Egyéb kategória kategória bejegyzései

Beszélgetés Simonnal (1932) – Bethlen tér, zsidó iskola, neológia, cionizmus, disszidálás – (Memento-interjú V.)

Közzétéve Szerző:
Válasz

Név: Simon (1932)
Téma: Régi zsidó ünnepek, (2 vh előtti zsidó élet), Budapest.
Interjút készítette: Schlenker Ádám
???????Gyerekkorában a családja milyen formában őrizte meg a zsidó hagyományokat?
Arra határozottan emlékszem, hogy péntek esténként és szombaton délelőtt zsinagógába jártunk a szüleimmel, a Bethlen téri zsinagógába, és a nagy ünnepeket is a Bethlen téri zsinagógában ünnepeltük meg. Az apám nagyon vallásos ember volt, nem ortodox, csak neológ, – ahogy azt hívják -, és minden reggel tfilinnel, taliszban imádkozott, nálunk kóser koszt volt odahaza, és természetesen sábeszkor nem lehetett sem főzni, sem villanyt gyújtani, tehát betartottuk azokat a szabályokat, amelyeket a vallás előír. Szegény apámat elvitték munkaszolgálatba, 1940-től vagy ’41-től minden évben be kellett, hogy vonuljon, haza is jött, de ’44-ben, amikor elvitték, többet nem jött haza. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A vég kezdete… Amikor az igazgató, a volt országos főrabbit csak azért nem viszi bét din elé, mert… ám lányát kitiltják a BZSH FB lapjáról – mert… kérdezni mert

Közzétéve Szerző:
34

Eddig nem nagyon szólaltam meg ilyen közvetlenül…
Nekem Schwezoff Dávid a munkáltatóm.
Pontosan tudom mit jelent ez.
Ám a diplomámat, a rabbinikus tudásom nagy részét és a zsidó etika és erkölcs iránti alázatomat Schweitzer Józseftől kaptam.
7 éven keresztül. 20 éves koromtól. Egy irányban.
Igazgatók jönnek és igazgatók mennek majd.
De a mesterek és az irántuk tanúsított alázat mindig állandó marad.
Ezért írom le ezt a pár gondolatot.
Akit szerda este kitiltottak a BZSH Facebook oldaláról: Vince Judit, leánykori nevén: Schweitzer Judit.
Ő mesteremnek, Schweitzer József volt országos főrabbinak a lánya.
A kitiltás oka: nyilvános és kritikus hangvételű kérdések a vezetőség irányába.
Igen, BZSH FB lapjának az adminjai nem bírják a kritikát…
Judith Leah Vince 2014-11-12 23-08-38
Judit kérte az egyik admintől (4 van), hogy engedjék vissza.
Ő azt mondta, nem ő az illetékes a kérdésben, de a kérést továbbítja. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Beszélgetés Deutsch Gáborral (1935) a holokauszt előtti zsidó életről – (Memento-interjú I.)

Közzétéve Szerző:
2

Interjúalany: Deutsch Gábor (1935)
Téma: Régi zsidó ünnepek, (2 vh. előtti zsidó élet), budapesti zsidó negyed.
Interjút készítette: Schlenker Ádám
Milyen régi Hanuka ünnepekre tud visszaemlékezni akár a gyerekkorából vagy a későbbiekben?
deutsch-gabor1-243x325A helyzet az, hogy olyan korban voltam gyerek és később ugye fiatalember, amelyet egyfelől a nyilas korszak, és általában a Vészkorszak, másfelől egy másikfajta elnyomó korszak jellemzett, amely a  vallást nem túlságosan tolerálta és így tulajdonképpen csak az otthonban és a templomban volt a Hanuka ünnepelve. Mivelhogy zsidó iskolába jártam, ott is rendeztek hanukai  ünnepséget kimondottan a gyerekek számára,  és emlékszem, hogy a díszteremben még színdarabokat is játszottak. Lényegében mindenki maga ünnepelte meg, még az se volt nagyon, hogy az ablakba tegyék a hanukiját,pedig kell, hogy a csoda hirdetve legyen.De még azt se nagyon tettük meg, hanem inkább bent  a lakásban, családi körben ünnepelte meg az ember a Hanukát.Ott már magában a családban nagyon meleg hangulat uralkodott, összejött a  a nagymamáktól kezdve az unokáig, vagy ha volt dédunoka mindenki,az egész család,gyerekek kaptak hanuka geldet, tehát Hanuka pénzt,de ajándékot nem,és mindenki  játszott. Mit játszottak? Trenderlivel, az egy természetes dolog,mivel az a lényeg,hogy sokszor játsszák, és kipörgessék ezt a mondatot,hogy „Nagy Csodák Történtek Ott”. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

"Hoztam nektek három fényképet…" – Somodi Henrietta fotókiállítását megnyitó beszédem

Közzétéve Szerző:
2

10644588_10201675247121760_2126874925294014205_oElhangzott 2014. október 6-án, a Bálint Házban, Somodi Henrietta művészettörténész és judaista fotókiállításán (A mellékelt fotók szintén a kiállítás anyagát képzik)
———————————
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Henrietta, Bálint ház vezetése!
Eljöttünk, hogy megnyissunk egy csodálatos fotókiállítást. Ez a képanyag egy, nem oly’ rég megírt könyvnek lett az alapja.
Én is hoztam ma nektek 3 fényképet a zsidó történelemből, és ezeket szeretném átadni nektek. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

2014 – NU? Mely zsidó ALAPÍTVÁNYOKAT támogattak az emberek az 1%-os adófelajánlásukkal?

Közzétéve Szerző:
3

the-possession-05Egy rabbi feladata igen sokrétű, ám az egyik legfontosabb a környezetének állandó elemzése.
A héber jogrendszer is legfőképpen erről szól: nemzedékről nemzedékre újra kell gondolni a törvényeket és a Tóra üzenetét, miközben belenézek az emberek szemébe, megkérdezem az álmaikat és elolvasom a legújabb társadalomtudományi tanulmányokat.
Ilyen szegmens megvizsgálni az emberek adományozókedvét és lelkesedését.
Évek óta elemzem az egyházaknak adott 1%-os felajánlások változását:
2014-ben, 2013-ban és 2012-ben
Ám a civil szféra és az alapítványok legalább olyan fontosak, mint az egyházak.
2013-ban és 2012-ben
Kijöttek a 2014 tavaszán bevallott 2013-as adóév eredményei, azaz melyik alapítvány milyen támogatást kapott. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Heisler: "Jöttem, láttam, győztem!" – átrendeződés az 1%-os piacon.

Közzétéve Szerző:
9

mazsihisz_hirdetesMár napok óta figyelem, mit is „hozott” az 1%-os felajánlások terén a Heisler-féle „emlékezetpolitikai” és az „ÉRTÉKEKET TÁMOGATUNK” kampány, ami nem is igazán kampány volt, hanem politikai állásfoglalás, illetve a sokakat megdöbbentő és meghökkentő, ám annál feltűnőbb EMIH-es „kérdezd a rabbit” kampány…
image1
Ezt az elemzést minden esztendőben megcsináltam.
2012-ben és
2013-ban
is. – lehet olvasni és emlékezni.
ÉSSSS VÉGRE!!!
Idén is megjelentek az adatok!!!!
És a feltett költői kérdésemre a válasz egyértelműbb, mint gondolnánk…
2014 tavaszán, az adózók így döntöttek… Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Tudtad? A Jeruzsálemi Szentélyben be volt tiltva a "like" jel! — az esetleges csalók miatt

Közzétéve Szerző:
1

beit_hamikdashA zsidó vallásban, a Szóbeli Tan alapkönyve, a Misna, amelyet post 200-ban zártak le.
A misna „Joma” traktátusa, Jom Kipur napjáról és a szertartásairól szól
Így írja a 2. fejezet, 1 misnája:

בראשונה, כל מי שרוצה לתרם את המזבח, תורם
ובזמן שהן מרבין, רצין ועולין בכבש, וכל הקודם את חברו בארבע אמות זכה
ואם היו שניהם שוין, הממנה אומר להם הצביעו
ומה הן מוציאין, אחת או שתים, ואין מוציאין אגדל במקדש

Fordítás (@razo):
– Eleinte (vasárnap hajnalban), az vitte le a hamut az oltárról, aki akarta.
– Amikor egyre már több kohanita (pap) szolgált, akkor mindannyian felfutottak az oltár rámpáján, és aki a leggyorsabb volt és 4 „ámá”-val (azaz kb. 2 méterrel) megelőzte a társát, ő végezhette el ezt a szertartást.
– Ha ketten egyszerre értek fel, akkor a vezető azt mondta a kohénoknak: „mindenki emelje fel az ujját!” (…és egy általam most kitalált számmal kiszámolom, ki is az, aki leviheti a hamut az oltárról!” – A vallásjog szerint embereket nem lehet megszámolni, azért az ujjakat számolta a vezető…)
– Melyik ujjat emeljék fel? Akár egyet, akár kettőt (ha nehezére esik mozgatnia a mutatóujját önmagában, akkor hozzáemelheti a középsőt), de a Jeruzsálemi Szentélyben tilos felemelni a hüvelykujjat! Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

11+1 magyar zsidó, aki hozzájárult az észak győzelméhez az amerikai polgárháborúban

Közzétéve Szerző:
11

Trenches_petersburgEzen hiánypótló összeállítás alapanyagát Kovács Pétertől kaptam meg.
Mindenek előtt nagyon köszönöm neki ezt a gyűjteményt, hiszen Magyarország szereti hangsúlyozni, hogy mennyi kiváló katonát és hőst adott az Egyesült Államoknak az 1861-65-ös amerikai polgárháború alatt, ám sokan elfelejtik, hogy e hősök között rengeteg olyan zsidó származású katona volt, akik még az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharcban harcoltak, a magyar szabadságért, annak ellenére, hogy nem is voltak teljes jogú polgárai a hazának.
Ezek a zsidó hősök – miután menekülniük kellett a szülőhazájukból – , tovább folytatták a harcukat az egyetemes szabadságjogokért, ezúttal már az amerikai polgárháborúban, az északiak oldalán.
Többen magas tiszti rendfokozatokat értek el, ám zsidó hitüket nem felejtették el így a zsidó katonák becsületét gyarapították.
Többen még a legmagasabb amerikai kitüntetést, a Medal of Honor-t is megkapták.
Ismerjük meg ezeket a magyar-zsidó-amerikai hősöket!
Olvassuk tisztelettel! Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →