Itt a nemtörődömség és a cinizmus netovábbja…

Eddig igyekeztem nem elragadtatni magamat az ügyben…
Mindösszesen 3 cikket publikáltam az emlékműről.
Egy gyűjteményt néhány magyarországi holokauszt emlékműről,
Egy vallási elemzést a Gábriel figuráról,
Egy összehasonlítást
Ám egy mai fénykép kiverte a biztosítékot…10563462_10153005534017995_324882229_na hibás héber szöveg…
A héber szórend hibás és a jelzős szerkezet fordítva van.
Ez lehet, hogy csak a héber szövegszerkesztő hiánya. Kiüti a (szak)ember szemét. Faragás előtt nem ellenőriztették le valakivel.
Ez trehányság. Vagy magabiztosság…
Ám a felületes, azaz véleményem szerint hibás szóhasználat – ciki.
Most két ötletem van, hogy kerülhetett oda a helyesírási hiba…
1)
Ennyire nem érdekli őket, hogy a vésés előtt le sem ellenőrzik a szórendet?
2)
Érdekelné őket, de egy “írástudó” zsidó sem volt nekik hajlandó segíteni ebben a projektben.
bónusz)
A nemtörődömséget mutatja, hogy valamilyen fordítóprogramot (vagy héberül nem eléggé tudó embert) használtak, hiszen az “áldozat” szót a “korbán” szóval fordították, ami valóban “áldozat”-ot jelent, csak éppen önmagában használva a Szentélyben bemutatandó állatáldozatot jelenti…
Ami – bármi jelző nélkül említve – nem igazán elegáns az emberekre nézve.
A holokauszt (vagy bármilyen mártír) áldozatokra külön szó van a héber nyelvben (chálálé hásoá, stb.), vagy ha már annyira a “korbán” szóhoz ragaszkodnak, akkor mögé oda kellett volna rakni, hogy minek is az “áldozat”-a, azaz “korbánot hásoá”…
Mindegy…
az egész magáért beszél…
Látszik nem az ügy érdekli őket, hanem az eszme.
No comment…

Megosztás
error

15+1 holokauszt emlékmű Magyarországon

szabadság tér emlékmű2014. július 19. szombat délutáni hír: “nem lesz népszavazás a Szabadság téri emlékműről”
2014. július 19. szombat éjszakai hír: Egy blogger lefotózta, hogy az éj leple – rendőri kísérettel – alatt becsempészik az “emlékművet” a szabadságtérre.
Így feketén úgy néz ki, mint egy “alien”. Nem?
Az emlékműről korábban már írtunk. Lefkovics Kornél elemezte a szimbolikáját, én pedig egyszerűen csak megijedtem
Éppen ezért szeretnék most összegyűjteni néhány olyan emlékművet, ami – szerintem – sokkal szebben és – a közvélemény szerint – egyáltalán nem megosztó módon emlékezik a vészkorszakra. Emlékművek különböző körszakokból és különböző történelmi időkből, ám a közös bennük, hogy együtt avatták fel a zsidók és a nem zsidók.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Megosztás
error

10+1 emlékmű, ami egy nép tragédiájára emlékeztet.

Pontosan tudjuk, hogy az ember milyen borzasztó dolgokat képes tenni. Később vagy felismeri és megbánja vagy sem.
Ám az első esetben a tragédiákra reagálva és emlékezve az utókor – sok eseten – emlékművet állít.
Persze ezeknek az emlékműveknek oka sokféle lehet.
– emlékeztesse a saját gyermekeit az embertelenségre,
– politikai célokra használhassa,
– történelemhamisításra,
– tiszteletadásra,
– emlékek megőrzésére,
– stb
Ebben a cikkben összegyűjtöttünk néhány olyan emlékműveket, amik egy-egy nép tragédiájára emlékeztet.
A cikk apropója egyik oldalról Magyarország tragédiáját bemutatni kívánó Gábriel-es emlékmű megdöbbentő terve, másik oldalról a napokban bemutatott norvég emlékmű-terv, ami a tömeggyilkos Breivik féle terrortámadás áldozatainak állít emléket.
Az emlékmű koncepció, a gyilkosság helyszínét, az Utøya szigetét vágja ketté. july-22nd-Jonas_Dahlberg_concept-2
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Megosztás
error

Lefkovics Kornél: Amit tudni kell Gábriel angyalról

Kérem olvassuk el Lefkovics Kornél objektíven szubjektív írását a Szabadság térre tervezett “megszállás” emlékműről, aminek középpontjában a bibliai Gávriel (Gábriel) angyal áll, amely a második világháborúban megszállt Magyarország ártatlanságát, szentségét, stb van hivatva szimbolizálni.Gabriel_archangel's_statue_by_nightNem tudom, kinek volt a tanulatlan ötlete Gábriel angyallal ábrázolni a “halottak”, inkább meggyilkoltak emlékét, hogy ő majd minden áldozatra emlékezik. Honnan veszik ezt a véleményt, mi a forrása? Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Megosztás
error

Konok Péter jegyzete… cím nélkül —- (ám mindannyian értjük)

Magyarkút_Nógrád_vár 100Nógrád faluban 1944-ben már csak kevés zsidó élt.

A szőlőket kipusztító nagy filoxérajárvány előtt, a 19. században még többen voltak; vincellérek, borkereskedők többnyire, a régebbi pincéket is ők építtették-vájatták a Várhegy oldalának riolittufájába. Évszázadokon keresztül Nógrádon haladt át a felvidéki bányavárosok felé vezető kereskedelmi út – márpedig kereskedelem mindig volt, még akkor is, amikor az utat őrző nógrádi vár, a végvári rendszer e jeles darabja rendszeresen gazdát cserélt törökök és magyarok között.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Megosztás
error