Ezt a rövid visszaemékezést Várkonyi (Weisz) János (1935-2019) írta le.
Mindenkinek.
A történet első felét itt olvashatjuk.
1953. június első napjaiban azt hiszem én voltam a főváros egyik legboldogabb embere. Hiszen az érettségim igen jól sikerült, talán többet produkáltam, vagy a produkciót többre értékelték, mint amennyi bennem volt.
Sajnos senki nem volt a környezetemben aki segített volna a helyzet reális megítélésében.
A cikk eredetije, a szlovákiai Új Szó című, magyar nyelvű napilap Vasárnap számában (2020/2), a “vasárnaplélek” mellékletében található rovatom negyedik írása.
Azt tudom magamról, hogy aránylag könnyen kifejezem magam. Általában nem okoz gondot, hogy az engem is foglalkoztató kérdésről kifejtsem a véleményemet, ahogy – remélem – az is igaz rólam, hogy mindig igyekszem azt a lehető legalaposabban leírni. Ám most mégis komoly gondban vagyok, mert mindenféle vélemény keveredik bennem, és nem tudom eldönteni, hogy éppen melyik az, amelyik felülkerekedik. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Hanukai receptek innen…
és innen:
The Book of Jewish Food: An Odyssey from Samarkand to New York (Knopf).
(Fordító: a szuperwoman Ujvári Anna – nagy hip-hip-hurrá neki!)
1.
Krumpli latkesz:
Az egyik leghíresebb zsidó étel és hanukai specialitás. Kínálják előételként, köretként, vagy éppen tea mellé, egy pici cukorral megszórva. Mesésen jó tud lenni ha jól készítjük el, lehetőleg közvetlenül tálalás előtt. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Az elmúlt napokban komoly és értékes vitákat generált(am) a Facebookon a nemváltó (trangender) Abby Stein haszid/rabbi/nő személyével és életével kapcsolatban.
Természetesen rengeteg tudományos és laikus kérdés és rengeteg tudományos és laikus válasz olvasható a témában.
Ám nagyhatású rabbik is állást foglaltak a kérdésben, ami azt jelenti, hogy ezt a „problémát” nem is próbálják marginálni, mondván, hogy ha nem beszélünk róla, akkor nem is létezik. A transzszexualitás egy létező állapot, érzelemvilág és életmód. Foglalkozni kell vele!
Nézzük meg a legalapvetőbb kérdéseket!
– Ki számít nemváltó személynek?
– Mi alapján dől el és hová tartozik vallásjogilag, a nők vagy a férfiak közé?
– Mi a különbség a mainstream ortodox és a konzervatív halahikus kérdésfeltételek és döntések között ebben a tekintetben?
1789-ben, Párizsban 17 pontban foglalták össze azt a nyilatkozatot, ami az emberi szabadságról, az igazságos társadalomról és a népfenségről szól.
Ha itt és most minden egyes szót újból elmondanánk, és Ti minden szót visszhangoznátok, akkor Konrád György szellemisége, reményei és álmai mindannyiunk szívébe életre kelnek.
Ő pontosan tudta, – jobban mindannyiunknál -, hogy az emberiség történelme: álmoknak sorozata.
Ő a világ minden álmát össze akarta gyűjteni, hogy odaadja a családjának és a világnak.
Ez volt az ő lelke, azaz a testébe életet lehelő része. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A cikk eredetije, a szlovákiai Új Szó című magyar napilap “vasárnaplélek” mellékletében található rovatom második írása.
—–
A szingliséget a társadalom egyre inkább ismeri és elismeri.
Felvetődhet a kérdés, hogy ez mennyire hasznos és jó, a válaszhoz azonban meg kell ismerni, hogy mit is mond erről a zsidó hagyomány.
Elsősorban azt, hogy már az első embernek, Ádámnak is párt teremtett az Isten, Évát. Mert az ember társas lény. A szingliséget a zsidó hagyomány egyáltalán nem ismerte, elképzelhetetlen volt, hogy valaki egyedül éljen, legyen az férfi vagy nő.
Ha szinglikről beszélünk, akkor elsősorban lányra gondolunk, ám ma már a férfiszingliség is elfogadott kifejezés. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A cikk eredetije, a szlovákiai Új Szó című magyar napilap „vasárnaplélek” mellékletében található rovatom első írása.
—————-
Sok-sok kérdéssel kezdem a gondolatsort, hiszen ezek visszhangzanak a lelkünkben, amikor a félelemről beszélünk.
Miként győzhető le, mit lehet tenni az ismeretlentől, az idegentől való félelemmel
Elutasítani vagy harcolni vele?
Esetleg szembenézni és elfogadni?
Sőt, egyáltalán meg kell-e ismerni a félelem tárgyát, a félelem gyökerét, vagy ne is foglalkozzunk vele, nézzünk át rajta?
Előre szólok, ez a dolgozat egy eléggé hosszú írás lett.
Nem is biztos, hogy egyszerre kell elolvasni, ám ha bármikor is megakadsz a szombati főzéssel kapcsolatban, tudd, hogy ide vissza tudsz jönni, és (remélem) meg fogod találni a választ!
A zsidóság élménye
Napjainkban sokan keresik az utat a saját zsidó gyökereikhez. Ilyenkor rengeteg irányba lehet elindulni. Várnak ránk a héber betűk, a zsidó imák, a zsidó ünnepek vagy a zsidó hétköznapok megismerése.
Természetese mind-mind fontos egyenként is, vagy akár együtt is.
Ám ha kapaszkodót keresünk, akkor ebben az útkeresésben a Tóra segítséget nyújt az elinduláshoz, amikor 3 tevőlegességet említ, amelynek megismerése és betartása, mint a zsidó vallási identitás jele (héberül: ot – אות) van megemlítve: Egy kattintás ide a folytatáshoz….
(Fontos információ: ez a cikk a 2019. szeptember 13-i állapotot tükrözi, azaz pár tized %-os növekedés még várható az év végéig!)
Amikor tavaly sopánkodtam, hogy a 2017-i számhoz (1.046.362 fő) képest 2018-ban 5%-al csökkent (993.955 fő) az egyháznak adományozók száma, akkor most idén felkiáltok: OMG!
Valaminek köszönhetően óriást ugrott minden szám, hiszen idén 1.219.741 fő ajánlotta fel az adója 1%-át valamely egyháznak a 31 közül.
Ez 225.786 új felajánló!
Ez brutális 22,7%-os adományozói növekedés…
(A végleges tavalyi (2018-as) számok itt találhatóak)
Összegszerűen:
idén, 2019-ben, 6.225.780.975 forinton osztozhattak az egyházak,
míg tavaly csak 4.760.615.207 forint volt ez az összeg.
ez is 1.465.165.768 forintos növekedés.
Ami 30,77%-os, azaz még brutálisabb növekedés.
Már csak egy kínzó kérdés maradt:
vajon a zsidó egyházak tudták-e tartani ezt a lépést, vagyis nem lépést, hanem szökkenést??? Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Szeretnék pár szót írni az áv hónap különleges szabályairól. Ennek az oka, hogy e hónap a zsidó hagyomány legellentmondásosabb hónapja. A halál és az élet hónapja.
Áv hónap „mázál”-ja, (zodiákus) az oroszlán, a hősiesség jelképe, annak ellenére, hogy mindkét jeruzsálemi Szentélyt áv hónap 9. (héberül: tisabeáv) napján rombolták le.
Elsőt a babilóniai birodalom (Nabukadnecár) ante 586-ban, míg a másodikat a római birodalom (Titus) post 70-ben.
Áv hónapnak rengeteg szabálya van. Ezek megtartása a mai napig összeköt bennünket a saját múltunkkal.
A hónap 3+1 részre választható.
1) a hónap első kilenc napja, jiddisül: „nájntég”
2) az azt követő néhány nap, egészen teliholdig, azaz „tu beáv”-ig, azaz áv 15-ig,
3) teliholdtól egészen a hónap végéig tartó két hét.
+1) Áv 9-től egészen a zsidó újévig tart a 7 vigasztaló hét.