Gyermeket vállalni, bármikor? – az időcsapda @ új szó 3.

A cikk eredetije, a szlovákiai Új Szó című magyar napilap “vasárnaplélek” mellékletében található rovatom harmadik írása.
—–

Szülőnek lenni, az bizony jó dolog. Persze nem minden pillanatban, de azért mégiscsak nagyszerű.
De mikor váljunk szülővé?
Szerinted melyik a furább mondat?
1) „Ne vállald még, túl fiatal vagy hozzá, hiszen még nem is éltél…”,
vagy
2) „Ne vállald már! Ez a hajó elment, meg sem éred, mire leérettségizik…”

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Megosztás
error

A szombat főzés vallásjogi háttere – haladók számára

Előre szólok, ez a dolgozat egy eléggé hosszú írás lett.
Nem is biztos, hogy egyszerre kell elolvasni, ám ha bármikor is megakadsz a szombati főzéssel kapcsolatban, tudd, hogy ide vissza tudsz jönni, és (remélem) meg fogod találni a választ!

A zsidóság élménye
Napjainkban sokan keresik az utat a saját zsidó gyökereikhez. Ilyenkor rengeteg irányba lehet elindulni. Várnak ránk a héber betűk, a zsidó imák, a zsidó ünnepek vagy a zsidó hétköznapok megismerése.
Természetese mind-mind fontos egyenként is, vagy akár együtt is.

Ám ha kapaszkodót keresünk, akkor ebben az útkeresésben a Tóra segítséget nyújt az elinduláshoz, amikor 3 tevőlegességet említ, amelynek megismerése és betartása, mint a zsidó vallási identitás jele (héberül: ot – אות) van megemlítve: Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Megosztás
error

Miért gyújtanak a zsidók péntek esténként gyertyákat? – "Miért?" sorozat 5. rész


Ha létezik népszerű jelkép a vallásos zsidóságban, akkor a péntek esti két gyertyatartó és maga a gyertyagyújtás, biztos az; annak ellenére, hogy a Tóra egyetlen egy szót sem ír erről a hagyományról, nemhogy megparancsolná azt.
A Tóra lezárása után mintegy két évezreddel a Talmud bölcsei (Bávli – sábát 25b) írják elő, hogy péntek este, a zsidó házakban (lehetőség szerint a hölgyeknek) gyertyákat kell gyújtaniuk. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Megosztás
error

A zene és a vallások – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XLVI.

Nem mindenféle zene szállhat szabadon…
A zene mindenkié, de vajon egy vallásgyakorló ember bármilyen zenét meghallgathat, vagy épp kedvére zenélhet? Van esetleg valamiféle szabály a zenélésre, a zenehallgatásra a különböző vallásokban? Kíváncsiak voltunk, ezért hát
ezt kérdeztük:
Miként viszonyul az ön vallás a zenéhez?
Jelen van-e benne, ha igen milyen formában, és mi az oka ha nincs?

Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Megosztás
error

Miért utáljuk a hajléktalanokat? – gondolatok egy új törvény margójára

Ezen cikk eredetije 2018. július 9-én jelent meg a 24.hu honlapon, kvázi reakcióként egy beterjesztés előtt álló törvényre, ami – nemes egyszerűséggel – közmunkával súlytaná a hajléktalanokat.
(Ha tetszik a cikk, jelezze egy like-al 24.hu honlapon is! – Köszönöm!)
Radnóti rabbi: Miért utáljuk a hajléktalanokat?
Szorongás, undor, félelem… Egymás mellett élő furcsa szavak… A ránk mászó pók, a földön tekergő halványzöld sikló, vagy a szeretteink orvosi leleteiben olvasható bizonytalan bőrbetegség diagnózisa… Mind-mind valami ismeretlen élmény előszobája. Mi lesz utána? Félünk. Néha undorodunk. Van aminek tudományos neve is van: pl. arachnophobia… Sőt, külön wikipédiás szócikk listázza a fóbiákat
Most új fóbia ütötte fel a fejét az országban. Azokat is utáljuk és azoktól is félünk, akik nálunk szerencsétlenebbek. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Megosztás
error

A magyar zsidóság jövőjéről

Ennek a cikknek nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg 2017. november 27-én.
Az utóbbi napokban csendes, a széles közvélemény számára nem érzékelhető, de fontos folyamatok indultak el nálunk: a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségében (Mazsihisz) és a zsidó közösségben. Régről elmaradt viták kezdődtek, amelyek nemcsak a zsidókat érintik, de így vagy úgy minden magyar polgárt.
Fináli Gábor rabbi vitaindító cikkére négy tudós kollégám és barátom, Frölich Róbert országos főrabbi, Darvas István főrabbi, mjd ismét Fináli Gábor és Horváth József, a Bét Sálom (a béke háza) zsinagóga – az én közösségem – világi vezetője tette közzé vitairatát egymás után a Szombat című zsidó folyóiratban. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Megosztás
error

Egy jó hír minden Zoltánnak – héber (sémi) eredetű nevetek van!

Szeretnék végre helyretenni egy régi hibát, amit nem csak a wikipédia, hanem szinte minden forrás hibásan hoz.
Miszerint, a
Zoltán régi magyar személynév, az ótörök sultan, soltan ’szultán’ szóból származik.” (wikipédia).

Vegyük elő a Tórát, ami mintegy 3 évezrede ismert könyve a világnak!
Első könyv, 42. fejezet 6. vers:
וְיוֹסֵף הוּא הַשַּׁלִּיט עַל הָאָרֶץ

Azaz, Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Megosztás
error

Biztos benne, hogy 2017-et írunk? – "Isten tudja…" – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXX.

Valószínűleg nem árulunk el nagy titkot azzal, ha leírjuk, hogy közel sem biztos, hogy az egész világ most ünnepli az új évet.
Pláne nem 2017-et.
Hát akkor mikor is van az év első napja?
És milyen évet is írunk?
Úgy tűnik, hogy a számok világa bár reálisnak tűnik, az ember mégis hihetetlenül relatívvá képes tenni azokat.
Minden esetre BÚÉK mindenkinek!
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Az ön vallásában milyen évet írunk jelenleg, mikor kezdődik az új év és mihez kötődik, illetve mi alapján számolódik ki az új év kezdete? Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Megosztás
error

Gondolatok az 5777. zsinagógai esztendő apropóján

keep-calm-and-love-judaism-1Mottó: „Éc hájim hi” – Az élet fája azoknak,
akik ragaszkodnak hozzá. (reggeli ima)

Kedves Barátaink,
A zsidó filozófia egyik alapelve, hogy a zsidó hagyomány, az isteni ihlet (Írott Tan) és az emberi tapasztalat (Szóbeli Tan) csodálatosan értékes elegye. Ez a miénk. Szeretjük, büszkék vagyunk rá. Évezredek óta őrizzük, aktualizáljuk és adjuk tovább gyermekeinknek, tanítványainknak.
Régebben ez evidencia volt, ám ma már sokszor kérdésekkel teli választás és nehéz döntés. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Megosztás
error

Kérdések, amiket át kell gondolni, mielőtt betérsz a zsidó vallásba…

conversion-israelA blogom többször foglalkozott a zsidó vallásba való betérés kérdésével. A betérés “divatos” téma manapság. Sokan írták le tapasztalataikat kérdéseiket és válaszaikat.
Sőt, külön sorozat olvasható “betéréstörténetekkel“. Most picit visszatérek a vallásjoghoz és ebben a cikkben csakis gyakorlati kérdésekkel szeretnék foglalkozni, vagyis leginkább egyel, a lelki intencióval, héberül “káváná”-val.

A betérés (héberül: gijur) maga egy rendkívül fontos jogi cselekmény, hiszen ezen vallási szertartás után az “igaz betért” (gér cedek) csatlakozik Izrael népéhez és Izrael vallásához.
Ez egyrészt egy teljesen személyes ügy, ám mégis, egész világra kiható ereje van, hiszen a judaizmus végső célja, hogy az egész világ felismerje az Örökkévaló jelenlétét és hatalmát.
“A világ minden népe, amikor majd át fognak térni a zsidó hitre és magukra veszik a Tóra minden törvényét (micvákat), … akkor minden tekintetben olyanná válnak, mint Izrael gyermekei, … és rögtön beléphetnek az Örökkévaló közösségébe” (RÁMBÁM: Iszuré biá 12/17)

A rabbik három alapelvet rögzítették le, hogy a betérés, valóban betérés legyen:
1) A micvák magára vétele. (héberül: kábálát micvot)
2) A betérés tevőleges része .(héberül: máászé hágijur) Azaz a körülmetélés (héberül: brit mila) és a rituális fürdő (héberül: mikvá).
3) A betérés 3 tagú (kóser) vallási bíróság (héberül: bét din) előtt történjen. Ezek a rabbi vizsgálják meg a betérni szándékozó ember lelki hátterét, motivációját, tudását, elhivatottságát, stb.
Ha ezen három közül bármi is hiányzik, a betérés – nem betérés. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Megosztás
error