Immáron 2 esztendeje nem írtam a zsidó civil szféra 1%-os támogatottságáról, ezért úgy gondolom 2022 után ismét nézzünk rá a civil zsidó szervezetekre, hogy is áll a támogatottságuk?
A legfrissebb, 2024. október 26-i listát használom.
Nincs könnyű dolga a keresőnek, mert 29.337 civil szervezet (pdf) vágyakozik az adófizetők adójának 1%-ára. (Excelben itt olvasható a felajánlók listája)
A válasz röviden: NEM.
Hosszan: IGEN.
A kérdés megválaszolásához meg kell ismerni a neológ hitközség felépítését, és választási rendszerét.
Ha feltárjuk a jelenlegi, egyébként mindenki által látható hibákat, és kijavítjuk azokat, akkor biztonságban lesz a neológ mozgalom.
Kezdjük az elején!
Megvan a Mazsihisz és a Bzsh új elnöke. Az újságok leírták az új elnökök új szavait. Ők úgy érzik és azt éreztetik, hogy: „Hatalmas győzelmet arattunk, akkora győzelmet arattunk, hogy még a Holdról is látszik”
Én pedig ilyenkor csak hümmögök, hiszen tudom, hogy a Bzsh és a Mazsihisz választási rendszere leginkább a 250 esztendős amerikai elektori választási rendszerhez hasonlít, azzal a különbséggel, hogy ott 4-8 esztendőnként – a szavazók számának váltazása arányában – újraosztják az arányokat, itt meg nem. (Ez az első gyenge pont, amit lentebb majd elemzek.)
Kezeljük tényként, hogy a Bzsh körzeteinek és a Mazsihisz hitközségeinek küldöttei – általában az elnök és/vagy a rabbi iránymutatása szerint – nagyjából egy irányba szavaznak.
Éppen ezért egy közösség szavazatán nem nagyon látszik meg az adott közösség esetleges sokszínűsége.
(Ez a „tömb-tény” nem ördögtől való, hiszen a hívők általában azért mennek egy adott közösségbe, mert az ottani rabbi számukra a követendő példa.)
Ennek a rendszernek pontosan ellentettje a MAOIH választási rendszere. Az ortodox hitközség közgyűlésén minden egyes hitközségi tag szavazhat.
Ez a képviseleti rendszer hasonló, mint egy közvetlen parlamenti választás. Aki állampolgár: szavazhat. Aki hitközségi tag: szavazhat.
Bár ez a rendszer látszólag demokratikusabb, de ilyen taglétszámnál sokkal sebezhetőbb is.
És be is következett. A báránybőrbe bújt Emih, a volt mazsihiszes jogi képviselője segítségével léptetett be izraeli, emih alkalmazottakat és így döntő módon változtatta meg a szavazók számát, elferdítve a magyar ortodoxia autonóm akaratát.
A végeredmény ismert: a meghekkelt demokratikus választási rendszer segítségével az Emih (hathatós külső támogatással) tönkretette a magyar ortodoxiát és végül ellopta magát az egyházat is.
És itt érkezünk el az eredeti kérdéshez: a Mazsihisszel is meg lehetne tenni – jogtisztán – ugyenezt vagy hasonlót? Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Vasárnap megtörtént a Bzsh vezetőségének megválasztása.
Mindenki nagyon készült.
Vagy talán mégsem?
Jártamban-keltemben azt éreztem, hogy az emberek most úgy látják, hogy ennek a választásnak nincs akkora tétje, mint 4 évvel ezelőtt. Semmi harci hangulat nem volt, csak a remény a nyugodt folytatásra.
És ez jó! Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Tisztelt Rabbi Urak, Elnök Hölgyek, Elnök Urak és Államtitkár Urak!
Egy elmúlt év és egy új év határán állunk…
Mindenkinek vannak pillanatai, amit visszacsinálna, ha tudná.
Azt mondja, ha újra kezdhetném, ha lenne még egy esélyem, és a múltbéli hibáimat bárcsak kijavíthatnám…
Mindenkinek vannak álmai, amit nappal is álmodik.
Van egy jó hírem: Van esély!
A zsidó ember naponta háromszor imádkozik.
Egészen az újév beköszöntéig, még az utolsó pillanatban is elmondja a főimában:
“Báréh álénu ez hásáná házot”,
azaz
“áldd meg nekünk ezt az évet!” Egy kattintás ide a folytatáshoz….
2015. március 26-án lezajlott egy/a közgyűlés.
Nem voltak kamerák, sem újságírók hada… Semmi felhajtás…
Oda a Schwezoff, oda a médiafigyelem… 🙂
Pedig a tét többszörösen is nagy volt.
Kukucskáljunk be a nagy ajtó mögött zajló pici nyüzsgésbe!
A hitközség ügyvezető igazgatójának kérdése mindig izgalmas ügy, hiszen kell keresni a 70 tagú közgyűlésben egy
– éppen munkanélküli,
– (nagy) vezetői gyakorlattal bíró
– közgazdászt, pénzügyest
– aki nem ijed meg egy milliárdos költségvetésű cég adminisztrációjának
– egyszemélyi (!) vezetésétől.
Ez nem könnyű.
Sőt… A Zoltai Gusztáv után jövő Schwezoff korszak mutatta a rendszer csődjét. A kontraszelekció és a szakemberhiány miatt szinte bárki bekerülhet egy vezető pozícióba, csak 30-35 szavazat kell hozzá, az meg egy ügyes és alapos embernek könnyen összegyűjthető, pláne ha nincs ellenfele.
Hogy idén nem ez történt, az csak a szerencse műve. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Ahogy növekedik a penészvirág a BZSH küldöttgyűlésének auráján, úgy érződik, hogy itt valamit tenni kell.
Nem kicsit, nagyon.
Vannak, akik a precíziós sebészlézert javasolják, mások meg a napalmot.
Ám azt mindenki tudja, hogy ez a rendszer „így és most” már önmaga karikatúrájának a karikatúrája. A Síp utca egy elvarázsolt kastéllyá vált az elmúlt bő fél évben.
Nem tudjuk melyik tükörből ki néz ki ránk, vagy hol hol nyílik meg egy padlólemez, netalántán éppen hol ugrik ránk valami démon vagy esik ki egy csontváz a szekrényből.
Pedig mi csak gyanútlanul sétálunk a folyosón. És zsidók akarunk lenni.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
„Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve
nézem, amit meglátok hirtelen.
Egy pillanat s kész az idő egésze,
mit száz ezer ős szemlélget velem.
Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak,
öltek, öleltek, tették, ami kell.
S ők látják azt, az anyagba leszálltak,
mit én nem látok, ha vallani kell.
Tudunk egymásról, mint öröm és bánat.
Enyém a mult és övék a jelen.”
Nehéz napokat élek meg…
Keresem, kihez is legyek méltó…
Menjek vagy maradjak?
Mit kérnek „ők” tőlem?
Rabbi lettem, ez számomra azt jelenti, hogy „az őssejtig vagyok minden ős”, és nem tudom tétlenül nézni, ahogy atomjaira hullik szét, ami számomra „a minden„.
A Misna áldásokról (bráhot) szóló részének utolsó fejezetének utolsó mondatát szeretném ideidézni:
ואומר (תהלים קיט) עת לעשות ליי הפרו תורתך. רבי נתן אומר, הפרו תורתך עת לעשות ליי:
„És így mondja (a 119. zsoltár): ‘ideje van, hogy tegyünk az Örökkévalóért, mert szétszakították a Tórádat’, rabbi Nátán így mondat: ‘szétszakították a Tórádat, ezért ideje van, hogy tegyünk az Örökkévalóért’„ Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Összeállt egy lista… Ezek az emberek 2015 tavaszán elkezdenek egy munkát, aminek (leegyszerűsítve) háromféle vége lehet:
1) Felszámolják a teljesen feladat-nélküli BZSH-t, ami csak a pénzt viszi és a bürokráciát növeli, majd a körzetek önálló jogkörrel tovább dolgoznak.
2) Folytatják ezt a munkát az eddigi felosztással, ami – mint korábban le is írtam – egyáltalán nem képviseli a budapesti zsidóság eloszlását, és néhány körzet eldönt mindenki helyett mindent.
3) Átalakítják a közgyűlés összetételét – a korábban már általam kielemzett hazug arányok helyett – a valós arányok szerint, és akkor esetlegesen lehet egy komolyan vehető érdekvédelmi szerve a budapesti zsidóságnak.
Ebben a cikkben szeretném elemezni ezt a 80 küldöttet, akiket a közösségek – általában a vezetőik vagy a rabbijuk „tanácsára” – delegált a BZSH közgyűlésébe. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
2015 tavasza van, a hitközségi választások éve. Erről szeretnék írni.
Februárban és márciusban delegálják a körzetek (már aki) a küldötteiket a BZSH, majd onnan tovább a MAZSIHISZ közgyűlésébe.
Évtizedeken keresztül érinthetetlen társaság volt ez a két közgyűlés.
Ám….
2014-ben leomlott egy fal a zsidó belpolitikában.
A civil zsidó média szerepet kért és szerepet is kapott a BZSH illetve a MAZSIHSZ életének befolyásolásában.
Bátran kijelenthetjük, hogy példátlan volt az a civil-kampány, ami egy zsinagógai küldött majd egy hitközségi (BZSH) közgyűlés által megválasztott zsidó vezető – Schwezoff Dávid – személyét érintette.
Ennek a kampánynak egyik része volt, a BZSH közgyűlésén szavazó zsinagógai küldöttek többsége által nem ismert „színes” múltjának felderítése és publikálása, ám ezzel párhuzamosan, sőt akár jóval erősebben, jelent meg a zavaros jelenkori munkájának és kapkodó döntéseinek konstruktív kritikája, ellentmondásainak kihangsúlyozása, illetve megbízhatóságának megkérdőjelezése, ebbe beleértve a lehallgatások és kiszivárogtatások miatti erkölcsi felelőssége.
A civil zsidó média hatalma először ingatta meg a BZSH küldöttgyűlésének hatalmát és támadhatatlanságába vetett hitét (reményét?).
Bátran feltehetjük a kérdést: jó-e a civil média ilyen irányú lelkesedése, vagy sem!? Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A BZSH jövőjéről szóló cikkemben található egy táblázat, ami a körzetek (kerületek) által – a BZSH közgyűlésébe – delegált küldöttek számát mutatja.
Emlékeztetőül a jelenlegi küldöttek száma:
1-2-3-12. kerület: 6 fő,
4-15-16. kerület: 2 fő
6. kerület: 9 fő,
7. kerület: 18 fő,
8. kerület: 9 fő,
9-10. kerület: 2 fő,
11-22. kerület: 4 fő,
13. kerület: 13 fő,
14. kerület: 6 fő,
17-18-19-20-21. kerület: 1 fő.
Többen felvetették már, hogy a valós képviselet végett találni kellene egy metodikát vagy egy képletet, hogy a kerületi küldöttek száma valóban – legalább megközelítően – helyes arányban legyen szétosztva és aszerint legyenek a küldöttek delegálva a BZSH 70 tagú közgyűlésébe. Egy kattintás ide a folytatáshoz….