Interjúalany: Deutsch Gábor (1935)
Téma: Régi zsidó ünnepek, (2 vh. előtti zsidó élet), budapesti zsidó negyed.
Interjút készítette: Schlenker Ádám
Milyen régi Hanuka ünnepekre tud visszaemlékezni akár a gyerekkorából vagy a későbbiekben?
A helyzet az, hogy olyan korban voltam gyerek és később ugye fiatalember, amelyet egyfelől a nyilas korszak, és általában a Vészkorszak, másfelől egy másikfajta elnyomó korszak jellemzett, amely a vallást nem túlságosan tolerálta és így tulajdonképpen csak az otthonban és a templomban volt a Hanuka ünnepelve. Mivelhogy zsidó iskolába jártam, ott is rendeztek hanukai ünnepséget kimondottan a gyerekek számára, és emlékszem, hogy a díszteremben még színdarabokat is játszottak. Lényegében mindenki maga ünnepelte meg, még az se volt nagyon, hogy az ablakba tegyék a hanukiját,pedig kell, hogy a csoda hirdetve legyen.De még azt se nagyon tettük meg, hanem inkább bent a lakásban, családi körben ünnepelte meg az ember a Hanukát.Ott már magában a családban nagyon meleg hangulat uralkodott, összejött a a nagymamáktól kezdve az unokáig, vagy ha volt dédunoka mindenki,az egész család,gyerekek kaptak hanuka geldet, tehát Hanuka pénzt,de ajándékot nem,és mindenki játszott. Mit játszottak? Trenderlivel, az egy természetes dolog,mivel az a lényeg,hogy sokszor játsszák, és kipörgessék ezt a mondatot,hogy „Nagy Csodák Történtek Ott”. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Egyéb kategória kategória bejegyzései
Elgondolkodtató – a minket körülvevő világ egyszerű számokban
Ha a világ lakosságát az arányok megtartásával kivetítenénk egy 100 fős falura, akkor az így alakulna: Egy kattintás ide a folytatáshoz….
"Hoztam nektek három fényképet…" – Somodi Henrietta fotókiállítását megnyitó beszédem
Elhangzott 2014. október 6-án, a Bálint Házban, Somodi Henrietta művészettörténész és judaista fotókiállításán (A mellékelt fotók szintén a kiállítás anyagát képzik)
———————————
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Henrietta, Bálint ház vezetése!
Eljöttünk, hogy megnyissunk egy csodálatos fotókiállítást. Ez a képanyag egy, nem oly’ rég megírt könyvnek lett az alapja.
Én is hoztam ma nektek 3 fényképet a zsidó történelemből, és ezeket szeretném átadni nektek. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
2014 – NU? Mely zsidó ALAPÍTVÁNYOKAT támogattak az emberek az 1%-os adófelajánlásukkal?
Egy rabbi feladata igen sokrétű, ám az egyik legfontosabb a környezetének állandó elemzése.
A héber jogrendszer is legfőképpen erről szól: nemzedékről nemzedékre újra kell gondolni a törvényeket és a Tóra üzenetét, miközben belenézek az emberek szemébe, megkérdezem az álmaikat és elolvasom a legújabb társadalomtudományi tanulmányokat.
Ilyen szegmens megvizsgálni az emberek adományozókedvét és lelkesedését.
Évek óta elemzem az egyházaknak adott 1%-os felajánlások változását:
2014-ben, 2013-ban és 2012-ben
Ám a civil szféra és az alapítványok legalább olyan fontosak, mint az egyházak.
2013-ban és 2012-ben
Kijöttek a 2014 tavaszán bevallott 2013-as adóév eredményei, azaz melyik alapítvány milyen támogatást kapott. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Heisler: "Jöttem, láttam, győztem!" – átrendeződés az 1%-os piacon.
Már napok óta figyelem, mit is „hozott” az 1%-os felajánlások terén a Heisler-féle „emlékezetpolitikai” és az „ÉRTÉKEKET TÁMOGATUNK” kampány, ami nem is igazán kampány volt, hanem politikai állásfoglalás, illetve a sokakat megdöbbentő és meghökkentő, ám annál feltűnőbb EMIH-es „kérdezd a rabbit” kampány…
Ezt az elemzést minden esztendőben megcsináltam.
2012-ben és
2013-ban
is. – lehet olvasni és emlékezni.
ÉSSSS VÉGRE!!!
Idén is megjelentek az adatok!!!!
És a feltett költői kérdésemre a válasz egyértelműbb, mint gondolnánk…
2014 tavaszán, az adózók így döntöttek… Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Három mese az életről és a tapasztalatról
Írtam három mesét.
Nem is tudom miért.
Csak fájdalmamban eszembe jutottak a szavak.
Aggódom.
Ennyi és nem több.
Ám ez már így is rengeteg. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Tudtad? A Jeruzsálemi Szentélyben be volt tiltva a "like" jel! — az esetleges csalók miatt
A zsidó vallásban, a Szóbeli Tan alapkönyve, a Misna, amelyet post 200-ban zártak le.
A misna „Joma” traktátusa, Jom Kipur napjáról és a szertartásairól szól
Így írja a 2. fejezet, 1 misnája:
בראשונה, כל מי שרוצה לתרם את המזבח, תורם
ובזמן שהן מרבין, רצין ועולין בכבש, וכל הקודם את חברו בארבע אמות זכה
ואם היו שניהם שוין, הממנה אומר להם הצביעו
ומה הן מוציאין, אחת או שתים, ואין מוציאין אגדל במקדש
Fordítás (@razo):
– Eleinte (vasárnap hajnalban), az vitte le a hamut az oltárról, aki akarta.
– Amikor egyre már több kohanita (pap) szolgált, akkor mindannyian felfutottak az oltár rámpáján, és aki a leggyorsabb volt és 4 „ámá”-val (azaz kb. 2 méterrel) megelőzte a társát, ő végezhette el ezt a szertartást.
– Ha ketten egyszerre értek fel, akkor a vezető azt mondta a kohénoknak: „mindenki emelje fel az ujját!” (…és egy általam most kitalált számmal kiszámolom, ki is az, aki leviheti a hamut az oltárról!” – A vallásjog szerint embereket nem lehet megszámolni, azért az ujjakat számolta a vezető…)
– Melyik ujjat emeljék fel? Akár egyet, akár kettőt (ha nehezére esik mozgatnia a mutatóujját önmagában, akkor hozzáemelheti a középsőt), de a Jeruzsálemi Szentélyben tilos felemelni a hüvelykujjat! Egy kattintás ide a folytatáshoz….
11+1 magyar zsidó, aki hozzájárult az észak győzelméhez az amerikai polgárháborúban
Ezen hiánypótló összeállítás alapanyagát Kovács Pétertől kaptam meg.
Mindenek előtt nagyon köszönöm neki ezt a gyűjteményt, hiszen Magyarország szereti hangsúlyozni, hogy mennyi kiváló katonát és hőst adott az Egyesült Államoknak az 1861-65-ös amerikai polgárháború alatt, ám sokan elfelejtik, hogy e hősök között rengeteg olyan zsidó származású katona volt, akik még az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharcban harcoltak, a magyar szabadságért, annak ellenére, hogy nem is voltak teljes jogú polgárai a hazának.
Ezek a zsidó hősök – miután menekülniük kellett a szülőhazájukból – , tovább folytatták a harcukat az egyetemes szabadságjogokért, ezúttal már az amerikai polgárháborúban, az északiak oldalán.
Többen magas tiszti rendfokozatokat értek el, ám zsidó hitüket nem felejtették el így a zsidó katonák becsületét gyarapították.
Többen még a legmagasabb amerikai kitüntetést, a Medal of Honor-t is megkapták.
Ismerjük meg ezeket a magyar-zsidó-amerikai hősöket!
Olvassuk tisztelettel! Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Úristen! Zarándokok! – a Hir24 honlap kérdése a lelkészekhez XI.
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Ön szerint miért kelt akkora izgalmat és zaklatottságot az emberek körében, ha valaki csöndben zarándokol?
Kiáltvány a szolidaritásért és a békéért (Declaration for the solidarity and peace)
Als die Nazis die Kommunisten holten, habe ich geschwiegen, ich war ja kein Kommunist.
Mikor a nácik elvitték a kommunistákat, csendben maradtam, hisz nem voltam kommunista.
Als sie die Gewerkschafter holten, habe ich geschwiegen, ich war ja kein Gewerkschafter.
Amikor a szakszervezeti tagokat vitték el, csendben maradtam, hisz nem voltam szakszervezeti tag.
Als sie die Sozialisten einsperrten, habe ich geschwiegen, ich war ja kein Sozialist.
Amikor a szocialistákat bezárták, csendben maradtam, hisz nem voltam szocialista.
Als sie die Juden einsperrten, habe ich geschwiegen, ich war ja kein Jude.
Amikor a zsidókat bezárták, csendben maradtam, hisz nem voltam zsidó.
Als sie mich holten, gab es keinen mehr, der protestieren konnte.
Amikorra engem vittek el, nem maradt senki, aki tiltakozhatott volna.
(Martin Niemöller)
Egy kattintás ide a folytatáshoz….