Kedves Olvasók!
A MAZSIHISZ honlapján megjelent egy cikk, ami elég furcsa (hamis) módon állítja be a lemondásom okait… sőt magát a tényt is az igénytelen hatásvadász a „vs” azaz „versus”, jelzi, aminek jelentése: „ellen”.
Kikérem magamnak, hogy Lágymányos esetleg Csepel ellen lenne…
Aki ezt leírta (névtelen hős), az a belső megosztás harcosa, a honi zsidóság ellensége.
Remélem senki sem olyan naiv, hogy azt gondolja, hogy a csepeli projekt miatt mondok le.
Heisler – a hozzászólásában – pontosan leírta az egyik olvasatot. Akkor én most leírom a másikat.
Ám mindenek előtt:
1)
Véleményem szerint a BTK-ba ütközik, hogy egy „valóban” nekem címzett és pénteken délután 16:42-kor elküldött magánlevelet szombat este – a beleegyezésem nélkül – lehozni az Interneten, amiben ráadásul személyes dolgok is találhatóak.
2)
Etikátlan dolog nem megadni az esetleges viszontválasz lehetőségét.
—————-
Ám akkor most nézzük meg a lemondás valós okát! Egy kattintás ide a folytatáshoz….
hitközség kategória bejegyzései
Védett: Az okosok gyülekezetének remegése I.
Raj Tamás – A modern rabbi, aki nagyon hitt a szép világban. – (Életmesék XXV.)
1940, február 9-én (5700. svát hónap 30-án, azaz „ros hódes ádár”-kor) született és rá 70 esztendőre 2010. március 8-án (5770. ádár 22-én) hunyt el rabbim és mesterem (morénu verábbénu), Raj Tamás.
Amikor Tamásról megemlékezem, akkor inkább szubjektív módon kettőnk kapcsolatáról szeretnék mesélni, így örökítve meg ennek a fantasztikus embernek az emlékét, aki nemcsak nekem adott rengeteg élményt, tudást és zsidóságot, hanem annak a generációnak, amelyik a 80-as évek végén, a 90-es évek évek elején találta meg a saját zsidó öntudatát.
Lehet, hogy ezt a monológot néhányan önzésnek fogják gondolni, ám éppen az ellentettjének szánom.
Tamás abban hitt, hogy a szellem és a tanítás, tovább él az emberekben, ahogy a talmudi legenda tanítja, a Tóra szent tekercseit akár el is lehet égetni, de a betűk mindig tovaszállnak, és.egyre több és több ember látja meg azokat.
Legyünk akár mindannyian apró kis szélfújás, akik továbbviszünk egy-egy betűt. És a világ csak ezen áll – mondja egy másik talmudi legenda – a betűket tanuló kisgyermekek lélegzetvételén.
Ő biztos ezt akarná…
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Még sok boldog születésnapot Szepesi Györgynek! – Bisz 120! – (Életmesék XXIV.)
Szepesi egyszer ott volt a Bét Sálom zsinagógában. Beszélgettem vele pár szót. Boldog voltam.
Elmesélte, hogy a bár micvája az újpesti zsinagógában volt, ám ő a felkészülés helyett mindig valami mást csinált, ezért dr. Friedmann Dénes, a fiatal újpesti főrabbi végső elkeseredésében leírta neki magyar betűkkel az egész prófétai részt és odarakta a héber szöveg mellé/alá.
Így – a nagy napon, a népes vendégsereg előtt – az ifjú Friedländer Gyurika hibátlanul olvasta fel a háftárát.
Ki is gondolta volna, hogy ez a kisgyerek majd 20 év múlva kitalál egy szót, ami talán az egyik legismertebb szava lesz a magyar nyelvnek: ARANYCSAPAT. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Heisler András: A BZSH jövője
Heisler András:
A BZSH jövője
(Heisler András a Bét Sálom közösség küldötte a BZSH és a MAZSIHISZ közgyűlésében)
Jelen sorok írója a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) december 20-i elnökválasztó közgyűlésén felvázolta hogyan látja a BZSH helyzetét és milyennek szeretné látni jövőjét. Többek biztatására, jelen publicisztikában adja közre gondolatait – az Új Életen keresztül (talán) célzottan a szélesebb zsidó közélet felé. A leírtak bizonyára nem hibátlanok, de mindenképpen a segítő szándék szülöttjei. Elsősorban gondolatébresztőnek készült – a budapesti és vidéki zsidóság valódi közösséggé szervezésének reményében. Ezért akiben gondolatot ébreszt, induljon ki abból, amiből a cikk írója: a budapesti zsidóságnak lépést kell tartania az őt körülvevő gyorsan változó világgal. A szerző a cikket vitaindítónak szánja, ezért írásában található sarkos megfogalmazások szándékosak. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Löw Immánuel – a rabbi, aki egyszerre volt hazafi, tudós és ember – (Életmesék XXI.)
1854. január 20-án ismét fia született annak a 43 esztendős neológ rabbinak, akinek szavára ekkor már az ország majd’ minden vallási és világi szaktekintélye odafigyelt.
Az édesapa, Lőw Lipót szegedi főrabbi sorsán viselte a XIX. századi magyar történelmet.
1849-ben még börtönben ült felségsértés és lázítás vádjával, ám nem sokra rá már az osztrák és magyar kormányzat tanácsadója.
A szülők, az újszülöttnek magyarul az Immánuel nevet adták, azaz, „Isten velünk van”, míg a 8. napon az „Ávráhám Hájim” héber nevet kapta.
Ez a csecsemő lett a híres prágai gólemkészítő Löw dinasztia legfiatalabb tagja.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Szeretetteljes kérdések a zsidó vezetőkhöz… – mikroblog V.
3 kérdésem azokhoz, akiknek kötelességük a zsidó jövő építése:
Miért nincs benne a zsidó vallás?
Mit tesznek, hogy benne legyen?
Képes-e az 5 zsidó egyház – akár közösen – megfelelő számú és megfelelő szintű oktatókat delegálni?
A válaszokat a gyermekeim (és sok száz zsidó gyermek) nevében is köszönöm:
Radnóti Zoltán rabbi
A kép forrása.
Egy kétéves levél – ami ma ismét aktuális
Barátaim tanácsára – most egy kicsit visszavonulok a belső politikától, ennek okait egy már megírt, ám csak a jövő héten publikálandó bejegyzésben írtam le.
Ezt a levelet majd’ 2 esztendővel – még az „emlékezetes” a MAZSIHSZ választások előtt írtam.
Olvassuk hasonló lelkesedéssel, amivel én írtam akkor… Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A 2012-es BZSH választás után elmondott péntek esti, zsinagógai beszédem kivonatolt és írott változata
Andrisnak és Jocónak ajánlva!
„Vájigás” hetiszakasz
A zsidóság egyik legnagyobb kérdése, hogy ha az Isten jó, akkor hogy lehet a világban rossz…
Rabbi Akiva szerint, „amit Isten csinál, a jóért csinálja” – azaz előbb vagy utóbb meglátjuk, hogy mi is volt a Teremtő szándéka, és ebből egyszer még jó lesz nekünk.
Rabbi „gamzu” Nachum szerint, „minden dolog, ahol és amikor történik – az már akkor és ott jó, csak mi nem mindig értjük meg.” Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Érzések egy MAZSIHISZ közgyűlés után és egy BZSH elnök-választás előtt…
Egyszer volt, hol nem volt…
20 hónap telt el azóta, hogy a hitközség – orbitális hazugságon rajtakapott jogásza – egy soha érvényben nem lévő választási szabályzatra hivatkozva, lehúzatta a különböző pozícióra jelöltek listájáról, a hitközség addigi vezetését kritizáló Heisler Andrást, Vári Györgyöt és Vajda Károlyt.
Ma már mindenki számára kiderült, hogy ez is csak egy csalás volt, – ám az ezzel csalással hatalmat szerzett vezetők (az egyikük ráadásul jogász, azaz pontosan tudta, mi zajlik ott…), még egy bocsánatkérést sem dobtak a meghurcoltak felé, nemhogy bizalmi szavazást rendeltek volna el saját személyük irányába.
Ez nekem fáj… nagyon fáj…
Egy kattintás ide a folytatáshoz….