Pészáh, a zsidó naptár szerint Niszán hónap 15. napjától 22. napjáig tart, ami idén, a 2016. polgári évben április 22. estétől – április 30. estéig (20.46) tart.
Az alábbiakban szeretném egyszerűen összefoglalni a pészáhi előkészület legfontosabb lépéseit kiegészítve az esetleges szombati széder estéből adódó lépésekkel.
Általános szabályok
1.
A Tóra tiltja kovászos étel fogyasztását és birtoklását Pészáh nyolc napja alatt. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
vallásjog kategória bejegyzései
Rabbi, mi az igazság? – Ábrahám szövetsége pro és kontra – (Hagyomány XVIII.)
Ebben a sorozatban megtörtént eseteket szeretnék leírni, amelyekkel megkerestek engem és megpróbáltam válaszolni a felmerült kérdésekre.
Bízom abban, hogy a válaszaimmal tudok irányt mutatni, hogy az érdeklődők kiigazodjanak a vallásjog sokszor nagyon nehéz területein.
(Szeretném hangsúlyozni, egy háláchikus döntéssel nem mindig kell egyetérteni. Ezek a cikkek kizárólag az én véleményemet tükrözik, és egyik testületnek sem hivatalos véleménye. Szívesen veszem azok a véleményét, akik érdemben szeretnének reagálni a cikkekre.)
Ennek a kis munkának az is apropót adott, hogy a magyarországi zsidó közéletben egyre inkább előkerülnek azok a kérdések és viták, amiken a nyugati zsidó közösségek és az amerikai zsidó társadalom már évtizedekkel ezelőtt túllépett, – és a maga módján – de már feloldotta a problémákat.
Ábrahám szövetsége pro és kontra Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Löw Immánuel – a rabbi, aki egyszerre volt hazafi, tudós és ember – (Életmesék XXI.)
1854. január 20-án ismét fia született annak a 43 esztendős neológ rabbinak, akinek szavára ekkor már az ország majd’ minden vallási és világi szaktekintélye odafigyelt.
Az édesapa, Lőw Lipót szegedi főrabbi sorsán viselte a XIX. századi magyar történelmet.
1849-ben még börtönben ült felségsértés és lázítás vádjával, ám nem sokra rá már az osztrák és magyar kormányzat tanácsadója.
A szülők, az újszülöttnek magyarul az Immánuel nevet adták, azaz, „Isten velünk van”, míg a 8. napon az „Ávráhám Hájim” héber nevet kapta.
Ez a csecsemő lett a híres prágai gólemkészítő Löw dinasztia legfiatalabb tagja.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Röviden… 170 (eddig 137) mindennapi kérdés és rabbinikus válasz a kóserságról. (Kóser-élet VI.)
Merre induljak? Mit egyek? Hogyan maradjak törvényeinkhez hű a diaszpórában? — és a kérdések napról-napra gyűlnek és gyűlnek…
Ebben a kis gyűjteményben próbálok választ adni felmerült kérdésekre.
Ez a cikk naponta bővül, mert a kérdések feldolgozásához elég sok idő kell, és ezáltal köszönöm meg annak a néhány embernek, akik segítettek nekem ennek a gyűjteménynek az összehozásában.
Fontos megjegyezni, hogy a válaszok az ortodox döntvényhozók véleményét tükrözik.
Olvassátok szeretettel ezt a gyűjteményt és tanuljátok alázattal a zsidó vallásjogot!
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Miért kell még a 21. században is kóser ételt enni? (Kóser-élet V.)
Nekem, mint rabbinak, aki arra tette fel az életét, hogy próbáljam az Örökkévalót lehozni az emberek közé (és nem fordítva, mint ahogyan sokan gondolják, azaz az embereket kell felemelni az Örökkévalóhoz), és próbálom a zsidó életre tanítani a honi zsidó közösséget, mindig hatalmas csalódás látni, hogy sok zsidó még mindig azt vallja, hogy a kásrut törvényei elavultak.
Az elmúlt hetekben próbáltam néhány cikkben rávilágítani a kóserság lelki okaira, illetve arra, hogy nem ördöngösség egy kóser konyhát csinálni, szinte egyik percről a másikra.
A legfontosabb, hogy megismerjük és megértsük, miért is fontos ez nekünk… Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Így lehet neked is kóser konyhád! – (Kóser-élet IV.)
Kedves, Kóserság Után Érdeklődő Olvasóim!
Miután korábban már írtam arról, hogy a kóser ételek milyen pozitív változást hozhatnak az ember testi és lelki életében, úgy éreztem, hogy a gyakorlatról is írnom illene valamit…
Bár nagyon sok cikket, videót, lehet találni az Interneten az adott témáról – én is szeretnék egy rövid összefoglalót adni, hogyan is teheted a saját konyhádat kóserré.
Ez az első lépése a kóser életnek, a zsidó rituális tisztaságban való feljebbemelkedésnek. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A Misna kora, azaz merre tovább?? – (Zsidó történelem)
A zsidóság történelmében kevés olyan megosztó szellemi termék van, mint a „Szóbeli Tan.”
Az ókorban ennek elfogadása vagy elvetése alapján definiálták magukat a különböző zsidó csoportok.
Leváltak a mainstream-ről vagy éppen hozzá csatlakoztak.
Új vallást alapítottak vagy a régit akarták megváltoztatni.
Hiszen a kérdés teljesen logikus:
„Ha hiszek Istenben, és elhiszem, hogy Mózes által átadta nekünk a szent Tórát a Szináj hegyen, akkor mire való ez az egész „szóbeli tan” – héberül ‘Tora sebeál pé?”
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Kizárólag ínyenceknek – egy imakönyvfordítás 1936-ból
Ma vettem egy imakönyvet, amit 1936-ban szerkesztett meg és fordított le, az akkor már 70 esztendős dr. Fényes Mór vallástanár, szakfelügyelő és segédrabbi.
Az imakönyv címe: „Ifjainkkal és öregeinkkel”.
Hmmmmm…
Imakönyv fordítás azokból az évekből, amikor a zsidóság mindjobban próbált beilleszkedni és asszimilálódni a magyar társadalomba, így menekülvén az egyre erősebb kirekesztő hangulatból…
Ez érdekes lesz… Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Kóser étkezés – Érdemes rászokni? — A test, az elme és a lélek eledele. (Kóser-élet III.)
Mint rabbi, egyik „életcélommá tettem”, hogy a zsidó emberek igyekezzenek a Tóra és a zsidó hagyomány alapelvei szerint élni. Vannak könnyű és nehéz törvények. Értelmezhetőek és megmagyarázhatatlanok.
Ám van egy furcsa csoportja a parancsolatoknak, amiket talán nevezzünk szimbolikus parancsolatnak. Ilyen, hogy egy zsidó ember kipát vesz fel a zsinagógában, nem mondja indulatszóként, hogy „Jézusom!”, vagy nem eszik disznót. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Milyen is a zsidó megtérés? Mi a lélek szerepe? – (Hagyomány XVII.)
A rabbik (és a papok is) éjjel-nappal a bűnről, a megtérésről és mindenféle ehhez hasonló dolgokról beszélnek…
A hallgató meg egyre kényelmetlenebbül érzi magát a bőrében.
Oh my God…
Erről az érzésről szeretnék most írni.
Miért is?
Mert sokan félreértik a bűn fogalmát és azt hiszik, hogy aki bűnt követ el, az „rossz ember”.
Van egy jó hírem! Nem!
A zsidó filozófiában a „bűn” egy helyrehozható történés. Egy hiba, amit figyelmetlenségből, koncentráció-, vagy készséghiány miatt elkövettünk. És ettől még nincs semmi baj velünk… Egy kattintás ide a folytatáshoz….