Miért kell 10 ember (héberül minjen) néhány zsidó imához? — "Miért?" sorozat 2.

Van egy furcsa szabálya a zsidó vallásjognak: néhány imát, csak 10 nagykorú (13+), zsidó (férfi) egyidejű jelenlétében lehet elmondani.
(Azért raktam zárójelbe a „férfi” szót, mert liberális helyeken nők is részesei ennek a „tízes”-nek.)

Ez a rabbinikus rendelet már csak azért is érdekes és különleges, mert a zsidóság alapvető tanításai közé tartozik, hogy a judaizmus egy „személyes vallás”, azaz minden emberen egyéni felelősség van, és az Örökkévaló mindenkit egyenként tart számon (hásgáhá prátit).
Akkor miért van mégis különleges szerepe ennek a „közösségi élmény”-nek?? Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Miért mondunk "ámen"-t? — "Miért?" sorozat 1.


„Ámen”
A (zsidó) imák talán legismertebb kifejezése.
Az „ámen” kifejezés a héber „lehámin” – להאמין – elhinni szóból származik. Ebből a szógyökből ered az „emuná” (אמונה), „hit” szó is.
Az „ámen” kifejezés, már előfordul a héber Bibliában (ószövetség), sőt többször magában a Tórában is, Ezeken a helyeken elsősorban beleegyezést elfogadást jelent.
Azaz legalább egy 3 évezredes szóval állunk szemben, ami a mai napig is élő kifejezés a világ legtöbb nyelvében.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Vallási kötelesség-e, hogy erőnek erejével kutassuk fel a dunai maradványokat?

Ezen cikk eredetije 2019. január 24-én jelent meg a Szombat folyóiratban.
Örömmel olvastam Balla Zsolt kollégám és barátom írását, a Dunában még meg nem talált csontok témájában.
Ám Balla rabbi nyitott kapukon kopogtat, hiszen minimális eltérés van az ő szavai és a Mazsihisz véleménye között. Mindannyiunk számára szent kötelesség, hogy a megtalált csontokat el kell eltemetni, ahogyan ezt a Mazsihisz is tette 3 esztendeje. Teljes egyházi és világi konszenzus által kísérve.
Ám a diskurzus itt másról szól: magáról a kutatásról! És itt már némi eltérés van rabbi és rabbi között… És úgy tűnik, hogy az információhiány néha elhamarkodott megnyilatkozásra sarkall embereket. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

1945. január 18.

Moskovits Péter által fenntartott, „kerekasztal-mp” blog felkért arra, hogy írjak pár sort a pesti gettó felszabadítása kapcsán. Sosem írtam még erről a kérdésről, ám most megtettem.
Moskovits úr blogja mellett én is szeretném megosztani a gondolataimat:
Pilinszky János így fogalmaz Ars Poetica helyett című írásában:
„Auschwitz ma múzeum. Falai között a múlt – és bizonyos értelemben valamennyiünk múltja – azzal a véghetetlen súllyal és igénytelenséggel van jelen már, ami a valóság mindenkori legbensőbb sajátja, s attól, hogy lezárult, csak még valódibb, még érvényesebb. Legotthonosabb tárgyaink, hétköznapi civilizációnk szinte valamennyi eszköze – az utolsó elhányt bádogkanálig – soha nem látott metamorfózison ment itt keresztül. Egyrészt puszta funkciójára süllyedt, oda, ahová annak előtte csak a kínzószerszámok, másrészt ugyanezek a tárgyak, beleértve az eredendően kínzásra szánt eszközöket is, lettek végül is a század legsajátosabb ereklyéi. Valamennyit egyazon jelentés elvéthetetlen jegyei borítják. Ütések és kopások, miknek kibetűzésére alig tettünk valamit. Pedig ezek a század betűi; ezek a kor betűformái. (…) Mindaz, ami itt történt, botrány, amennyiben megtörténhetett, és kivétel nélkül szent, amennyiben megtörtént.” Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Nem igaz, hogy csak a zsidók számítanak…

A cikk eredetije 2018. december 4-én jelent meg a HVG-ben.

A HVG lead-je:
„Ha a zsidó közösség csak saját magával törődik, akkor elárulja a hitét, a Tóra tanítását, és önmagát is veszélybe sodorja.”

És az én Facebook lead-em a cikkhez:
„Juda Halévi, Kuzari című művében van egy meg nem válaszolt kérdése a Kazár uralkodónak, miszerint a zsidóság kisebbségben nagyon jól elvan, ám mi lesz, ha egyszer többségbe kerül valahol… Erre kerestem a választ…”

Kardos Péter főrabbi és Radnóti Zoltán a zuglói zsinagógában (fotó: Tausz Gábor)
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A zene és a vallások – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XLVI.

Nem mindenféle zene szállhat szabadon…
A zene mindenkié, de vajon egy vallásgyakorló ember bármilyen zenét meghallgathat, vagy épp kedvére zenélhet? Van esetleg valamiféle szabály a zenélésre, a zenehallgatásra a különböző vallásokban? Kíváncsiak voltunk, ezért hát
ezt kérdeztük:
Miként viszonyul az ön vallás a zenéhez?
Jelen van-e benne, ha igen milyen formában, és mi az oka ha nincs?

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Embert tolláról, madarat barátjáról…

Nem oly rég, egy barátság virágba szökkenésének lehettünk szemtanúi… A barátság hivatalossá vált. Összeköttetett. Schmidt Mária és Köves Slomó.
A rabbi kiemelte, hogy számára „rokonszenves volt a Sorsok Háza koncepciója”.
Erről az önzetlen egymásra találásról már sokat beszélgettünk és írtunk.
Én is leírtam, hogy egy „kényszerházasságra” alapuló és a zsidóság többségének támogatását nem bíró projekt ab ovo nem lehet sikeres és csak egy időzített bomba a honi zsidó közéletben.
Bár mindannyian tudjuk, hogy a kormányzat és az EMIH közeledése nem újkeletű, sőt… A tavaszi parlamenti választáson ez a frigy, egy választási plakáton is manifesztálódott. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Miért szakad szét az egyház és a vallás? – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez – Vendégoldal@Darvas István főrabbi IV.

1054.
Ekkor szakadt szét a katolikus egyház keletire (görög) és nyugatira (római). Úgy tűnik, a keleti most tovább szakadozott. Az orosz ortodox egyház ugyanis megszakítja kapcsolatait a konstantinápolyi patriarkátussal, mivel a konstantinápolyi ökumenikus patriarkátus szinódusa de facto elismerte az ukrán ortodox egyház autokefáliáját (önállóságát) – eddig Moszkvához tartoztak ők is.
Szóval az orosz-ukrán konfliktus újabb színtérre terjedt tovább. Mi pedig gyorsan
megkérdeztük a különböző vallások tanítóit:
Volt-e egyházszakadás az ön vallásában és ha igen, akkor milyen okból kifolyólag történt?
Ön szerint nemzetek – illetve azok vezetői – közötti konfliktusok indokolttá tehetik-e egy egyház szétszakadást?
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

"Én ezzel a beszélgetéssel köszöntöm…" – írásom dr. Schőner Alfréd 70. születésnapja alkalmából megjelent emlékkönyvbe

Dr. Schőner Alfréd (Frédi) 2018. október 12-én töltötte be a 70. életévét.
Közössége, a Hegedűs-Csáky zsinagóga emlékkönyvet jelentetett meg rabbija tiszteletére. Engem is megkértek, hogy egy írással tisztelegjek tanárom és – mondhatom – barátom élete, munkája és személye előtt.
Ezzel az elképzelt beszélgetéssel kívántam mesteremnek boldog születésnapot.
Élj 120 évig – עד מאה ועשרים !!
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A kínai "Nagy Testvér" figyel téged! – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XLV.

Isten szeme mindent lát. Kínában ezt is megirigyelték.
Kínában megvalósul(t) egy utópisztikus világ, amelyben az alapján járnak (vagy épp nem járnak) különböző juttatások (és büntetések), hogy a sok millió térfigyelő kamera és a mesterséges intelligencia felhasználásával az emberek minden lépését, mozdulatát, gesztikulációját, cselekedetét, szokását figyelik, és pontozzák is azokat.
Erről az úgynevezett szociális kreditrendszerről a 24.hu-n is született már egy hosszabb írás.
Mi most megkérdeztük a vallások tanítóit:
Mi a véleménye a Kínában már most is működő, 2020-tól pedig teljes mértékben bevezetésre kerülő szociális kreditrendszerről?
Az ön vallása el tudja ezt fogadni?

Egy kattintás ide a folytatáshoz….