"Sajnáljuk, mi nem akarjuk leváltani a magyar zsidóságot" – válasz egy cikkre és arra, ami mögötte van…

2017 novemberének utolsó napjaiban, a Tett és Védelem Alapítvány konferenciát szervezett, „biztonságban vannak-e az európai zsidók?” címmel.
A kérdés bájosan költői, talán válaszért is kiáltana, ám inkább önmagáért beszél. Természetesen szóbakerült a Jobbik, a CEU, a migránskérdés és minden, mi „odaát” szem-szájnak ingere…
És amint az boritékolható is volt, a rendezvényről lelkesen számolt be a kormánypárti média. 
Nem kellett sokat várni, hogy a Szombat folyóirat egyik újságírója, Veszprémy László Bernát – ezen konferencia egyik résztvevőjével készült interjú keretében – már a Jobbik és a magyar baloldal szerelméről, nemi erőszakról és természetesen migránsokról írjon.
Szerintem csúcsot állított fel a kérdező és az izraeli válaszadó. A beszélgetésben 13x fordul elő Soros György neve, míg a „Jobbik”-é csak 11x, ám a két entitásnak jelzője közös volt: „KATASZTRÓFA”.
Ahogy a beszélgetést olvastam, végtelenül elkeseredtem.
Erre rátett, hogy a konferencia kapcsán a Szombat egyik újságírója hosszas elemzést írt, a konferenciát szervező EMIH (TEV) tehetségességéről, és vele összehasonlítva, a Mazsihisz tehetetlenségéről.
Tudjuk, a magyar nép, (kimondva vagy kimondatlanul) a rendszerváltás óta küzd az előitéletek legyőzésével.
A Mazsihisz ezen az úton erős hendikeppel indult el.
Éppen is ezért tett még szomorúbbá a „Szombat” folyóiratban megjelent elemzés szóhasználata. A szerző (még 2017 végén is) olyan toposzokat, utalásokat és szóképeket használ, mintha a Mazsihisz egy Kádár korszakból ittragadt örök zárvány lenne.
Írtam egy válaszcikket, amit most itt is publikálok, mert – szerintem – az írásomnak önmagában is van üzenete.
(Késöbb egy szerkesztővel lefolytatott személyes vita után kértem cikkem eltávolítását a Szombat honlapjáról, amit szerkesztőség nem tett meg.)
Külön érdekesség, hogy a „Szántó féle” Szombat folyóirat és a Mazsihisz pont egyidősek, mindkettő 1991-ben született. (A Szombat újság első száma 1989 novemberében jelent meg. Ebben a két esztendőben az újság főszerkesztői Hernádi Miklós, Zala Tamás majd Pelle János volt. Szántó 1991 novemberében vette át az újságot.)
Ám amíg ebben a 26 esztendőben a Mazsihiszben lezajlott egy komplett rendszer és generációváltás, addig a Szombat főszerkesztője, (Szántó T. Gábor) 26 esztendeje 
változatlan.
1991-ben, Szántó egy 25 éves, forradalmár lelkületű gondolkodó volt, aki lelkesen küzdött a zsidó közéletben megjelenő jogtalanság és általában minden fajta igazságtalanság ellen. (Azóta ismertem, és még barátok is voltunk…)
Ám azóta eltelt bő negyed évszázad, és sokunk véleménye szerint – Szántó, az idén 60 esztendős Gadó János kollégájával együtt – valahol eltévedt a Gutenberg galaxisban, és már csak mennek körbe és körbe. Egészen beleszédültek már.
És ketten oly’ csinálnak, amiket 26 évvel ezelötti énjük vezércikkekben tett volna megsemmisító kritika tárgyává

Na jó, ennyi bevezető után jöjjön az írásom!
(hátha valakit még érdekel ez is…) Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kérelem a magyar politikusokhoz az erőszak ügyében – 24.hu

Ez elmúlt hónapokban a vallási ügyek mellett, közéleti témákat is górcső alá vettem..
Többek között a 24.hu honlapon vagy a Magyar Narancs honlapján írtam cikkeket.
A lentebbi cikket már a választások fényében (vagy árnyékában) írtam.
A kampány már hónapok óta zajlik. Borzasztó híreket lehet olvasni ahogyan a Brüsszel, a migráns vagy Soros kampány visszhangzik az emberek lelkében.
Öcsény
Kömlő
Perbál
– stb…
Ennek ellenére megpróbáltam apolitikus lenni, és úgy írni egy cikket, amiben csak kérések és remény van.
Hátha el is olvassa valaki. Mert a remény sose veszik el.
Most berakom a blogomra is ezt a cikket, hogy megmaradjon az örökkévalóságnak… (de azért a fentebbi belinkelt eredeti cikket is lehet bátran like-olni, mert jó feedback a honlap és az archivum számára. :))
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A jobbikos választójog, az unortodox új rabszolgaság és a “zsidóügy” — 24.hu

Ez elmúlt hónapokban megpróbáltam a vallási mellett, közéleti témákat is górcső alá venni. A 24.hu honlapon, a Magyar Narancs honlapján illetve a Magyar Nemzetben írtam cikkeket.
Most ismét a 24.hu honlapon írtam a szociális felelősségről.
Tudom, ez nem népszerű téma, ám erről is írni kell. Berakom a blogomra is a cikket, hogy megmaradjon az örökkévalóságnak…
A jobbikos választójog, az unortodox új rabszolgaság és a “zsidóügy” Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Gondolatok egy jogesetről… És arról, hogy mi is a modern vallásosság, mi a neológia?

Levelet kaptam…
Szívből jött… és megérintette az enyémet…
Kérdéseket tettem fel magamnak… és megválaszoltam azokat…
Évtizedeket tanultam a zsidó hagyomány… és most mégis egy új kapu nyílt meg….
Radnóti Zoltán
Budapesti Rabbinátus Testületi Elnöke
1075 Budapest Síp utca 2
413-5580
Mélyen Tisztelt Elnök Úr! Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A hitre téríteni nem lehetséges… – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXXIV.

Melyek a térítő vallások?
Mit is jelent pontosan a hittérítés?
Meg lehet téríteni valakit, aki nem akarja, hogy megtérítsék?
Ha valaki mesél a saját vallási élményeiről, tapasztalatairól, elveiről, akkor az már térítésnek minősül?
Az Isten tudja írásai tájékoztatnak, megismertetnek, de nem térítenek…
Ám felmerülhet bennünk a kérdés: Bevett gyakorlat-e a térítés a vallásokban?
A történelemben számos példát ismerünk a hittérítésről, de talán nem feltétlenül a vallás, vagy a tanítások, hanem inkább az emberek (túl)buzgósága, netán – világi – hatalmi érdekek vezethettek az olykor szelíd, máskor pedig kimondottan durva „térítésekhez”.
De mit mondanak a hittérítésről a vallások tanítói?
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Mi a véleménye a hittérítésről?
Létezik-e az ön vallásában hittérítés? Egy kattintás ide a folytatáshoz….

** A Viki ** – Vendégoldal@ Kácsor Zsolt, Seres Attila, Vári György és persze Bedő Viki

2017-et írunk.
Mintegy 10 esztendeje jött le hozzánk, a Bét Sálomba „a Viki”.
Sok kérdést tett fel és sok kérdésre adott választ, ami még több kérdést generált. Még mielőtt kiment volna Amerikába, 2008-ban Seres Attila csinált egy videointerjút vele.
Igazi kordokumentum…

Eltelt 10 év…
2017-et írunk.
Megjelent ismét egy interjú, amelyben egy lány – a new york-i rabbiképző intézet hallgatójaként – arról beszélt, hogy rabbi akar lenni, mert a Tóra az élete és a közösség. Betért, mindent a Tóra tanításának szentelt, úgy beszélt Isten iránti szeretetéről, ahogy kevesen tudnak Magyarországon. Mély és átélt szenvedéllyel, a zsidó nép legmélyebb szeretetével. De vannak a világon olyan ultraortodox zsidó gondolkodók, akik szerint ő egy lány és ezért nem lehet arról hírt adhat, hogy egyáltalán a világon van. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Többet ér-e az egyik ember a másiknál? – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez – Vendégoldal@Darvas István főrabbi II.

Kevesebbet ér egy alkoholista, vagy egy droghasználó élete, ha az élete megmentéséről van szó?
Provokatív, ám valós kérdés – Ön mit gondol?
Egy amerikai fiatalembert, Riley Hancey-t az egyik kórházban azért nem vették fel a transzplantációs-listára, mivel THC-t találtak a szervezetében, tehát gyaníthatóan marihuánát fogyasztott.
Ugyanezen kórház orvosa elmondta, hogy hasonlóan járnak el például egy alkoholista esetében is. Riley később egy másik kórházban felkerülhetett a szervekre várók listájára, majd el is végezték rajta a tüdőtranszplantációt, ám a szervezete sajnos már nem tudta befogadni az új szervet.
Számos kérdést felvet ez az egyetlen eset.
Miután fejet hajtottunk az elhunyt emléke előtt, érdemes elgondolkodnunk, hogy hasonló helyzetben vajon mi milyen döntést hoznánk?
Tényleg elutasítható egy élet megmentése azért, mert valamilyen függőségben szenved valaki?
Különbséget kell tenni egy ilyen helyzetben alkoholista és nem alkoholista, marihuána-fogyasztó és nem marihuána-fogyasztó között?
Nehéz kérdés, amely számos orvosszakmai kérdést is felvet, ám mi ezúttal a lelkiismereti oldalra voltunk kíváncsiak, így hát a lélek embereit, különböző vallású lelkészeket, lelki, vallási tanítókat kérdeztünk a témáról.
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Mi a véleménye arról, hogy valaki azért nem kerülhet fel egy szervátültetési listára, mert THC-t találtak a szervezetében (tehát gyaníthatóan fogyasztott marihuánát), vagy azért, mert például alkoholista? Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Siker vagy kudarc a 2016. esztendő, a zsidó alapítványok számára?

Évek óta írok a „zsidó egyházak”-nak illetve a zsidó alapítványoknak adott 1%-os felajánlásról és megpróbálom értelmezni, mi is történik.
Egy kis emlékeztető:
Egyházi 1%: 2016-os esztendő illetve 2015-ös esztendő
——————————–
Alapítványi 1%: 2015-ös esztendő illetve 2014-es esztendő
Íme a 2015-ös „top 10” – alapítványi 1%:
CHABAD alapítvány – 676 fő – 2.827.001 Ft.
MAZSIHISZ SZERETETKÓRHÁZÉRT alapítvány – 225 fő – 2.049.580 Ft.
MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ SZOCIÁLIS SEGÉLY A. (Joint) – 208 fő – 876.469 Ft.
VILÁGI ZSIDÓ ISKOLA Alapítvány (Lauder) – 191 fő – 1.286.576 Ft.
Alkotó Ifjúság Alapítvány (Scheiber) – 138 fő – 466.376 Ft.
Maccabi Alapítvány (Bét Sálom) – 75 fő – 361.540 Ft.
FRANKEL ZSINAGÓGA Alapítvány – 66 fő – 475.894 Ft.
AZ ÉLET MENETE Alapítvány – 66 fő – 261.419 Ft.
SZIM SALOM EGYESÜLET – 42 fő – 249.373 Ft.
MAGYAR ZSIDÓ KULTURÁLIS EGYESÜLET – 30 fő – 147.529 Ft. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Furcsa héber betűs felirat a sírkövön, ami mégsem halandzsa, hanem egy őszinte és tiszta próbálkozás – a saját múltunkhoz való kapcsolódásra

Ez a cikk egy olyan korszak szinte pontos lenyomata, amikor a klasszikus zsidó műveltség hiánya együtt jár a zsidó vallás iránti alázattal és az irányába való őszinte és naiv lelkesedéssel.
Korábban már írtam egy cikket egy újonnan felfedezett síremlékről, most is arról fogok, csak teljesen más oldalról.
2008
Van egy vidéki város, ahol napjainkban csak néhány zsidó ember él.
Ahol 63 esztendeje nincs rabbi, nincs hittantanár, és nincs zsinagóga sem.
Csak egy temető.
Ennek a temetőnek egy távoli – gazzal benőtt – sarkában találták ezt a sírkövet.
Furcsa, értelmetlen felirat.
Aki megtalálta, nem tudta megfejteni, ezért elküldte egy rabbinak, aki szintén nem találta a megoldást, és ő továbbküldte az összes rabbinak. (Így kaptam meg én is.)
Csóváltuk a fejünket. Próbálkoztunk sok-sok úton és módon, ám se kép, se hang… Egy kattintás ide a folytatáshoz….