történelem kategória bejegyzései

Lehetne egyáltalán nem uszítani a közlekedésről beszélve?

Közzétéve Szerző:
Válasz

Válaszféle Bayer Zsoltnak

Bayer Zsolt, miközben számonkéri, hogy antiszemita gyanúba keverik Lázár János azért kissé talán tényleg szerencsétlen szavait, nyomatékosan megismétli a fehérterrort nosztalgikusan felidéző sorait – amelyeket amúgy Cohenek, Cohn Benditek, Schiffek árulása kapcsán írt le annakidején.

Sokadszorra futjuk meg már ezt a kört, el kéne lassan engedni.

Lázár János, Vitézy Dáviddal vitatkozva utóbbit, jól beazonosíthatóan, „aberrált”-nak, „belvárosi”-nak, „libsi”-nak és „gyerek”-nek nevezte, továbbá „drogos”-nak a biztonság kedvéért, aztán rátért voltaképpeni mondandójára.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Egy csodálatos zsidó név: Etele – Életmesék XLI.

Közzétéve Szerző:
1

2024 júliusában hívott a kolleginám, Zita, hogy egy gyászoló család kérésére vállaljam el az édesapjuk temetését.
Ilyenkor egy picit mindig megijedek, hogy melyik barátom veszítette el a szerettét, és kér meg engem, hogy legyek gyászában vigasztalója, ám néha csak azért kérnek engem, mert hallották a nevemet, hagy valahol pozitív benyomást tettem a család valamely’ tagjára.
Meg is kérdeztem Zitát, hogy ki a család, mi az elhunyt neve. Ő azt mondta: Vértesi Péter András Etele, és 1941-ben született és a 2 gyermeke intézi a temetést.

Megmondom őszintén, amikor meghallottam a nevet, felkaptam a fejem. Kicsit furcsállottam az „Etele” utónevet, (ami az Attila név németes változata).
Vissza is kérdeztem: „biztos, hogy Etele?”
Zita rögtön válaszolt: „igen!”
Dátum alapján megkerestük az eredeti bejegyzést. Meglett és valóban ott volt a név: Etele.

Csak a saját kiváncsiságom miatt lefuttattam még egy keresést, hogy 19. század végétől a mai napig – az összes budapesti anyakönyvben, hány gyermek kapta – legalább részben – az „Etele” utónevet.
A válasz nem lepett meg: csupán egy, a „mi” Etelénk.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Az elnök szédere és az elnök csöndje

Közzétéve Szerző:
Válasz

A fénykép már bő egy hete lépten-nyomon visszaköszön. Ott ül Gyöngyösi „listázó” Márton.
Vele szemben a zsidó „elnök” Heisler.
Mindannyian tudjuk, hogy Gyöngyösi Márton nem angyal.
Sőt…
Nagyon nem.
Ahogy Bíró László sem volt az. Akkor a Mazsihisz elsőként deklarálta a nyilatkozatát, bár ezt sokan szeretnék elfeledni.
Ha kicsit szélesebbre tárjuk az ollót, azt is realizáljuk, hogy a Jobbik frakció tagjainak 24 esztendős múltja sem olyan szeplőtlen.

Az elmúlt 2 hétben rengeteg interjú, vélemény, cikk, hozzászólás, reakció látott napvilágot, ezért most – kicsit lehiggadva – szeretnék írni pár, rendszerezett mondatot az „ügyről” – zsidó (rabbi) szemszögből.

Hiszem és vallom, hogy egy lelkész NEM írhatja le, hogy „nincs megbánás a világban!”.
A megtérés (tesuvá) – a zsidó vallás talán legfontosabb szava.
Ám ez a megbocsátás időnként sokkal nehezebb, mint azt az első pillanatban elgondolnánk.
Én nem Gyöngyösit védem, sem Csurkát, sem Vonát, pláne nem a kisdobos Novákot, vagy a nagypályás Budaházyt, csak hiszek az emberben lévő isteni szikrában, amit köznyelvben léleknek nevezünk. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Mégis, milyen erős civil zsidó közösség?

Közzétéve Szerző:
1

Immáron 3 esztendeje nem írtam a zsidó civil szféra 1%-os támogatottságáról, ezért úgy gondolom 2019 után ismét nézzünk rá a civil zsidó szervezetekre, hogy is áll a támogatottásguk?

Nincs könnyű dolga a keresőnek, mert 28.795 civil szervezet vágyakozik az adófizetők adójának 1%-ára.

Aki szeretne olvasni a múltról:
2019-es eredmények
2018-as eredmények
2017-es eremények
—– Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Hogyan viselkedtek eleink a zsinagógában? – 100 esztendeje

Közzétéve Szerző:
Válasz

Árverésen jártam és nagy örömömre meg tudtam vásárolni egy 117 esztendős templomrendet, amit az akkori budai izraelita hitközség tett közzé.

Ha valaki nem olvasná el a fentebbi linket, akkor számukra szeretnék néhány szót szólni a budai hitközösség történetéről:
Az első zsinagógájuk 1812-ban épült az Öntőház utca 5-7 alatt. Ezt 1865-re kibővítették, így egy 728 (428 férfi +300 nő) főt befogadó templom várta a híveket. A budai közösség ekkor már mintegy 5000 családból állt. Talán leghíresebb rabbija dr. Kiss Arnold (1901-1936) volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Bárány vagy farkas? Ki is az a Róth Zsolt valójában?

Közzétéve Szerző:
Válasz

Antiszemita fenyegatést kapott egy újságíró az írásáért. Ez borzasztó.
Megpróbáltam utánajárni, mi is történhetett.
Korábban beszéltem több „nagy” emberrel mindkét oldalról. Ők arra bíztattak, ha bármi olyat látok – bármely oldalon -, ami az antiszemitizmussal kapcsolatos, bátran szólaljak, vagy írjam meg. Most ezt teszem.

Előzmény:
2021. december 27-én megosztottam a Facebook lapomon egy véleményt Veszprémy László „should a homophobic and antisemitic politician defeat hungarian pm viktor orban” című írásával kapcsolatban, amiben félelmeimet írtam le az általam „bumeráng újságírásnak” nevezett technika miatt.
Amitől tartottam, hogy izraeli véleményvezér online/print újságokban elhelyezett cikkek visszaidézésével akarják majd a 2022-es választást befolyásolni.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Emlék-könyv 9. és 10. oldal (nyíllal átlőtt kígyó és Welt Ignác)

Közzétéve Szerző:
Válasz

„Emlék-könyv” 9. oldal (az eredeti poszt)

Ezt a sírkövet Sopronban fényképeztem.
Mordeháj (Max) Nussbaum sírja, aki – a héber felirat szerint – a helyi zsidó közösség megbecsült tagja volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Emlék-könyv 7. és 8. oldal (1906.11.18. és törvénytelen gyermekek)

Közzétéve Szerző:
Válasz

„Emlék – könyv” 7. oldal

1906. november 18. Ekkor voltam „-65” éves.
Vasárnap volt és holdújulás.
Beköszöntött kiszlév, azaz a hanuka hónapja.

Aznap 9 gyermek született Budapesten.
Csodálatos neveik voltak az újszülötteknek: Hahn Margit, Goldstein Manó Miklós, Goldstein Adolf (nem testvérek!), Lindner Mihály, Wallerstein Árpád, Rozenfeld László, Kardos Ernő, Preischach Andor és Weisz Béla. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A zsinagógai naptárunk tanító előszavai az elmúlt 3 esztendőben

Közzétéve Szerző:
Válasz

Néhány esztendeje szokássá vált, hogy a Mazsihisz-Bzsh által kiadott zsinagógai naptárhoz (héberül: luáh) írunk egy rövid előszót, egy kis tanítást, amiben beszélünk a zsidó időről, a történelemről vagy akár magáról a naptárról. Az esztendő múltán ezeket a naptárokat már nem használjuk, így az előszó is elveszik.
Hogy ezek a gondolatok ne vesszenek el, ezért összegyűjtöttem az elmúlt évek előszavait, amelyeket részben Darvas István, részben én írtam.

Olvassátok szeretettel! Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Emlék-könyv 5. és 6. oldal (1971. esztendő és 1939. szeptember)

Közzétéve Szerző:
Válasz

„Emlék – könyv” 5. oldal

Én 1971-ben születtem.

Amikor megnézzük az ezt az évet jellemző „zsidó számokat”, akkor eszünkbe juthat néhány korábbi írásom, amikor láthattuk, hogy a XX. század elején, néha egy nap alatt több születést jegyeztek be, mint ebben az esztendőben.

Ha 1941-ben, – amikor több, mint 500 gyermeket jegyeztek be a budapesti könyvekbe és több, mint 1000 (!) esküvő volt -, azt mondjuk, hogy 30 esztendő múlva ennek az 5%-a se lesz, biztos bolondnak gondoltak volna. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →