen sorba taszítsa agg gyermekét.
Ki volt az a zsidó ember, akinek a halálának 60. évfordulóján a szülővárosában, Nagybecskereken szobrot avattak és maga a szerb parlament elnöke, Predrag Marković mondott beszédet, ám Budapesten még egy utcát sem neveztek el róla?
Ki az, akit így elfelejtett szülőországa, és mindösszesen egy sportiskola és egy mellszobor őrzi a nevét Eger városában, ahol alig 4 évig dolgozott? Ki az akinek hazájában a neve és az arcképe „csak” egy kis értékű bélyegen szerepel, ám az első újkori olimpia színhelyén, – az athéni stadionban – márványba van vésve?
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
122 esztendeje, 1890. november 12-én, született meg az a hölgy, akiről már 18 esztendős korában így ír a korabeli sajtó:
„Kronberger Lili kisasszony nemcsak, hogy kiérdemelte a műkorcsolyázó bajnok büszke czímét, hanem egyenesen hívatott e czím viselésére. Munkája tökéletes. Ez a fenomenális tehetséggel megáldott leány, olyan a jégen, mint egy gyönyörű költemény.”
Nem véletlen, hogy így írnak erről a fiatal zsidó kislányról, (héber nevén, Ziszl Szárá) hiszen abban az esztendőben már ő a magyar sport első női világbajnoka, amely címet még háromszor véd majd meg.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
(Feleségem nagymamája és az ő családja emlékére, akiket Reviczky Imre kimentett a pokolból…)
116 esztendeje, 1896 november 4-én született meg az a katona, aki a legnagyobb hőstetteit nem a fronton hajtotta végre, hanem az emberi tartás és becsületesség megvédésében, egy oly korban,
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,…
mikor besúgni érdem volt, s a gyilkos,
az áruló, a rabló volt a hős,…
mikor ki szót emelt, az bújhatott,
s rághatta szégyenében ökleit,…
mikor gyermeknek átok volt az anyja,
s az asszony boldog volt, ha elvetélt,… Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Ha 1944-ben valaki baloldali volt és esetleg zsidó is, akkor ez azt jelentette, hogy meg fog halni. Lehetett fegyvert fogni, és mártírként meghalni Pesti Barnabás, vagy Szenes Hanna, vagy lehetett „szerencsével” túlélni, mint Déry Tibor vagy dr. Radó György.
Ám egy 56 esztendős szociáldemokrata pártfőtitkár, főszerkesztő, újságíró mit tehet? – Semmit…
Egyszer még sikerült megszöknie a nácik karmai közül, ám másodszorra már egy gyors tárgyalás után kivégezik.
Ez 68 esztendeje, 1944. november 2-án történt.
Őrizzük meg mi az emlékét, ha már 2011-ban, a róla elnevezett budapesti (XVII. ker) teret átnevezték Kósa Pál parkra.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
1874. március 24-én született és 1926. október 31-én hunyt el a világ talán legismertebb magyarja. És ez nem túlzás…
Tegyenek egy próbát! Kérdezzék meg külföldi ismerőseiket, kiket ismernek, Puskás Öcsi-t, vagy Gábor Zsazsá-t netán Johnny Weismüller-t vagy a mi „hősünket„? Szerintem az eredmény minimum döntetlen lesz… (Bár G. B. Shaw szerint Jézus és Sherlock Holmes után ő lett a világ harmadik legismertebb embere.)
De térjünk vissza erre az érdekes, szomorú, zsidó-magyar sorsra, ami az övé volt.
Ő önmaga már fiatalkorától kezdve megtagadta szülővárosát, ám ennek nem az volt az oka, hogy nem szerette volna ezt az országot, hanem, hogy „amerikaiként” már akkor is könnyebb volt érvényesülni.
Főszereplőnk, a jiddis anyanyelvű Weisz Májer Sámuel rabbi és jogtanácsos és Steiner Cecilia negyedik gyermekeként született meg 1874-ben, a pesti hetedik kerület közepén, a mai Wesselényi és Csengery utca sarkán. Furcsa nevet kapott: Erik. Weisz Erik.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
„Tovább él a nap, amikor megláttam,
Tovább él a perc, amit úgy kívántam.
Tovább élek én, tovább él ő bennem,
Mit tehetnék mást, ha egyszer őt szerettem?”
Amikor pontosan 118 esztendeje, 1894. október 18-án megszületett a jómódú Deutsch (később Déry) Károly ügyvéd és Rosenberg Ernesztin gyermeke, Tibor, akkoriban még csak a legelszántabb munkásmozgalmi aktivisták hallottak azokról az eszméről, amiknek ez a fiatalember 24 éves korától egészen 83 évesen bekövetkezett haláláig szerelmese lett.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
1981. október 16-án – nagyon fiatalon, 66 esztendősen – halt meg Mose Dáján
.
Pedig akár még ma is élhetne.
Ám ő ebben a 66 esztendőben többet élt át, többet élt meg, és többet élt túl, mint más 120 év alatt. Négy háborút harcolt végig tábornokként, mégis egy betegség vitte el. Egy kattintás ide a folytatáshoz….