A zsidó hagyomány – hasonlóan az ünnepekhez – pontosan definiálja a gyásztörvényeket is.
A temetés előtti időszakot (aninut), a hétnapos gyászt (sivá), a harmincnaposat (slosim) és az egyéveset.
Általános elv, hogy egy tórai ünnep (szombat, ros hásáná, jom kipur, pészáh, sávuot, szukot) felfüggeszti a gyászt arra a napra, ám mi a teendő a posztbiblikus ünnepeken, azaz purimkor és hanukakor? Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Önmagunkról olvasni és gondolkodni felkavaró és megnyugtató. Mindig megérint…
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Mottó: „cedek cedek tirdof” (MV. 16/20)
A 80-as évek végén, a 90-es évek elején volt egy zsidó társaság.
Róna Aser, Haraszti Sanyi, Megyeri Andris, Orbán Iván, Szalai Kálmán, Lukács Gábor, Lózsy Tamás, Hirschberg Andris, Popovics Áron, és az azóta ortodox rabbivá avatott Rácz Andris. És még biztos néhányan, akikre nem emlékszem.
Közösen jártunk a Dessewffy utcai ortodox zsinagógába imádkozni, majd a Hannába vacsorázni.
Hallgattuk Herzog Lacit és Alex Lavont, tanultunk tőlük. Viccelődtünk Klein Gabival, Princz bácsival és Rosenberg Gyurival, segítettünk Róna Imrének és Helfer bácsinak.
Messziről csodáltuk Fixler bácsit, az elnököt, Weisz bácsit a sahtert, Mózes bácsit és Krausz bácsit, akik olyan csöndesek és jámborak voltak, mint senki más.
Piroska néni legendás ortodox óvodája fogalom volt a zsidó közösségben.
A budapesti ortodoxia idén 145 esztendős…
Ízlelgetem a szavakat és a számot…
Tiszteletreméltó mindkettő.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Segíthet-e a vallás az alkoholistákon? Miként viszonyulnak az alkoholfogyasztáshoz a nagy világvallások? Van-e a tanaikban bármi, ami az alkoholfogyasztásról szól?
Ezen a héten az alkoholizmusról, a vallások alkoholfogyasztáshoz való hozzáállásáról, valamint az alkoholistákkal való törődésről kérdeztük meg a világvallások képviselőit két korábbi cikkünk apropóján:
– 250 milliárd forintot piálunk el évente,
– Megásatták vele a sírját és befektették minden nap 20 percre
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Hogyan tud segíteni az Ön vallása az alkoholistákon, a függőségi problémákkal küzdő embereken? Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Infarktust kapott, a kórházban három percre leállt a szíve, kiszállt a testéből, és a műtő sarkából nézte végig, ahogy az orvosok az életéért küzdenek… írta a hir24 cikke
Ilyen és ehhez hasonló vallomásokkal dolgoztak a Southampton Egyetem kutatói, amikor a valaha volt legnagyobb és legátfogóbb tanulmányt készítették a testen kívüli és halálközeli élményekről. A vizsgálat négy éven át zajlott tizenöt különböző – amerikai, brit és osztrák – kórházban, több mint kétezer, szívinfarktuson átesett páciens részvételével.
Mi ez? Kamu? A haldokló agy utolsó ajándéka az összeomló testnek?
Fogalmunk sincs, így inkább világvallások képviselőit kérdeztük a kutatásról.
Válaszom itt olvasható: Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Milyen eszközei vannak az egyházaknak a háborúk megakadályozására?
Tehetnek egyáltalán valamit a fegyveres konfliktusok kirobbanása ellen?
Ezen a héten Ferenc pápa háborúellenes, az egyházak közös fellépését szorgalmazó felhívása kapcsán kérdeztük meg a világvallások képviselőit.
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Mit tehetnek az egyházak a háborúk megakadályozásáért?
Válaszom itt olvasható: Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Kevesen ismerik, ám létezik egy csodálatos honlap, a tenyleg.com.
A lapnak van egy rovata: „Cáfolós„, ami sorra veszi hamis történelmi mítoszainkat.
A honlap nem a történelmi „Igazságot” hirdeti, hisz ilyen nincs, amiket cáfolnak: az érzelmi alapon kreált történelmi hóbortok.
A „Tényleg!” honlapot a „Történelemtanárok Egylete” szerkeszti és tartja fent.
Az a megtiszteltetés ért, hogy engem kértek fel, hogy írjak cáfolatot néhány közszájon forgó antiszemita vádra… Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A zsidóság – európai történelme során – bátran kijelenthető, hogy szinte minden országban megfordult. A legszorosabb együttélés egyik jellemzője, hogy bizonyos szavak, kifejezések átmennek egyik nyelvből a másikba.
Erről a kölcsönhatásról már korábban írtam a héber nyelvről szóló cikkem 9. pontjában.
Most szeretnék leírni három érdekes (furcsa) kifejezést, ami ezt az együttélést mutatja… Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Különbséget tesznek a vallások, férfiak és a nők között? Ugyanazokkal a jogokkal és lehetőségekkel bírnak mindkét nem képviselői? A kötelességeik tekintetében mi a helyzet?
Lehetséges, hogy valaki lecseréli a hazáját? Van olyan eset, ami indokolttá teheti a kivándorlást? Vajon azért születünk egy adott országba, mert ott van dolgunk? Mi a magasabbrendű és mi a legfontosabb feladatunk? Az anyagi világ határozza meg az elégedettségünket, vagy esetleg más?
Ezen a héten egy, a 20-35 éves korosztály kivándorlási kedvét is firtató, a Budapest Bridge és a Kutatólabor által készített felmérésben megjelent adat kapcsán kérdeztük a világvallások képviselőit. A felmérésben szereplő 48 %-os kivándorlási kedvről szóló adat talán túlzónak tűnhet, mégis a – közvetlenül, vagy közvetve nagyon sokakat érintő – kivándorlási trendről és a „hazacseréről” egyre többet esik szó nemcsak a médiában, de a baráti beszélgetéseken, és természetesen a nagypolitikában is.
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Mi a véleménye arról, ha valaki új hazát keres magának?
A válaszom itt olvasható: