történelem kategória bejegyzései

Történelem- vagyis bibliahamisítás, nem általános iskolás fokon – az 5. osztályos történelem tankönyvben

Közzétéve Szerző:
Válasz

Western Wall Fills With Jewish PilgrimsEzt a cikket írhatnám mint a Rabbitestület elnöke, vagy mint rabbi, vagy mint zsidó, vagy mint apuka…
Válasszuk ki, melyik is illik ide…
Szeretném 4 bibliai (tórai) idézettel kezdeni… (De kezdhetném akár többel is)
Mózes 1. könyve 15. fejezet:
18. Azon a napon kötött az Örökkévaló szövetséget Ávrommal, mondván: A te magzatodnak adom ezt a földet, az egyiptomi folyamtól a nagy folyamig, a Perosz folyamig: 19. A Kénit, a Kenizzit és a Kádmónit, 20. a Chittit, a Perizzit és a Refóimot, 21. az Emórit, a Kánaánit, a Girgósit és a Jevúszit. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Egy kém, akinek a mai napig nem tudjuk még az igazi nevét sem — Életmesék XXXVIII.

Közzétéve Szerző:
Válasz

Kossuth_Lajos_és_családja1851. szeptemberében Kossuth Lajos megérkezett Angliába.
Útja – a korabeli leírások alapján – valóságos diadalmenet volt. Nemigen ünnepeltek úgy külföldit Angliában, mint a magyar szabadság bajnokát.
Kossuth legendás hírétől illetve magától a megjelenésétől is el volt ragadtatva mind az angol arisztokrácia, mind a polgárok.
Ugyanez a lelkesedés fogadta, bármelyik városban vagy országban is járt.
Szinte mindenki őszinte tisztelettel, alázattal és bámulattal adózott a magyar hősnek.
Kossut csodás és várva várt angliai látogatását megelőzően néhány héttel egy birminghami fogadásra betoppant az angol rendőrség és letartóztatta az alig 40 esztendős Beck Vilma bárónét, írónőt, aki mellesleg Kossuth Lajos bizalmasaként volt ismert és éppen ezért ünnepelt közszereplője volt az angol közéletnek.
A helyzet pikantériáját fokozza, hogy magát a fogadást is Beck bárónő tiszteletére adták, hogy pénzt szerezzenek a legújabb könyvéhez, ami a szabadságharcról szól.
Másnap reggel a bárónőt bírósági kihallgatásra vitték.
A kihallgatáson a bárónő elájult és rögtön meghalt.
Az angol média és közbeszéd összeesküvésről beszélt. Ám mi is történet valójában? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Egy vers kettős élete – Eredeti vagy hamis?

Közzétéve Szerző:
Válasz

munkaszolgálat022Kaptam egy verset.
Nagyon szép legendát írtak hozzá…
A történet szerint ez a vers, az Ungváron megjelenő Kárpáti Igaz Szó-ban látott napvilágot 1992. február 29-én, az ezekben a hónapokban itt tartózkodó kalandos életű Dr. Kulin Bán közreadásában.
Az ő közlése szerint 1944 november végén Szentgotthárdon három napon keresztül vitte az uzsonnát a temetőben bujkáló zsidó munkaszolgálatosnak és tőle kapta a „Védőbeszéd” című verset.
A vershez írt jegyzetében többek között ez áll:
„Szerencsémre otthon mindjárt átírtam a kéziratát (mely még ma is megvan), és így csak a másolattal csíptek el másnap a kakastollas csendőrök, akik jól elpüföltek, hogy kivallassanak a „zsidó-felebarátom”hollétéről. Sajnos még most sem tudom, hogy mi lett ezzel a szerencsétlen emberrel. De, ami még jobban bánt, hogy még azt sem tudtam felkutatni, hogy tőle vagy valaki mástól ered-e a vers. Nos olvassák el Önök is és éljék át ugyanúgy, mint ahogyan én azt majdnem öt évtizeddel ezelőtt először átéltem, és a mai napig lelkembe zártam.” Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Egy imakönyvben megtalált "zsidó" végrendelet — Életmesék XXXVII.

Közzétéve Szerző:
Válasz

20150518_151732-01Kaptam ajándékba egy imakönyvet. Igen vaskos volt, ezért egy hétig pihentettem a polcon, amíg belenéztem. screenshot-www facebook com 2015-05-18 17-47-16
Amikor kinyitottam egy szomorú csodát találtam benne.
Egy boríték volt benne, amiben egy levél, amit egy édesapa írt a fiának.
Megosztom ezt a levelet veletek, hogy ti is olvassátok el…
Véleményem szerint megdöbbentő koremlék. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Emlékképek a "hungarizmus" szó megalkotójáról, Prohászka Ottokárról és antiszemitizmusáról.

Közzétéve Szerző:
Válasz

Ma van 2015. április 16-a.
A holokauszt emléknapja.
Néhány napja országgyűlési választást nyert a jobbik.
Nyugat Magyarországon.
A párt történelmének első egyéni mandátuma…
A jelenkori magyar szélsőjobboldal első egyéni mandátuma…
71 esztendő után.
Ismét.
Éppen ezért most érzékeny témához nyúlok hozzá, ám erről is beszélni kell…
– és nem csak történészeknek, hanem az utcán járó egyszerű embernek is…
Az elmúlt évszázad pontosan azt mutatta meg, hogy képtelenek vagyunk olyan héroszokat találni, akik netán érdemesek is arra, hogy mindenki számára példaképnek emeljük őket.
És jöttek, láttak, győztek a percemberek…
És a kérdés velünk él – melyek azok az ideológiák és gondolatok,
Amik táptalajai lehetnek egy ilyen győzelemnek?
Amik megadják a szélsőjobboldalba vetett hit történelmi kontinuitásának élményét mindazoknak, aki hisznek benne?
Amik miatt egy olyan embert jutott be a parlamentbe, aki nyíltan rasszista?
Természetesen erre a kérdésre nincs egyszerű válasz, ám sok apró szegmensből összetevődhet egy nagy egész, ami segíthet akár nekünk is… ám legfőképp a gyermekeinknek.
Az okok – a teljesség igénye nélkül – a következőek lehetnek:
– Kiválasztott és reklámozott példaképek és a hívónevek.
– Propagált követendő ideológiák.
– Ezerszer elismételt mondatok, mondatszerkezetek, demagóg és populista szólamok.
– Az emlékezetpolitikai gyakorlatok elferdítése.
ponf-2013-1Igen, és nem oly rég az Akadémia hivatalosan is kimondta:
„Neve nem hozható kapcsolatba XX. századi önkényuralmi rendszerek működtetésével, ezért nevének használata közterület elnevezésében nem igényel akadémiai állásfoglalást.” Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A zsidó gyász – purim ünnepe alatt – (Hagyomány XXI.)

Közzétéve Szerző:
1

Jews Mourning in a Synagogue 1906 by Sir William Rothenstein 1872-1945A zsidó hagyomány – hasonlóan az ünnepekhez – pontosan definiálja a gyásztörvényeket is.
A temetés előtti időszakot (aninut), a hétnapos gyászt (sivá), a harmincnaposat (slosim) és az egyéveset.
Általános elv, hogy egy tórai ünnep (szombat, ros hásáná, jom kipur, pészáh, sávuot, szukot) felfüggeszti a gyászt arra a napra, ám mi a teendő a posztbiblikus ünnepeken, azaz purimkor és hanukakor? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Barok István: Je suis Ságvári! Sőt Je suis Spitzer Endre! — (Életmesék XXXV.)

Közzétéve Szerző:
4

2384Átnevezhetik a Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endréről elnevezett gyakorló gimnáziumát. A lépés ellen az intézmény egyik tanára, Barok István formált véleményt saját Facebook-oldalán. Az írást változtatás nélkül közöljük:
Iskolánk névadójának élete és főleg halála a mai napig megosztja a közvéleményt, s most jött el az ideje a Hatalom részéről, hogy leszámoljon Ságvárival „Vae victis” (Jaj a legyőzötteknek) jeligére, ha már a „Divide et impera” alkalmazásával teljesen kettéosztották az országot, vagy a mai közbeszédben egyre inkább használt, Nemzetet. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Radvánszki Péter: Élim Története – Midrás Besállách szombatjára és Tu biSvátra —– Esti mesék V.

Közzétéve Szerző:
3

Libya_oasis_c02043413d2e475a807f80f8f0937583Elhangzott a Bét Sálom zsinagóga péntek esti gyerekfoglalkozásán…
Réges-régen, még valahol a Vörös-tengertől nem messze élt egy kisfiú és egy kislány. Az oázist, ahol laktak Élim-nek hívták.
Az oázis egy olyan kis sivatagi település, ahol víz van, fák, és megpihenhet a vándor hosszú, fáradságos útja során. A szüleik nagy szeretettel fogadták az arra járó idegeneket, akik megszomjaztak a száraz, forró vidéken. Élimben volt tizenkét vízforrás és hetven pálmafa, amit nagy becsben tartottak. A vízforrásokat rendszeresen megtisztították. Az állatoknak külön itatójuk volt az emberektől, hogy ne piszkítsák be a vizet. A fákat pedig ápolták és öntözték, ha kellett.
A kislány, akit Debórának hívtak, különösen szeretett egy fát, ami alatt gyakran üldögélt, ha éppen volt ideje a sürgős teendők között. Ugyanis akkoriban már gyakran jártak arra karavánok, mert elterjedt a kereskedők között, hogy a Vörös-tenger és Izrael között, hogy Élim a legkellemesebb, legfrissítőbb pihenőhely. Sok volt a vendéglátók dolga, de ők nem panaszkodtak, mert tudták: áldásos időket élnek. A szomszéd oázist Mátok-nak hívták, ahonnan a fűszereket hozták a kereskedőknek Élimbe. Egy ilyen fűszerkereskedő fia volt Benjámin. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Budapesti ortodoxia — tiszteletadás egy régi álomnak…

Közzétéve Szerző:
24

Mottó: „cedek cedek tirdof” (MV. 16/20)

A 80-as évek végén, a 90-es évek elején volt egy zsidó társaság.
Róna Aser, Haraszti Sanyi, Megyeri Andris, Orbán Iván, Szalai Kálmán, Lukács Gábor, Lózsy Tamás, Hirschberg Andris, Popovics Áron, és az azóta ortodox rabbivá avatott Rácz Andris. És még biztos néhányan, akikre nem emlékszem.
piroskaKözösen jártunk a Dessewffy utcai ortodox zsinagógába imádkozni, majd a Hannába vacsorázni.
Hallgattuk Herzog Lacit és Alex Lavont, tanultunk tőlük. Viccelődtünk Klein Gabival, Princz bácsival és Rosenberg Gyurival, segítettünk Róna Imrének és Helfer bácsinak.
Messziről csodáltuk Fixler bácsit, az elnököt, Weisz bácsit a sahtert, Mózes bácsit és Krausz bácsit, akik olyan csöndesek és jámborak voltak, mint senki más.
Piroska néni legendás ortodox óvodája fogalom volt a zsidó közösségben.
A budapesti ortodoxia idén 145 esztendős…
Ízlelgetem a szavakat és a számot…
Tiszteletreméltó mindkettő.dessewffy Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →