Ezen cikk eredetije 2019. január 24-én jelent meg a Szombat folyóiratban.
Örömmel olvastam Balla Zsolt kollégám és barátom írását, a Dunában még meg nem talált csontok témájában.
Ám Balla rabbi nyitott kapukon kopogtat, hiszen minimális eltérés van az ő szavai és a Mazsihisz véleménye között. Mindannyiunk számára szent kötelesség, hogy a megtalált csontokat el kell eltemetni, ahogyan ezt a Mazsihisz is tette 3 esztendeje. Teljes egyházi és világi konszenzus által kísérve.
Ám a diskurzus itt másról szól: magáról a kutatásról! És itt már némi eltérés van rabbi és rabbi között… És úgy tűnik, hogy az információhiány néha elhamarkodott megnyilatkozásra sarkall embereket. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
zolirabbi bejegyzései
1945. január 18.
Moskovits Péter által fenntartott, „kerekasztal-mp” blog felkért arra, hogy írjak pár sort a pesti gettó felszabadítása kapcsán. Sosem írtam még erről a kérdésről, ám most megtettem.
Moskovits úr blogja mellett én is szeretném megosztani a gondolataimat:
Pilinszky János így fogalmaz Ars Poetica helyett című írásában:
„Auschwitz ma múzeum. Falai között a múlt – és bizonyos értelemben valamennyiünk múltja – azzal a véghetetlen súllyal és igénytelenséggel van jelen már, ami a valóság mindenkori legbensőbb sajátja, s attól, hogy lezárult, csak még valódibb, még érvényesebb. Legotthonosabb tárgyaink, hétköznapi civilizációnk szinte valamennyi eszköze – az utolsó elhányt bádogkanálig – soha nem látott metamorfózison ment itt keresztül. Egyrészt puszta funkciójára süllyedt, oda, ahová annak előtte csak a kínzószerszámok, másrészt ugyanezek a tárgyak, beleértve az eredendően kínzásra szánt eszközöket is, lettek végül is a század legsajátosabb ereklyéi. Valamennyit egyazon jelentés elvéthetetlen jegyei borítják. Ütések és kopások, miknek kibetűzésére alig tettünk valamit. Pedig ezek a század betűi; ezek a kor betűformái. (…) Mindaz, ami itt történt, botrány, amennyiben megtörténhetett, és kivétel nélkül szent, amennyiben megtörtént.” Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Nem igaz, hogy csak a zsidók számítanak…
A cikk eredetije 2018. december 4-én jelent meg a HVG-ben.
A HVG lead-je:
„Ha a zsidó közösség csak saját magával törődik, akkor elárulja a hitét, a Tóra tanítását, és önmagát is veszélybe sodorja.”
És az én Facebook lead-em a cikkhez:
„Juda Halévi, Kuzari című művében van egy meg nem válaszolt kérdése a Kazár uralkodónak, miszerint a zsidóság kisebbségben nagyon jól elvan, ám mi lesz, ha egyszer többségbe kerül valahol… Erre kerestem a választ…”

A zene és a vallások – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XLVI.
Embert tolláról, madarat barátjáról…
Nem oly rég, egy barátság virágba szökkenésének lehettünk szemtanúi… A barátság hivatalossá vált. Összeköttetett. Schmidt Mária és Köves Slomó.
A rabbi kiemelte, hogy számára „rokonszenves volt a Sorsok Háza koncepciója”.
Erről az önzetlen egymásra találásról már sokat beszélgettünk és írtunk.
Én is leírtam, hogy egy „kényszerházasságra” alapuló és a zsidóság többségének támogatását nem bíró projekt ab ovo nem lehet sikeres és csak egy időzített bomba a honi zsidó közéletben.
Bár mindannyian tudjuk, hogy a kormányzat és az EMIH közeledése nem újkeletű, sőt… A tavaszi parlamenti választáson ez a frigy, egy választási plakáton is manifesztálódott. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Miért szakad szét az egyház és a vallás? – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez – Vendégoldal@Darvas István főrabbi IV.
1054.
Ekkor szakadt szét a katolikus egyház keletire (görög) és nyugatira (római). Úgy tűnik, a keleti most tovább szakadozott. Az orosz ortodox egyház ugyanis megszakítja kapcsolatait a konstantinápolyi patriarkátussal, mivel a konstantinápolyi ökumenikus patriarkátus szinódusa de facto elismerte az ukrán ortodox egyház autokefáliáját (önállóságát) – eddig Moszkvához tartoztak ők is.
Szóval az orosz-ukrán konfliktus újabb színtérre terjedt tovább. Mi pedig gyorsan
megkérdeztük a különböző vallások tanítóit:
Volt-e egyházszakadás az ön vallásában és ha igen, akkor milyen okból kifolyólag történt?
Ön szerint nemzetek – illetve azok vezetői – közötti konfliktusok indokolttá tehetik-e egy egyház szétszakadást? Egy kattintás ide a folytatáshoz….
"Én ezzel a beszélgetéssel köszöntöm…" – írásom dr. Schőner Alfréd 70. születésnapja alkalmából megjelent emlékkönyvbe
Dr. Schőner Alfréd (Frédi) 2018. október 12-én töltötte be a 70. életévét.
Közössége, a Hegedűs-Csáky zsinagóga emlékkönyvet jelentetett meg rabbija tiszteletére. Engem is megkértek, hogy egy írással tisztelegjek tanárom és – mondhatom – barátom élete, munkája és személye előtt.
Ezzel az elképzelt beszélgetéssel kívántam mesteremnek boldog születésnapot.
Élj 120 évig – עד מאה ועשרים !!
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A kínai "Nagy Testvér" figyel téged! – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XLV.
Erről az úgynevezett szociális kreditrendszerről a 24.hu-n is született már egy hosszabb írás.
Mi most megkérdeztük a vallások tanítóit:
Mi a véleménye a Kínában már most is működő, 2020-tól pedig teljes mértékben bevezetésre kerülő szociális kreditrendszerről?
Az ön vallása el tudja ezt fogadni?
Engedi-e Isten a marihuána fogyasztását? – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XLIV.
Ha két dolog nagyon távol áll egymástól, akkor az bizonyára a vallás és a kábítószerek lesznek. De mi van, ha egy tudatmódosító szer egyben orvosság is lehet bizonyos betegségekre?
Mi most megkérdeztük:
Ha a magyar törvények megengednék, akkor ön javasolná, vagy ellenezné az orvosi kannabisz egészségügyi felhasználását a közösségének tagjai számára? Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A zsidó civil szféra szomorú helyzete az adó 1% fényében vagy árnyékában.
Évek óta elemzem – persze szubjektív módon – a zsidó egyházak és a zsidó alapítványok támogatottságát és társadalmi beágyazottságát.
Megnézem miképpen rendelkezik az a kb. másfél millió ember, aki az adója 1%-ával egy egyházat és egy civil szervezetet támogat.
2018 szeptemberében kijött az első adat (ez kb 98%-os feldolgozottságot jelent).
A zsidó egyházak körében megdöbbentő fordulat történt, amit le is írtam.
Ám az már nehezebben kiszámítható, hogy a kevésbé „hangos” zsidó alapítványok eredményeiben hogyan visszhangzik ez az eredmény?
Hát akkor nézzük meg a zsidó faktort!
(Akinek kedve és ideje van, az akár pdf-ben vagy excel-ben is megnézni és böngészheti mind a 27.188 civil szervezetet!)
(Az első adat: több, mint ezerrel nőtt az alapítványok száma a tavalyi 26.136 szervezethez képest) Egy kattintás ide a folytatáshoz….

