Beszélgetés (1928) – Zsidó élet a külső hetedik kerületben – (Memento-interjú VI.)

Közzétéve Szerző:
Válasz

Név: V. T (1928)
Téma: Régi zsidó ünnepek, (2 vh előtti zsidó élet), Budapest.
Interjút készítette: Schlenker Ádám 

Az Ön családjában hogyan tartották meg a zsidó ünnepeket és a Szombatot?

Budapest-Bethlen1A háború előtt a szüleim vallásos zsidók voltak, én a Bethlen téri elemibe jártam otthon kóser háztartást vittünk, a Szombat meg volt tartva, az üzlet zárva volt és a telefont nem vettük fel. Bátyám meg én is zsidó iskolába tanultunk. A nagy ünnepek alkalmával templomba jártunk, a szüleim vettek templomi helyjegyet, és mi minden pénteket és szombatot templomban töltöttük.

Mi neológok voltunk, az anyai nagyszülők voltak ortodoxok. Ennek ellenére a szüleim baráti ismeretségi körében nem voltak ortodoxok, egy volt, anyámnak a testvére hozzáment egy celldömölki emberhez, aki inkább ortodox volt, mint neológ. És volt az anyai nagybátyám, aki szintén nagyon vallásos volt. De anyámnak az egyik húga meg fiú testvére viszont annyira vallástalan volt, hogy nem zárta be szombaton az üzletét. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A zsidó lakosság aránya a budapesti kerületekben és a képviseletük a közgyűlésben

Közzétéve Szerző:
2

orokjaradek_mazsihisz_emihA BZSH jövőjéről szóló cikkemben található egy táblázat, ami a körzetek (kerületek) által – a BZSH közgyűlésébe – delegált küldöttek számát mutatja.
Emlékeztetőül a jelenlegi küldöttek száma:
1-2-3-12. kerület:     6 fő,
4-15-16. kerület:      2 fő
6. kerület:                9 fő,
7. kerület:              18 fő,
8. kerület:                9 fő,
9-10. kerület:           2 fő,
11-22. kerület:         4 fő,
13. kerület:            13 fő,
14. kerület:              6 fő,
17-18-19-20-21. kerület: 1 fő.
Többen felvetették már, hogy a valós képviselet végett találni kellene egy metodikát vagy egy képletet, hogy a kerületi küldöttek száma valóban – legalább megközelítően – helyes arányban legyen szétosztva és aszerint legyenek a küldöttek delegálva a BZSH 70 tagú közgyűlésébe. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

KELL-E NEKÜNK BUZSIHISZ? —– avagy van-e jövője a BZSH-nak?

Közzétéve Szerző:
5

Ezen cikk eredetije a Szombat folyóirat on line változatában jelent meg.schwezoffAz elmúlt hetek zsidó sztárja: Schwezoff Dávid, a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója.
Már a „nagy” Széles Gábor is az ő feljelentésén viccelődik.
A Heti Válasz már a kérdést is neki szegezi: „Ön most hányadik legfontosabb zsidóvezető Magyarországon?”

De mi is az a BZSH, amit az elmúlt hónapokban sokan összemosnak a magyar zsidósággal?
– Igazándiból semmi. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

14 zsidó hős, akik katonaként harcolt a nácik ellen.

Közzétéve Szerző:
2

Ezt az összeállítást azért készítettük el, hogy bemutassuk a zsidóság egy másik, kevésbé ismert arcát.
Sokunk szeme előtt az a kép van, hogy a II. világháború alatt a zsidó embereket, – mint állatokat vitték el – rabláncon. Ez valóban így is történt. 6 millió zsidó embert gyilkoltak le a frontvonalon kívül lágerekben és gettókban.
Ám létezik az üldözött zsidón mellett egy másik zsidó is. A hős.
220px-Juda-MaccabaeusReméljük e sorok büszkeséggel fogják eltölteni azon fiatal magyar zsidók szívét, akik jelenleg is keresik gyökereiket.
A zsidó hős fogalma bátorítson benneteket!
Tudjuk, hogy a fiatalságnak nehéz emlékezni a vészkorszakra, ám történelmünknek ott van a másik oldala is!
A bátor zsidó katona!
A hősiesség, a kitartás és a makabeusi  bátorság.
Sokan kérdezik a világban, főleg Magyarországon:
„Mért hagyták magukat a zsidók? Mért nem álltak ellen a náciknak?
Jelen cikk megválaszolja ezt a kérdést!
A zsidók bizony ellenálltak.
Minden olyan zsidó, akinek lehetősége volt fegyvert ragadni – keményen harcolt a nácik ellen.
Pilóták, harckocsizók, tisztek, tiszthelyettesek, partizánok között mind találunk zsidókat.
Mivel számos elfeledett hősről van szó, jelenleg csak 14 hős harcost mutatnánk be.
Legyen előttünk példaként életük és küzdelmük. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Beszélgetés Simonnal (1932) – Bethlen tér, zsidó iskola, neológia, cionizmus, disszidálás – (Memento-interjú V.)

Közzétéve Szerző:
Válasz

Név: Simon (1932)
Téma: Régi zsidó ünnepek, (2 vh előtti zsidó élet), Budapest.
Interjút készítette: Schlenker Ádám
???????Gyerekkorában a családja milyen formában őrizte meg a zsidó hagyományokat?
Arra határozottan emlékszem, hogy péntek esténként és szombaton délelőtt zsinagógába jártunk a szüleimmel, a Bethlen téri zsinagógába, és a nagy ünnepeket is a Bethlen téri zsinagógában ünnepeltük meg. Az apám nagyon vallásos ember volt, nem ortodox, csak neológ, – ahogy azt hívják -, és minden reggel tfilinnel, taliszban imádkozott, nálunk kóser koszt volt odahaza, és természetesen sábeszkor nem lehetett sem főzni, sem villanyt gyújtani, tehát betartottuk azokat a szabályokat, amelyeket a vallás előír. Szegény apámat elvitték munkaszolgálatba, 1940-től vagy ’41-től minden évben be kellett, hogy vonuljon, haza is jött, de ’44-ben, amikor elvitték, többet nem jött haza. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Beszélgetés Mariettával (1934) – Ferencváros@Páva utca – (Memento-interjú IV.)

Közzétéve Szerző:
Válasz

Név: Marietta (1934)
Téma: Régi zsidó ünnepek, (2 vh előtti zsidó élet), Budapest.
Interjút készítette: Schlenker Ádám
A gyerekkori zsidó ünnepekkel kapcsolatban mi az, ami először az eszébe jut?
Több minden jut az eszembe, mert én egyke voltam, de az unokatestvéreimmel sokan voltunk gyerekek, mi Pesten laktunk a Lónyai utcában és nagyon sok vidéki rokonunk volt, akikkel nagy ünnepekkor mindig együtt voltunk mindig nálunk zajlott le. Volt egy nagyon helyes nagybátyám, aki a gyerekekkel foglalkozott, játékosan vezette le az ünnepeket főleg a Hanukát, és volt az apám, aki a felnőttekkel ült egy asztalnál.
A Pészach meg azért volt izgalmas és szép ünnepünk, mert a Páva utcai zsinagógába mentünk jóval a háború előtt nagyon, aranyos ki zsinagóga volt, hasonló, mint ami most áll az emlékmúzeumnál, és ott, az udvaron mi, gyerekek mindig azt néztük, hogy ki mit kapott húsvétra ruhát-e vagy cipőt. Mert ilyenkor az volt a szokás, nálunk a családban, hogy valami új ruhában villogtunk a zsinagógában és vittük az ajándékokat is.Pava_utcai_zsinagoga_1923
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A vég kezdete… Amikor az igazgató, a volt országos főrabbit csak azért nem viszi bét din elé, mert… ám lányát kitiltják a BZSH FB lapjáról – mert… kérdezni mert

Közzétéve Szerző:
34

Eddig nem nagyon szólaltam meg ilyen közvetlenül…
Nekem Schwezoff Dávid a munkáltatóm.
Pontosan tudom mit jelent ez.
Ám a diplomámat, a rabbinikus tudásom nagy részét és a zsidó etika és erkölcs iránti alázatomat Schweitzer Józseftől kaptam.
7 éven keresztül. 20 éves koromtól. Egy irányban.
Igazgatók jönnek és igazgatók mennek majd.
De a mesterek és az irántuk tanúsított alázat mindig állandó marad.
Ezért írom le ezt a pár gondolatot.
Akit szerda este kitiltottak a BZSH Facebook oldaláról: Vince Judit, leánykori nevén: Schweitzer Judit.
Ő mesteremnek, Schweitzer József volt országos főrabbinak a lánya.
A kitiltás oka: nyilvános és kritikus hangvételű kérdések a vezetőség irányába.
Igen, BZSH FB lapjának az adminjai nem bírják a kritikát…
Judith Leah Vince 2014-11-12 23-08-38
Judit kérte az egyik admintől (4 van), hogy engedjék vissza.
Ő azt mondta, nem ő az illetékes a kérdésben, de a kérést továbbítja. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Beszélgetés D. Dezsővel (1918) – emlékképek a dunántúli zsidóságról – (Memento-interjú III.)

Közzétéve Szerző:
3

Interjú: D. Dezső, (1918)
Téma: Régi zsidó ünnepek, (2 vh előtti zsidó élet), budapesti zsidó negyed.
Interjút Készítette: Schlenker Ádám
Gyerekkorában a családja milyen formában őrizte meg a zsidó hagyományokat?
Arra emlékszem vissza, hogy én egy vidéki városban éltem és ott két hitközség volt, egy ortodox és egy neológ, mi az ortodox hitközséghez tartoztunk, és szigorúan betartottunk mindenféle vallási gyakorlatot. Nekünk egyébként egy komoly, nagy üzletünk volt, és minden zsidó ünnepkor az üzlet zárva volt, és mentünk a templomba. Hatan voltunk testvérek, négy fiú volt és két lány, és természetes volt, hogy mindnyájan, Ras Hasónekor, Jam Kipperkor az időnket a templomban töltöttünk és Jam Kipperkor böjtöltünk.ortodox esküvő
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Beszélgetés Kárpáti Lászlónéval (1922) – Zsidó élet Püspökladányon – (Memento-interjú II.)

Közzétéve Szerző:
Válasz

Interjúalany: Kárpáti Lászlóné (1922)
Téma: Régi zsidó ünnepek, (2 vh. előtti zsidó élet), Püspökladány.
Interjút Készítette: Schlenker Ádám

Gyerekkorában a családja milyen formában őrizte meg a zsidó hagyományokat?

chunak4Mint ahogy már említettem magának, hogy mi vidéken éltünk, az édesapám egy nagy-gazdaságban volt alkalmazott, és ő nem jöhetett-mehetett szabadon, mert kötve volt az ideje.

Közel laktunk Püspökladányhoz, ez egy nagy tanya volt ahol mi éltünk, ami a Katolikus Vallás Alapítványért tulajdona volt, és egy Grósz Béla nevű bérelte ezt a birtokot, és az édesapám itt volt alkalmazva, gépész volt, több cséplőgép, gőzeke tartozott hozzá. Szóval különböző gépek voltak és egy daráló malom, aminek tulajdonképpen ő volt a felelőse, nyáron több emberrel, télen kevesebbel dolgozott egy óriási gépműhelyben. Az ő címe úgynevezett főgépész volt, ma megfelelne egy üzemvezetőnek. A gazdasági gépeknek volt a felelőse, hogy állandóan üzemben legyenek, amikor cséplésre vagy szántásra volt szükség. Kifejlesztett egy villanytelepet a birtokon, úgyhogy amikor Bihar megyének a nagy részén nem volt villany nálunk a tanyán villany égett. Tehát az idejével nem rendelkezett szabadon, kötve volt az ideje állandóan. Itt, ezen a tanyán egyedül voltunk zsidók, a Grósz Béla, a bérlő az is zsidó volt, nyáron tartózkodtak itt, télen Budapesten laktak. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Beszélgetés Deutsch Gáborral (1935) a holokauszt előtti zsidó életről – (Memento-interjú I.)

Közzétéve Szerző:
2

Interjúalany: Deutsch Gábor (1935)
Téma: Régi zsidó ünnepek, (2 vh. előtti zsidó élet), budapesti zsidó negyed.
Interjút készítette: Schlenker Ádám
Milyen régi Hanuka ünnepekre tud visszaemlékezni akár a gyerekkorából vagy a későbbiekben?
deutsch-gabor1-243x325A helyzet az, hogy olyan korban voltam gyerek és később ugye fiatalember, amelyet egyfelől a nyilas korszak, és általában a Vészkorszak, másfelől egy másikfajta elnyomó korszak jellemzett, amely a  vallást nem túlságosan tolerálta és így tulajdonképpen csak az otthonban és a templomban volt a Hanuka ünnepelve. Mivelhogy zsidó iskolába jártam, ott is rendeztek hanukai  ünnepséget kimondottan a gyerekek számára,  és emlékszem, hogy a díszteremben még színdarabokat is játszottak. Lényegében mindenki maga ünnepelte meg, még az se volt nagyon, hogy az ablakba tegyék a hanukiját,pedig kell, hogy a csoda hirdetve legyen.De még azt se nagyon tettük meg, hanem inkább bent  a lakásban, családi körben ünnepelte meg az ember a Hanukát.Ott már magában a családban nagyon meleg hangulat uralkodott, összejött a  a nagymamáktól kezdve az unokáig, vagy ha volt dédunoka mindenki,az egész család,gyerekek kaptak hanuka geldet, tehát Hanuka pénzt,de ajándékot nem,és mindenki  játszott. Mit játszottak? Trenderlivel, az egy természetes dolog,mivel az a lényeg,hogy sokszor játsszák, és kipörgessék ezt a mondatot,hogy „Nagy Csodák Történtek Ott”. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →