A magyar zsidóság jövőjéről

Ennek a cikknek nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg 2017. november 27-én. Az utóbbi napokban csendes, a széles közvélemény számára nem érzékelhető, de fontos folyamatok indultak el nálunk: a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségében (Mazsihisz) és a zsidó közösségben. Régről elmaradt viták kezdődtek, amelyek nemcsak a zsidókat érintik, de így vagy úgy minden magyar polgárt. Fináli Gábor rabbi vitaindító cikkére négy tudós kollégám és barátom, Frölich Róbert országos főrabbi, Darvas István főrabbi, mjd ismét Fináli Gábor és Horváth József, a Bét Sálom (a béke háza) zsinagóga – az én közösségem – világi vezetője tette közzé vitairatát egymás után a Szombat című zsidó folyóiratban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Magyarországi neológ hagyományok – döntvény a hamvasztás témakörben – 1965-ből – Hagyomány XXIV.

phoca_thumb_l_rabbiavatas1935A magyarországi modern vallásos zsidóság - közkeletűbb nevén a neológia - az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik "terméke" volt, hiszen az annyira áhított emancipációeléréséhez a befogadó nemzet - bizonyos fokú - asszimilációt kívánt meg. Ez az időszak lett a neológ mozgalom bölcsője és eszmei alapja. A neológia történetében nem sokkal később szimbolikus esemény zajlott le: Ferenc József király-császár visszaadta a forradalom után elkobzott zsidó vagyonok egy részét, azzal a feltétellel, hogy abból az összegből meg kell alapítani a neológ mozgalom vallási-oktatási intézményét: a Rabbiszemináriumot. Az 1877--es iskolakezdésre az egyetem nemzetközi hírű tudósokat, rabbikat és oktatókat csábította a katedrájára és az iskolapadokból nagy tudású tudósok és rabbik indultak el a világhír felé. Csak néhány név a dicső múltból: Goldziher Ignác, Kaufmann Dávid, Bloch Mózes, Blau Lajos, Bacher Vilmos, Lőw Immánuel, Scheiber Sándor, Guttmann Mihály, Richtmann Mózes, stb, stb. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A nép hangja – Isten hangja? A 2014/15-ös 1%-os kampány eredménye: fent és lent

Zoltai GusztávViharos év volt a 2014-es a zsidó berkekben. Nyugtalan és a hírekben nem mindig pozitívan szereplő MAZSIHISZ kontra kiváró EMIH... Melyik lesz szimpatikusabb a népnek... Mindenki izgatottan figyeli, hogy a nép hangja mely zsidó alapítványokat emeli fel vagy ejti le. Ezt az elemzést minden esztendőben megcsináltam. 2012-ben és 2013-ban és 2014-ben is. – lehet olvasni és emlékezni. Kóser kampány, vagy zsidó celeb kampány? Melyik jött be? (erről anno egy elemzést is írtam...) Hát akkor nézzük az idei számokat! Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Kóser vagy nem a másik 99%? Két kampány – két út – két világlátás — az 1%-os kampány margójára

20150413_113641-01Az első - Gerő András - bizony megtalálta a kákán a csomót.... Nem is kicsit... Nagyon nagyot... Egy óriási csombékot, miszerint a MAZSIHISZ (értsd, zsidó egyház) - az 1%-os kampányával - Tórát (hagyományt, stb.) szeg! És ezt boldogan - tágra nyílt szívvel - világgá is kiáltja... Az már csak legyen az én egyéni problémám, hogy számomra álságos, ha olyan ember kezd vallásjogi kérdésről beszélni, akinek a tollát sokszor pont az ellentettje vezérli. Esetleg még egy konstruktív kritika sem lenne baj, de Gerő háláhikus (vallásjogi - szakmai) ismerete - elegánsan mondva is - hiányos. Akkor meg miért? (Bár Frölich főrabbi komolyan vette a cikket, és vallásjogilag válaszolt egy cinikus cikkre, de nem tévedek nagyot, ha kijelentem, hogy ez a responzum pont annyit jelentett az eredeti cikk írójának, mint a nadrágszélére freccsent sár...) Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Beszélgetés Simonnal (1932) – Bethlen tér, zsidó iskola, neológia, cionizmus, disszidálás – (Memento-interjú V.)

Név: Simon (1932) Téma: Régi zsidó ünnepek, (2 vh előtti zsidó élet), Budapest. Interjút készítette: Schlenker Ádám ???????Gyerekkorában a családja milyen formában őrizte meg a zsidó hagyományokat? Arra határozottan emlékszem, hogy péntek esténként és szombaton délelőtt zsinagógába jártunk a szüleimmel, a Bethlen téri zsinagógába, és a nagy ünnepeket is a Bethlen téri zsinagógában ünnepeltük meg. Az apám nagyon vallásos ember volt, nem ortodox, csak neológ, - ahogy azt hívják -, és minden reggel tfilinnel, taliszban imádkozott, nálunk kóser koszt volt odahaza, és természetesen sábeszkor nem lehetett sem főzni, sem villanyt gyújtani, tehát betartottuk azokat a szabályokat, amelyeket a vallás előír. Szegény apámat elvitték munkaszolgálatba, 1940-től vagy ’41-től minden évben be kellett, hogy vonuljon, haza is jött, de ’44-ben, amikor elvitték, többet nem jött haza. Egy kattintás ide a folytatáshoz....