vallásjog kategória bejegyzései

A szombat főzés vallásjogi háttere – haladók számára

Közzétéve Szerző:
Válasz

Előre szólok, ez a dolgozat egy eléggé hosszú írás lett.
Nem is biztos, hogy egyszerre kell elolvasni, ám ha bármikor is megakadsz a szombati főzéssel kapcsolatban, tudd, hogy ide vissza tudsz jönni, és (remélem) meg fogod találni a választ!

A zsidóság élménye
Napjainkban sokan keresik az utat a saját zsidó gyökereikhez. Ilyenkor rengeteg irányba lehet elindulni. Várnak ránk a héber betűk, a zsidó imák, a zsidó ünnepek vagy a zsidó hétköznapok megismerése.
Természetese mind-mind fontos egyenként is, vagy akár együtt is.

Ám ha kapaszkodót keresünk, akkor ebben az útkeresésben a Tóra segítséget nyújt az elinduláshoz, amikor 3 tevőlegességet említ, amelynek megismerése és betartása, mint a zsidó vallási identitás jele (héberül: ot – אות) van megemlítve: Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Áv hónap, aminek két neve van: „vigasztalhatatlan” és „vigasztaló”

Közzétéve Szerző:
Válasz

Szeretnék pár szót írni az áv hónap különleges szabályairól. Ennek az oka, hogy e hónap a zsidó hagyomány legellentmondásosabb hónapja. A halál és az élet hónapja.
Áv hónap „mázál”-ja, (zodiákus) az oroszlán, a hősiesség jelképe, annak ellenére, hogy mindkét jeruzsálemi Szentélyt áv hónap 9. (héberül: tisabeáv) napján rombolták le.
Elsőt a babilóniai birodalom (Nabukadnecár) ante 586-ban, míg a másodikat a római birodalom (Titus) post 70-ben.

Áv hónapnak rengeteg szabálya van. Ezek megtartása a mai napig összeköt bennünket a saját múltunkkal.

A hónap 3+1 részre választható.
1) a hónap első kilenc napja, jiddisül: „nájntég”
2) az azt követő néhány nap, egészen teliholdig, azaz „tu beáv”-ig, azaz áv 15-ig,
3) teliholdtól egészen a hónap végéig tartó két hét.
+1) Áv 9-től egészen a zsidó újévig tart a 7 vigasztaló hét.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Pedofília, molesztálás és a vallások – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XLVII.

Közzétéve Szerző:
Válasz

Kapcsolódó képMegelőzhető-e a papok, vallási vezetők által elkövetett szexuális zaklatás?
A gyermekek, a nők és a gyengék molesztálása sajnos az egész társadalmunkban hatalmas probléma. Jelen van mindenhol, legyen szó bármilyen alá-fölé rendeltségi viszonyról, ami a visszaélésre adhat lehetőséget.
Megtörténhet – és sajnos sokszor meg is történik – családon belül, iskolában, munkahelyeken. Ez minden esetben szörnyű és fájdalmas, de talán még fájóbb ez, amikor vallási vezetők, tanítók élnek vissza hatalmukkal, akik pont a lélek megnyugvását, a szellem fejlődését szolgálni vállalták hivatásukat. Minden vallásban, a világ minden pontján találkozhatunk ilyen esetekkel, mi leginkább persze a keresztény/katolikus papok által elkövetett eseteket ismerjük, hiszen Európában és a nyugati világban ez a legelterjedtebb vallás. Ferenc pápa is elkötelezte magát a probléma megoldása mellett és „mindenre kiterjedő, átfogó küzdelemre szólította fel a katolikus egyházat” a gyermekek szexuális molesztálásával kapcsolatban.
Ez a téma számtalan kérdést vet fel, melyek közül
mi most ezt tettük fel:
Az ön vallásában milyen módon mérik fel a papok, tanítók alkalmasságát és hogyan kísérik figyelemmel őket, hogy azok ne élhessenek vissza a rájuk ruházott hatalommal, például nők, vagy gyerekek sérelmére? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Miért van szakálluk a vallásos zsidóknak? — "Miért?" sorozat 6. rész

Közzétéve Szerző:
Válasz

Mint a legtöbb zsidó szokás, a szakáll növesztése is egy bibliai (tórai) parancsolatra megy vissza:
„Ne nyírjátok kerekre a fejeteken a hajatokat és ne rontsd el szakállad szélét!” (M III. 19:27)
Érdekesség, hogy arra nincs előírás, hogy növesszünk bármilyen hajat, szakállat vagy szőrzetet, ám arra van, hogy mit NE csináljunk vele! Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Miért gyújtanak a zsidók péntek esténként gyertyákat? – "Miért?" sorozat 5. rész

Közzétéve Szerző:
Válasz

https://www.youtube.com/watch?v=618IKgQ2wys&t=1
Ha létezik népszerű jelkép a vallásos zsidóságban, akkor a péntek esti két gyertyatartó és maga a gyertyagyújtás, biztos az; annak ellenére, hogy a Tóra egyetlen egy szót sem ír erről a hagyományról, nemhogy megparancsolná azt.
A Tóra lezárása után mintegy két évezreddel a Talmud bölcsei (Bávli – sábát 25b) írják elő, hogy péntek este, a zsidó házakban (lehetőség szerint a hölgyeknek) gyertyákat kell gyújtaniuk. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Miért kell 10 ember (héberül minjen) néhány zsidó imához? — "Miért?" sorozat 2.

Közzétéve Szerző:
2

Van egy furcsa szabálya a zsidó vallásjognak: néhány imát, csak 10 nagykorú (13+), zsidó (férfi) egyidejű jelenlétében lehet elmondani.
(Azért raktam zárójelbe a „férfi” szót, mert liberális helyeken nők is részesei ennek a „tízes”-nek.)

Ez a rabbinikus rendelet már csak azért is érdekes és különleges, mert a zsidóság alapvető tanításai közé tartozik, hogy a judaizmus egy „személyes vallás”, azaz minden emberen egyéni felelősség van, és az Örökkévaló mindenkit egyenként tart számon (hásgáhá prátit).
Akkor miért van mégis különleges szerepe ennek a „közösségi élmény”-nek?? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Miért mondunk "ámen"-t? — "Miért?" sorozat 1.

Közzétéve Szerző:
Válasz


„Ámen”
A (zsidó) imák talán legismertebb kifejezése.
Az „ámen” kifejezés a héber „lehámin” – להאמין – elhinni szóból származik. Ebből a szógyökből ered az „emuná” (אמונה), „hit” szó is.
Az „ámen” kifejezés, már előfordul a héber Bibliában (ószövetség), sőt többször magában a Tórában is, Ezeken a helyeken elsősorban beleegyezést elfogadást jelent.
Azaz legalább egy 3 évezredes szóval állunk szemben, ami a mai napig is élő kifejezés a világ legtöbb nyelvében.
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Vallási kötelesség-e, hogy erőnek erejével kutassuk fel a dunai maradványokat?

Közzétéve Szerző:
1

Ezen cikk eredetije 2019. január 24-én jelent meg a Szombat folyóiratban.
Örömmel olvastam Balla Zsolt kollégám és barátom írását, a Dunában még meg nem talált csontok témájában.
Ám Balla rabbi nyitott kapukon kopogtat, hiszen minimális eltérés van az ő szavai és a Mazsihisz véleménye között. Mindannyiunk számára szent kötelesség, hogy a megtalált csontokat el kell eltemetni, ahogyan ezt a Mazsihisz is tette 3 esztendeje. Teljes egyházi és világi konszenzus által kísérve.
Ám a diskurzus itt másról szól: magáról a kutatásról! És itt már némi eltérés van rabbi és rabbi között… És úgy tűnik, hogy az információhiány néha elhamarkodott megnyilatkozásra sarkall embereket. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A zene és a vallások – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XLVI.

Közzétéve Szerző:
Válasz
Nem mindenféle zene szállhat szabadon…
A zene mindenkié, de vajon egy vallásgyakorló ember bármilyen zenét meghallgathat, vagy épp kedvére zenélhet? Van esetleg valamiféle szabály a zenélésre, a zenehallgatásra a különböző vallásokban? Kíváncsiak voltunk, ezért hát
ezt kérdeztük:
Miként viszonyul az ön vallás a zenéhez?
Jelen van-e benne, ha igen milyen formában, és mi az oka ha nincs?
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Miért szakad szét az egyház és a vallás? – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez – Vendégoldal@Darvas István főrabbi IV.

Közzétéve Szerző:
Válasz

1054.
Ekkor szakadt szét a katolikus egyház keletire (görög) és nyugatira (római). Úgy tűnik, a keleti most tovább szakadozott. Az orosz ortodox egyház ugyanis megszakítja kapcsolatait a konstantinápolyi patriarkátussal, mivel a konstantinápolyi ökumenikus patriarkátus szinódusa de facto elismerte az ukrán ortodox egyház autokefáliáját (önállóságát) – eddig Moszkvához tartoztak ők is.
Szóval az orosz-ukrán konfliktus újabb színtérre terjedt tovább. Mi pedig gyorsan
megkérdeztük a különböző vallások tanítóit:
Volt-e egyházszakadás az ön vallásában és ha igen, akkor milyen okból kifolyólag történt?
Ön szerint nemzetek – illetve azok vezetői – közötti konfliktusok indokolttá tehetik-e egy egyház szétszakadást? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →