Miért kell még a 21. században is kóser ételt enni? (Kóser-élet V.)
8
Nekem, mint rabbinak, aki arra tette fel az életét, hogy próbáljam az Örökkévalót lehozni az emberek közé (és nem fordítva, mint ahogyan sokan gondolják, azaz az embereket kell felemelni az Örökkévalóhoz), és próbálom a zsidó életre tanítani a honi zsidó közösséget, mindig hatalmas csalódás látni, hogy sok zsidó még mindig azt vallja, hogy a kásrut törvényei elavultak.
Az elmúlt hetekben próbáltam néhány cikkben rávilágítani a kóserság lelki okaira, illetve arra, hogy nem ördöngösség egy kóser konyhát csinálni, szinte egyik percről a másikra.
A legfontosabb, hogy megismerjük és megértsük, miért is fontos ez nekünk… Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Sárga csillag…
Kérdezték, miért tettem ki a sárga csillagot a Facebookos lapomra…
Nem Schmuck miatt… – ő nem érdekel…
Hanem, mert legalább így – virtuálisan – ezt tudom válaszolni annak a gyűlölettől fröcsögő képviselőnek…
Azt üzenem neki ezzel, hogy nem fogok félni tőle… hogy felvállalom…
Jöjjön ki!
Álljon ide!
És mondja a szemembe!
És ne a képviselői védelmi joga mögé bújva ordítson és uszítson a parlamentből…
Azért rakom ki a csillagot, mert hiszem és vallom, hogy a zsidókat – náci szavakkal – nem lehet, – és ne lehessen – még egyszer megfélemlíteni ebben az országban.
Mert ez számomra – a büszke zsidó állapot, és nem megalázó bélyeg, aminek ő szánja…
Hogy én – saját magam – választottam…
Sorsával… és sorstalanságával…
Nagyszüleim féltek… Belehaltak…
És én is félek… Előre menekülök…
Itt vagyok. Zsidó vagyok. Ember vagyok.
Ohh, yeeehhh, – MAZSIHISZ pályázat 2012, tovább a lenini úton…
És felszállt a fehér füst!
Kijöttek az eredmények… Sok köszönet nem volt benne…
Összerendeztem a nyerteseket egy táblázatba, hogy jobban láthassuk…
127 nyertes pályázat… 22.000.000 ft… átlagban 173.230.- Ft/pályázat…
Akkor nézzük meg egy picit részletesebben… Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A legújabbkori Sára élete – Az életet adó – (Életmesék XV.)
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy község Kárpátalján, Tiszaújlak.
Furcsa egy hely volt az, a krónikák szerint a zsidók bonyolították le Tiszaújlak kereskedelmi forgalmának 95-96%-át.
Ezen a településen éltek a zsidó Steinberger-ék. A jómódú családnak 1875-ben megszületett hetedik gyermeke, egy kislány, akit Sárának neveztek el. Ez a kis Sára már 25 évesen történelmet írt Magyarországon. Ki is volt ő??
Ma – 2012. november 24-én – van halálának 46. évfordulója. Emlékezzünk rá! Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Így lehet neked is kóser konyhád! – (Kóser-élet IV.)
Kedves, Kóserság Után Érdeklődő Olvasóim!
Miután korábban már írtam arról, hogy a kóser ételek milyen pozitív változást hozhatnak az ember testi és lelki életében, úgy éreztem, hogy a gyakorlatról is írnom illene valamit…
Bár nagyon sok cikket, videót, lehet találni az Interneten az adott témáról – én is szeretnék egy rövid összefoglalót adni, hogyan is teheted a saját konyhádat kóserré.
Ez az első lépése a kóser életnek, a zsidó rituális tisztaságban való feljebbemelkedésnek. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Egy sportszervező, pedagógus és békeharcos világraszóló sikere és tragédiája. (Életmesék XIV.)
1944 november 21-én egy idős házaspár – Kemény Ferenc és felesége, Schäffer Jolán – a budapesti gettóba vonulásuk helyett, önkezűleg vetettek véget az életüknek.
A büszke diplomata és pedagógus nem tudta elviselni, hogy az az ország, aminek annyi érdemet szerzett – ilyen sorba taszítsa agg gyermekét.
Ki volt az a zsidó ember, akinek a halálának 60. évfordulóján a szülővárosában, Nagybecskereken szobrot avattak és maga a szerb parlament elnöke, Predrag Marković mondott beszédet, ám Budapesten még egy utcát sem neveztek el róla?
Ki az, akit így elfelejtett szülőországa, és mindösszesen egy sportiskola és egy mellszobor őrzi a nevét Eger városában, ahol alig 4 évig dolgozott? Ki az akinek hazájában a neve és az arcképe „csak” egy kis értékű bélyegen szerepel, ám az első újkori olimpia színhelyén, – az athéni stadionban – márványba van vésve?
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A Misna kora, azaz merre tovább?? – (Zsidó történelem)
A zsidóság történelmében kevés olyan megosztó szellemi termék van, mint a „Szóbeli Tan.”
Az ókorban ennek elfogadása vagy elvetése alapján definiálták magukat a különböző zsidó csoportok.
Leváltak a mainstream-ről vagy éppen hozzá csatlakoztak.
Új vallást alapítottak vagy a régit akarták megváltoztatni.
Hiszen a kérdés teljesen logikus:
„Ha hiszek Istenben, és elhiszem, hogy Mózes által átadta nekünk a szent Tórát a Szináj hegyen, akkor mire való ez az egész „szóbeli tan” – héberül ‘Tora sebeál pé?”
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
IMA IZRAEL ÁLLAM ÉS LAKOSAI BÉKÉJÉÉRT
AMIT MINDANNYIAN ELIMÁDKOZHATUNK IZRAEL ÁLLAM ÉS LAKOSAI BÉKÉJÉÉRT
83. ZSOLTÁR — תהילים פרק פג
Kizárólag ínyenceknek – egy imakönyvfordítás 1936-ból
Ma vettem egy imakönyvet, amit 1936-ban szerkesztett meg és fordított le, az akkor már 70 esztendős dr. Fényes Mór vallástanár, szakfelügyelő és segédrabbi.
Az imakönyv címe: „Ifjainkkal és öregeinkkel”.
Hmmmmm…
Imakönyv fordítás azokból az évekből, amikor a zsidóság mindjobban próbált beilleszkedni és asszimilálódni a magyar társadalomba, így menekülvén az egyre erősebb kirekesztő hangulatból…
Ez érdekes lesz… Egy kattintás ide a folytatáshoz….