Elmenni Auschwitzba…
Mindenki számára nagyon fontos út…
Én kétszer voltam ott…
Csak most… Féláron… Napi deal…
Igazi akciós út…
Még jó, hogy nem csak egy irányba…
Én meg megosztom – zsidó akasztófahumor…
Féláron… Menni kell…
Még jó, hogy nem vonattal…
Köszönjük Dolce (sic!) Travel! Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Létezik élet a Földön kívül?Ezen a héten, a Marson felfedezett – esetlegesen valaha létezett – életre utaló jelekről szóló híradások apropóján kérdeztük meg a világvallások képviselőit.
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Az ön vallása tesz említést Földön kívüli életről? Ön szerint létezik élet ezen a bolygón kívül is?
Válaszom itt olvasható: Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Szeretnék mesélni nektek egy történetet….
Vagyis nem is én mesélem, hanem az élet.
A főszereplő Tamir Goodman.
Sok ember számára példaképpé vált ez a 32 esztendős fiatalember. A média felkapta, majd elengedte…
Ki is ő?
Már 7-8 éves gyermekként nagyon tehetséges kosárlabdázónak tartották.
A statisztikák mesélnek. A helyi Jesiva kosárlabda csapatában 35 pontos átlagot dobott, és 11. lett az egyetemi játékoslistán.
Ez lett az élete. Jövőjét – természetesen – profi játékosként képzelte el….
Ám egy napon a rabbija ezt mondta neki:
„Nem lehetsz egyszerre jó zsidó, igazi talmudista és profi kosárlabdázó!”
Azaz ne vesztegesse az időt kosárlabdázásra!
Sokan helyeselték a rabbi szavait. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Segíthet-e a vallás az alkoholistákon? Miként viszonyulnak az alkoholfogyasztáshoz a nagy világvallások? Van-e a tanaikban bármi, ami az alkoholfogyasztásról szól?
Ezen a héten az alkoholizmusról, a vallások alkoholfogyasztáshoz való hozzáállásáról, valamint az alkoholistákkal való törődésről kérdeztük meg a világvallások képviselőit két korábbi cikkünk apropóján:
– 250 milliárd forintot piálunk el évente,
– Megásatták vele a sírját és befektették minden nap 20 percre
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Hogyan tud segíteni az Ön vallása az alkoholistákon, a függőségi problémákkal küzdő embereken? Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Az elmúlt mintegy fél esztendőben rengeteg kérdés és megkeresés érkezett a MAZSIHISZ vezetéséhez. Egy része kritikával figyeli a MAZSIHISZ munkáját (bojkott, stb), mások reménykedve (nyitás a civilek felé, stb).
Éppen ezért a MAZSIHISZ vezetése – szakértők segítségével – elkészített egy teljesen anonym – google alapú – kérdőívet, amiben a legfontosabb kérdésekre próbált választ kapni – a közössége tagjaitól.
Természetesen a MAZSIHISZ vezetése is tudta, hogy a kérdőív nem reprezentatív, ám mindenképpen ad valamilyen támpontot a további munkához (az elemzés itt látható). Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Név: V. T (1928)
Téma: Régi zsidó ünnepek, (2 vh előtti zsidó élet), Budapest.
Interjút készítette: Schlenker Ádám
Az Ön családjában hogyan tartották meg a zsidó ünnepeket és a Szombatot?
A háború előtt a szüleim vallásos zsidók voltak, én a Bethlen téri elemibe jártam otthon kóser háztartást vittünk, a Szombat meg volt tartva, az üzlet zárva volt és a telefont nem vettük fel. Bátyám meg én is zsidó iskolába tanultunk. A nagy ünnepek alkalmával templomba jártunk, a szüleim vettek templomi helyjegyet, és mi minden pénteket és szombatot templomban töltöttük.
Mi neológok voltunk, az anyai nagyszülők voltak ortodoxok. Ennek ellenére a szüleim baráti ismeretségi körében nem voltak ortodoxok, egy volt, anyámnak a testvére hozzáment egy celldömölki emberhez, aki inkább ortodox volt, mint neológ. És volt az anyai nagybátyám, aki szintén nagyon vallásos volt. De anyámnak az egyik húga meg fiú testvére viszont annyira vallástalan volt, hogy nem zárta be szombaton az üzletét. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A BZSH jövőjéről szóló cikkemben található egy táblázat, ami a körzetek (kerületek) által – a BZSH közgyűlésébe – delegált küldöttek számát mutatja.
Emlékeztetőül a jelenlegi küldöttek száma:
1-2-3-12. kerület: 6 fő,
4-15-16. kerület: 2 fő
6. kerület: 9 fő,
7. kerület: 18 fő,
8. kerület: 9 fő,
9-10. kerület: 2 fő,
11-22. kerület: 4 fő,
13. kerület: 13 fő,
14. kerület: 6 fő,
17-18-19-20-21. kerület: 1 fő.
Többen felvetették már, hogy a valós képviselet végett találni kellene egy metodikát vagy egy képletet, hogy a kerületi küldöttek száma valóban – legalább megközelítően – helyes arányban legyen szétosztva és aszerint legyenek a küldöttek delegálva a BZSH 70 tagú közgyűlésébe. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Ezen cikk eredetije a Szombat folyóirat on line változatában jelent meg.
Az elmúlt hetek zsidó sztárja: Schwezoff Dávid, a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója.
Már a „nagy” Széles Gábor is az ő feljelentésén viccelődik.
A Heti Válasz már a kérdést is neki szegezi: „Ön most hányadik legfontosabb zsidóvezető Magyarországon?”
De mi is az a BZSH, amit az elmúlt hónapokban sokan összemosnak a magyar zsidósággal?
– Igazándiból semmi. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Ezt az összeállítást azért készítettük el, hogy bemutassuk a zsidóság egy másik, kevésbé ismert arcát.
Sokunk szeme előtt az a kép van, hogy a II. világháború alatt a zsidó embereket, – mint állatokat vitték el – rabláncon. Ez valóban így is történt. 6 millió zsidó embert gyilkoltak le a frontvonalon kívül lágerekben és gettókban.
Ám létezik az üldözött zsidón mellett egy másik zsidó is. A hős.
Reméljük e sorok büszkeséggel fogják eltölteni azon fiatal magyar zsidók szívét, akik jelenleg is keresik gyökereiket.
A zsidó hős fogalma bátorítson benneteket!
Tudjuk, hogy a fiatalságnak nehéz emlékezni a vészkorszakra, ám történelmünknek ott van a másik oldala is!
A bátor zsidó katona!
A hősiesség, a kitartás és a makabeusi bátorság.
Sokan kérdezik a világban, főleg Magyarországon:
„Mért hagyták magukat a zsidók? Mért nem álltak ellen a náciknak?
Jelen cikk megválaszolja ezt a kérdést!
A zsidók bizony ellenálltak.
Minden olyan zsidó, akinek lehetősége volt fegyvert ragadni – keményen harcolt a nácik ellen.
Pilóták, harckocsizók, tisztek, tiszthelyettesek, partizánok között mind találunk zsidókat.
Mivel számos elfeledett hősről van szó, jelenleg csak 14 hős harcost mutatnánk be.
Legyen előttünk példaként életük és küzdelmük. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Név: Simon (1932)
Téma: Régi zsidó ünnepek, (2 vh előtti zsidó élet), Budapest.
Interjút készítette: Schlenker Ádám
Gyerekkorában a családja milyen formában őrizte meg a zsidó hagyományokat?
Arra határozottan emlékszem, hogy péntek esténként és szombaton délelőtt zsinagógába jártunk a szüleimmel, a Bethlen téri zsinagógába, és a nagy ünnepeket is a Bethlen téri zsinagógában ünnepeltük meg. Az apám nagyon vallásos ember volt, nem ortodox, csak neológ, – ahogy azt hívják -, és minden reggel tfilinnel, taliszban imádkozott, nálunk kóser koszt volt odahaza, és természetesen sábeszkor nem lehetett sem főzni, sem villanyt gyújtani, tehát betartottuk azokat a szabályokat, amelyeket a vallás előír. Szegény apámat elvitték munkaszolgálatba, 1940-től vagy ’41-től minden évben be kellett, hogy vonuljon, haza is jött, de ’44-ben, amikor elvitték, többet nem jött haza. Egy kattintás ide a folytatáshoz….