BZSH elnökség… ki és mi?

Közzétéve Szerző:
9

„Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve
nézem, amit meglátok hirtelen.
Egy pillanat s kész az idő egésze,
mit száz ezer ős szemlélget velem.

Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak,
öltek, öleltek, tették, ami kell.
S ők látják azt, az anyagba leszálltak,
mit én nem látok, ha vallani kell.

Tudunk egymásról, mint öröm és bánat.
Enyém a mult és övék a jelen.”

1389.3 Holocaust FNehéz napokat élek meg…
Keresem, kihez is legyek méltó…
Menjek vagy maradjak?
Mit kérnek „ők” tőlem?
Rabbi lettem, ez számomra azt jelenti, hogy „az őssejtig vagyok minden ős”, és nem tudom tétlenül nézni, ahogy atomjaira hullik szét, ami számomra „a minden„.
A Misna áldásokról (bráhot) szóló részének utolsó fejezetének utolsó mondatát szeretném ideidézni:
ואומר (תהלים קיט) עת לעשות ליי הפרו תורתך. רבי נתן אומר, הפרו תורתך עת לעשות ליי:
„És így mondja (a 119. zsoltár): ‘ideje van, hogy tegyünk az Örökkévalóért, mert szétszakították a Tórádat’, rabbi Nátán így mondat: ‘szétszakították a Tórádat, ezért ideje van, hogy tegyünk az Örökkévalóért’„ Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Az új M1 hírcsatorna hódolata – a zsidók hősök előtt – március 15-én…

Közzétéve Szerző:
6

20150315aderMint rabbi – a zsidó közösség nevében – ezúton is szeretném megköszönni, hogy az M1 hírcsatorna köztársasági elnökünk nevét ezen ünnepnapon Áder-ről Ádár-ra változtatta.
Mint tudjuk, Ádár egy örömteli és vidám zsidó hónap, amikor is purim ünnepe van. Ugye emlékszünk? Ez az az ünnep, ahol a (zsidó) hősök – népfelkelés szerűen – megvédték magukat és családjukat a népünkre rontó gonosz (perzsák)tól.
Számunkra megtisztelő, hogy ezt a finom, zsidó – magyar áthallást az M1 hírcsatorna észrevette.
Mindemellett ne feledjük el, hogy 1848. március 15-e is ádár hónapra esett!
A teremtés 5608. esztendejének Ádár II. hónapjának 10. napjára.11046362_817339331636877_5078313531551374326_nKellemes ünnepet és szépséges ádár hónapot mindannyiunknak! Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

"Házasság, vagy együttélés? Ez itt a kérdés!" – a Hir24 honlap kérdése a lelkészekhez XVI.

Közzétéve Szerző:
Válasz

jewish-weddingWFontos, hogy két ember összeházasodjon?
Miért?
Az egyházak, vallások szerint, az együttélés lehet ugyanolyan értékű, mint a házasság?
Ezúttal egy korábbi, a házasság és együttélés közti különbséget boncolgató cikkünk kapcsán kérdeztük meg a vallások képviselőit.
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Fontos-e a házasság az Ön vallása szerint, vagy elegendő az együttélés is?
Válaszom itt olvasható: Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

BZSH közgyűlés 70+10 tagja – nagyon rövid elemzés

Közzétéve Szerző:
4

orokjaradek_mazsihisz_emihÖsszeállt egy lista… Ezek az emberek 2015 tavaszán elkezdenek egy munkát, aminek (leegyszerűsítve) háromféle vége lehet:
1) Felszámolják a teljesen feladat-nélküli BZSH-t, ami csak a pénzt viszi és a bürokráciát növeli, majd a körzetek önálló jogkörrel tovább dolgoznak.
2) Folytatják ezt a munkát az eddigi felosztással, ami – mint korábban le is írtam – egyáltalán nem képviseli a budapesti zsidóság eloszlását, és néhány körzet eldönt mindenki helyett mindent.
3) Átalakítják a közgyűlés összetételét – a korábban már általam kielemzett hazug arányok helyett – a valós arányok szerint, és akkor esetlegesen lehet egy komolyan vehető érdekvédelmi szerve a budapesti zsidóságnak.

Ebben a cikkben szeretném elemezni ezt a 80 küldöttet, akiket a közösségek – általában a vezetőik vagy a rabbijuk „tanácsára” – delegált a BZSH közgyűlésébe. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A zsidó gyász – purim ünnepe alatt – (Hagyomány XXI.)

Közzétéve Szerző:
1

Jews Mourning in a Synagogue 1906 by Sir William Rothenstein 1872-1945A zsidó hagyomány – hasonlóan az ünnepekhez – pontosan definiálja a gyásztörvényeket is.
A temetés előtti időszakot (aninut), a hétnapos gyászt (sivá), a harmincnaposat (slosim) és az egyéveset.
Általános elv, hogy egy tórai ünnep (szombat, ros hásáná, jom kipur, pészáh, sávuot, szukot) felfüggeszti a gyászt arra a napra, ám mi a teendő a posztbiblikus ünnepeken, azaz purimkor és hanukakor? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Barok István: Je suis Ságvári! Sőt Je suis Spitzer Endre! — (Életmesék XXXV.)

Közzétéve Szerző:
4

2384Átnevezhetik a Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endréről elnevezett gyakorló gimnáziumát. A lépés ellen az intézmény egyik tanára, Barok István formált véleményt saját Facebook-oldalán. Az írást változtatás nélkül közöljük:
Iskolánk névadójának élete és főleg halála a mai napig megosztja a közvéleményt, s most jött el az ideje a Hatalom részéről, hogy leszámoljon Ságvárival „Vae victis” (Jaj a legyőzötteknek) jeligére, ha már a „Divide et impera” alkalmazásával teljesen kettéosztották az országot, vagy a mai közbeszédben egyre inkább használt, Nemzetet. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Radvánszki Péter: Élim Története – Midrás Besállách szombatjára és Tu biSvátra —– Esti mesék V.

Közzétéve Szerző:
3

Libya_oasis_c02043413d2e475a807f80f8f0937583Elhangzott a Bét Sálom zsinagóga péntek esti gyerekfoglalkozásán…
Réges-régen, még valahol a Vörös-tengertől nem messze élt egy kisfiú és egy kislány. Az oázist, ahol laktak Élim-nek hívták.
Az oázis egy olyan kis sivatagi település, ahol víz van, fák, és megpihenhet a vándor hosszú, fáradságos útja során. A szüleik nagy szeretettel fogadták az arra járó idegeneket, akik megszomjaztak a száraz, forró vidéken. Élimben volt tizenkét vízforrás és hetven pálmafa, amit nagy becsben tartottak. A vízforrásokat rendszeresen megtisztították. Az állatoknak külön itatójuk volt az emberektől, hogy ne piszkítsák be a vizet. A fákat pedig ápolták és öntözték, ha kellett.
A kislány, akit Debórának hívtak, különösen szeretett egy fát, ami alatt gyakran üldögélt, ha éppen volt ideje a sürgős teendők között. Ugyanis akkoriban már gyakran jártak arra karavánok, mert elterjedt a kereskedők között, hogy a Vörös-tenger és Izrael között, hogy Élim a legkellemesebb, legfrissítőbb pihenőhely. Sok volt a vendéglátók dolga, de ők nem panaszkodtak, mert tudták: áldásos időket élnek. A szomszéd oázist Mátok-nak hívták, ahonnan a fűszereket hozták a kereskedőknek Élimbe. Egy ilyen fűszerkereskedő fia volt Benjámin. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Gyászbeszéd dr. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi temetésén

Közzétéve Szerző:
15

Schweitzer-József

2015. február 6. —- 5775. svát hónap 17. – Radnóti Zoltán

יְהוּדָה, אַתָּה יוֹדוּךָ אַחֶיךָ
Jehuda, neked hálálkodnak a testvéreid.
Izrael, a zsidó nép ősatyja, ezekkel a szavakkal áldja meg kedvenc fiát, Jehudát.

Az életrajz szavai szárazak, ám tükröződik benne a világtörténelem leghosszabb százada a XX. század.
1922-ben rabbi-unokaként Veszprémben megszületni – kivételes kegy volt.
Héber nevet kapott: Jehuda ben Smuel.
יְהוּדָה, אַתָּה יוֹדוּךָ אַחֶיךָ
Jehuda, neked hálálkodnak a testvéreid.
Édesanyja tanítónő volt, ám fia születése után 1 esztendővel elhunyt.
Jogász édesapja nem nősült újra, hanem apósával, Dr. Hoffer Ármin, veszprémi rabbival és hitvesével közösen nevelték a kisgyermeket.
Talmudtudós édesapját professzornak hívják a budapesti Országos Rabbiképző Intézetbe. Ekkor még nem tudta, hogy ez a meghívás az életet jelentette számára.
Ekkor került a fővárosba Schweitzer József.
Elsős elemista volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →