Engedi-e Isten a marihuána fogyasztását? – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XLIV.

Ha két dolog nagyon távol áll egymástól, akkor az bizonyára a vallás és a kábítószerek lesznek. De mi van, ha egy tudatmódosító szer egyben orvosság is lehet bizonyos betegségekre?
Mi most megkérdeztük:
Ha a magyar törvények megengednék, akkor ön javasolná, vagy ellenezné az orvosi kannabisz egészségügyi felhasználását a közösségének tagjai számára?
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A zsidó civil szféra szomorú helyzete az adó 1% fényében vagy árnyékában.

Évek óta elemzem – persze szubjektív módon – a zsidó egyházak és a zsidó alapítványok támogatottságát és társadalmi beágyazottságát.
Megnézem miképpen rendelkezik az a kb. másfél millió ember, aki az adója 1%-ával egy egyházat és egy civil szervezetet támogat.
2018 szeptemberében kijött az első adat (ez kb 98%-os feldolgozottságot jelent).
A zsidó egyházak körében megdöbbentő fordulat történt, amit le is írtam.
Ám az már nehezebben kiszámítható, hogy a kevésbé „hangos” zsidó alapítványok eredményeiben hogyan visszhangzik ez az eredmény?
Hát akkor nézzük meg a zsidó faktort!
(Akinek kedve és ideje van, az akár pdf-ben vagy excel-ben is megnézni és böngészheti mind a 27.188 civil szervezetet!)
(Az első adat: több, mint ezerrel nőtt az alapítványok száma a tavalyi 26.136 szervezethez képest) Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Megdöbbentő fordulat az egyházi 1%-os arányokban…

Rögtön egy rossz hír…
Sajnos a tendencia folytatódik, hiszen idén (2018. szeptember 14-i állapot)
988.735 fő adott az egyházaknak, míg tavaly
1.046.362 fő, ami azt jelenti, hogy
57.627 fővel kevesebb adózó támogatta az egyházakat.
Ez 5,5%-os csökkenés.
(A kiemelt programra tavaly 325.320 fő adott pénzt, idén: 289.956 fő, azaz ez is nagyon nagyon csökkent.) Egy kattintás ide a folytatáshoz….

"A hangok" – A BZSH-MAZSIHISZ által szervezett újévi fogadáson elmondott beszédem

Tisztelt Rabbi Urak, Elnök Hölgyek, Elnök Urak és Államtitkár Urak!
Egy elmúlt év és egy új év határán állunk…
Mindenkinek vannak pillanatai, amit visszacsinálna, ha tudná.
Azt mondja, ha újra kezdhetném, ha lenne még egy esélyem, és a múltbéli hibáimat bárcsak kijavíthatnám…
Mindenkinek vannak álmai, amit nappal is álmodik.
Van egy jó hírem: Van esély!
A zsidó ember naponta háromszor imádkozik.
Egészen az újév beköszöntéig, még az utolsó pillanatban is elmondja a főimában:
“Báréh álénu ez hásáná házot”,
azaz
“áldd meg nekünk ezt az évet!” Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Be kell-e tiltani bármilyen szimbólumot, vagy jelképet? – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez – Vendégoldal@Darvas István főrabbi III.

„Ha valamit be kéne tiltani, azok nem a jelképek, hanem a háborúk.”
A horogkereszt (vagyis a szvasztika) eddig tiltott helyeken jelenhet meg.
Németországban, a videojátékokban újra engedélyezik a horogkereszt megjelenítését. Számos kérdést felvet ez az egyetlen mondat, mi most
erre kérdeztünk rá:
Ön mit gondol, be kell-e tiltani bármilyen szimbólumot, vagy jelképet? Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A tűzvészektől a világ pusztulásáig – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XLIII.

Tűzvész és katasztrófa mindenütt.
Akkor közeledik a világvége?
Globális felmelegedés, olvadó sarkkörök, természeti katasztrófák, az utóbbi hónapokban pedig egyre több tűzvészről érkezik híradás. Sokan már a világvégét emlegetik és a különböző szentírásokra mutogatnak. Lássuk mit mondanak az írások ismerői, a vallási tanítók, akik
erre a kérdésünkre válaszoltak:
Ön szerint a világunkban megjelenő természeti katasztrófákra úgy kell tekintenünk, mint a világot fenyegető jelekre?
Az ön vallásában mit jelent a tűzvész?
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Miért utáljuk a hajléktalanokat? – gondolatok egy új törvény margójára

Ezen cikk eredetije 2018. július 9-én jelent meg a 24.hu honlapon, kvázi reakcióként egy beterjesztés előtt álló törvényre, ami – nemes egyszerűséggel – közmunkával súlytaná a hajléktalanokat.
(Ha tetszik a cikk, jelezze egy like-al 24.hu honlapon is! – Köszönöm!)
Radnóti rabbi: Miért utáljuk a hajléktalanokat?
Szorongás, undor, félelem… Egymás mellett élő furcsa szavak… A ránk mászó pók, a földön tekergő halványzöld sikló, vagy a szeretteink orvosi leleteiben olvasható bizonytalan bőrbetegség diagnózisa… Mind-mind valami ismeretlen élmény előszobája. Mi lesz utána? Félünk. Néha undorodunk. Van aminek tudományos neve is van: pl. arachnophobia… Sőt, külön wikipédiás szócikk listázza a fóbiákat
Most új fóbia ütötte fel a fejét az országban. Azokat is utáljuk és azoktól is félünk, akik nálunk szerencsétlenebbek. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Miért lettem zsidó? – "Most úgy érzem, rend van a világomban" – (Betéréstörténetek IX.)

Bét Sálom reggeli minjen… Az ablak mellett állok… A nagy….


Miért lettem zsidó? – avagy vannak-e véletlenek?
Mint minden ilyen történet szubjektív, talán nem is tudom úgy elmesélni, ahogy megtörtént, ahogyan érzem.
Mégis, ha van ilyen sorozat, és talán, ha lesz valaki elolvassa, lesz valaki, aki erőt merít belőle, leírom a sajátomat, ami nekem életem élménye, másnak talán unalmas. De ha egy valakinek is tudok segíteni, csak egy lépést megtenni, már megérte. Ez vezérelt, hogy összefoglaljam, leírjam, és picit újra átéljem az én történetemet.
Most úgy érzem, rend van a világomban, minden a helyére került, vagyis, én kerültem a helyemre a betérés aktusával. Rend és harmónia uralkodik bennem és körülöttem.
Bár, egy út kezdetén vagyok csak, de azzal a jó érzéssel, hogy rend van. Biztosan ismeri ezt az érzést mindenki, amikor nem csak tudja, de érzi is a rendet.
Miért lettem zsidó?
Egyszerűen: jött.
Nem tudom megindokolni.
Mert így természetes, mert így jó.
Mintha mindig is az lettem volna, és nem betérek, hanem csak hazatérek. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Az "szem elől tévesztett kóser hús" törvénye, ami messze túlmutat önmagán

Kedves Olvasók!
Ez a cikk látszólag egy eléggé bennfentes írás, hiszen napjainkban Magyarországon alig néhány esetben fordul elő a „bászár senitálém min háájim”, azaz, az „akár egy pillanatra is őrizetlen kóser hús” jogesete, amit utána – a vallásjog szerint – valóban ki is dobnak.
Mi történt ezzel a törvénnyel?
És miért is írok erről?
Egyrészt az elmúlt hetekben kétszer is előkerült ez a kérdés a budapesti neológ zsidóságban, és mint a kóserságért felelős rabbi szeretném, hogy egyértelmű legyen a szubjektív (objektív?) véleményem, másrészt (remélem), hogy ennél az „egyszerű” háláhánál jóval többről fog szól ez a cikk: a vallásjog változásáról.
Szigorításokról és enyhítésekről, a mindig mozgó világról és a vallásjog szentségéről, ami nem biztos, hogy érinthetetlenséget jelent.
És persze arról, hogy a háláhá nem egy bináris rendszer, hanem mögötte mindig komplett érvelések és bizonyítások vannak. A háláhában ott az évszázadok közös gondolkodása és rabbik bölcsessége.
Aki pedig csak a zsigeri igenben és nemben gondolkodik, az olyan, mintha bozótvágóval vágná szét a Talmud fóliánsait, annullálva ezzel 2 évezred zsidó gondolkodását. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Különvélemény női rabbi és kántor ügyben

Ezen cikk eredetije  Szombat folyóirat on line változatában jelent meg. (Ott is lehet kedvelni!:)
Mondhatnók, hogy derült égből villámcsapásként érte a magyar közvéleményt a hír, miszerint a Rabbitestület néhány tagja elkezdett foglalkozni a női rabbi- és női kántorképzés kérdésével. Mármint nem úgy, hogy igen, hanem pont ellenkezőleg, hogy nehogy már. Kötelességünk elmondani a zsidó közvéleménynek, miről is van szó valójában.
Kezdjük a szikár tényekkel: Az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem (OR-ZSE) nem képez jelenleg női rabbikat és női kántorokat. Azt, hogy mostantól fogva képezzen, egyetlen döntéshozó sem kezdeményezte. Épp ezért talán nem egészen világos, miért kellett azt sürgősen betiltani, viszont engedélyezni a nők számára a tanár és szociális munkás-képzés látogatását, amelytől – természetesen – eddig sem voltak eltiltva. Egy kattintás ide a folytatáshoz….